#36

ÉÉÉs meg is érkeztem a kövi résszel :D hát remélem elnyeri a tetszéseteket...ennél jobban nem tudtam megírni :/ azért remélem, hogy nem lett olyan borzalmas :)))))

Skyler Evans

És a történelem ismét megismétli önmagát. Ha fogalmazhatok így. De szerintem nyugodtan fogalmazhatok. Az első pasim akit igazán szerettem, letagadott egy élő műsorban és a hírnevet választotta helyettem.
A másik pasi aki igaz csak tetszett, de nem éreztem iránta semmit, pedig újra vissza ment a régi barátnőjéhez aki egyben a menyasszonya is volt.
A szerelmi életem egy borzalom és most már állíthatom, hogy tényleg egyedül fogok meghalni. Nem csalódtam Zaynben, csak kicsit rosszul esett, hogy játszott velem, holott a szíve mélyén még mindig Perriet szerette.
Az egészben pedig az a legszörnyűbb, hogy Liam megmondta, hogy Zayn gondolkodás nélkül vissza fog menni a menyasszonyához.
Liam. Mikor Abbie beteg lett - ennek pontosan két napja - Liam egész éjjel a lakásomon maradt és beszélgettünk. Mindenről. Ő elmondta, hogy mi történt vele a négy év során és szinte az összes mondatában szerepelt, hogy bocsájtsak meg neki amiért olyan csúnyán elintézett. Erre én azt mondtam, hogy hibás vagyok mivel menekültem előle. Végül reggelre pedig úgy váltunk el egymástól, hogy mind kettőnknek rendbe kell hoznia az életét. Azt mondta, hogy szakít Christinnel ugyanis csakis miattam jött össze vele fél éve, mivel engem akart elfelejteni.
Hittem neki és most is hiszek neki. Pont ezért is gondoltam úgy, hogy muszáj pontot tennem a Zaynel való kapcsolatomra. Liam elment, Abbiet is magával vége ugyanis Louis anyukája épp Londonban tartózkodott és Ő állítólag ért a gyerekekhez, ezért a fiú állítása szerint, egy perc alatt meggyógyítja Abbst. Bele egyeztem, de csak úgy ha minden órában helyzetjelentést tart. A bejárati ajtót kinyitottam neki, miközben Ő a karja közt tartotta Abbiet, és mielőtt elment volna megcsókolt.
De nem csak valami szájra puszi. Nem, hivatalos rendes csók! A fellegekbe jártam és akaratom ellenére csókoltam vissza. Nem tehettem róla, hogy gondolkodás nélkül cselekedtem. Annyira ki voltam már éhezve a közelségére, hogy természetes dolog volt az, hogy vissza csókoltam. Pedig tudtam nagyon jól, hogy elárultam magam előtte, vagyis most már tudja, hogy még mindig szeretem. De Ő kezdte az egészet! Ő csókolt meg csak úgy, majd vigyorogva diadalittas mosoly kíséretében távozott.
Ezek után pedig kötelességemnek éreztem, hogy beszéljek Zaynel.

Zaynek épp ruha próbája volt az arénába én pedig gondoltam, hogy meglepem és normális körülmények között elbeszélgetek vele. Vagyis megmondom neki, hogy ennek a dolognak ami közöttünk van véget kell, hogy vessünk. Én nem akarok csak csókolózni vele. Olyan mintha kihasználnánk egymást. Meg aztán bíztam Liamben és elhittem neki, hogy tényleg szakítani fog Christinnel.
Egy kissé idegesen léptem be a színfalak mögé majd kerestem meg az öltözőt ahol épp Zayn volt. Akit rögtön meg is találtam...csak történetesen nem a stylist volt vele hanem a menyasszonya Perrie.
Abba a pillanatban mikor megláttam őket csókolózni, rosszul éreztem magam. De legfőképp átverne. Tudom, hogy nem jártunk hivatalosan, de akkor is volt közöttünk valami ami több volt mint barátság. És az, hogy megcsalt rosszul esett. Pont olyan rosszul mint az mikor anno Liam letagadott abban az ostoba hülye műsorban.
- Ehem - köszörültem meg a torkom, a szerelmes pár pedig rögtön szétrebbent. Perrie csodálkozva pislogott felém, míg Zayn legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében. - Beszélhetnénk? - kérdeztem Zaynt aki bólintott egy aprót, majd bocsánatkérően a szőke hajú lányra pislogott.
- Magunkra hagynál pár percre? - kérdezte Perrietől aki rögtön bólintott és kiment a helységből.
Először néma csendben álltunk pár másodpercig, majd Zayn volt az aki megszólalt.
- Sajnálom. Nem így kellett volna megtudnod - sütötte le a szemeit én pedig felé lépkedtem. 
- Nem haragszom csak fáj az a tudat, hogy a bolondját járattad velem - válaszoltam.
Tényleg nem haragudtam Rá, ugyanis én sem voltam belé szerelmes. Csak elvoltam vele és örültem neki, hogy legalább addig míg a közelében vagyok nem jár Liam az eszében. - Csókolóztam Liammel. - tettem hozzá én is egy kissé pironkodva. 
Ha már tiszta lapokkal játszunk akkor tudjon meg Ő is mindent. Zayn tudta nagyon jól, hogy mit érzek Liam iránt. 
- Ne bánkódj ez miatt. Nem jártunk hivatalosan. Te tisztában voltál vele, hogy én még mindig Pezzt szeretem és én is tudtam, hogy Te meg Liamet - vonta meg a vállát egy mosoly kíséretében.
Igaza van. Tudtam nagyon jól, hogy szereti Perriet. Hisz a kapcsolatukat csak szüneteltették és egy kis pihenőt akartak tartani.
- Akkor mi volt kettőnk között? - tártam szét a kezeimet tanácstalanul. - Én nem akarok haragban elválni.
- Mi volt köztünk? - ismételte meg a kérdésemet és végig simított az arcomon. - Egy boldog időszak amire mind ketten mosolyogva fogunk vissza gondolni. Bírtam veled lógni Sky és örökre a legjobb barátom maradsz. - mondta azzal magához húzott és megölelt.
Boldog voltam, hogy nem haragszik rám amiért soha nem szerettem és kihasználtam.
- Fontos vagy a számomra és azt akarom, hogy boldog légy - kulcsoltam össze a kezeimet a nyaka körül.
- Úgy ahogy Te is fontos vagy a számomra, pont ezért szeretném ha Liammel megbeszélnétek a dolgokat és újra összejönnétek. Ti egymásnak lettetek teremtve Sky - motyogta a nyakamba.
- Ahogy Te és Perrie is. Remélem azért az esküvőtökre meghívtok. - kuncogtam fel, Zayn pedig elnevette magát.
- Te leszel az egyik koszorús lány. - engedett el végül és kacsintott egyet. - Bírlak Sky.
- Én is bírlak Zayn és köszönök mindent. - suttogtam majd sarkon fordultam és kiléptem a helységből. Perrie rám mosolygott és boldogan rohant vissza Zayn karja közé. Tényleg aranyosak együtt.
Boldogan fogok vissza gondolni a Vele töltött időkre. De igaza van, nem Ő volt az a srác akit én szerettem. Ugyanis akit én szeretek az Zayn legjobb barátja...

♦♦♦

Gyerünk Skyler, csak becsengetsz majd Liam kinyitja az ajtót és oda adod Abbiet a kezébe. Aha, könnyen hangzik, de mióta nálam aludt és reggel megcsókolt nem találkoztunk. De ma reggel felhívtam, hogy esetleg ha akar vigyázhat Abbsre. Én pedig rögtön kaptam az ötleten. És most itt állok a lakása ajtaja előtt és totál parázok a találkozástól. Nem tudom, hogy most mi van kettőnk között. 

Talán már szakítottak Christinnel? Lehet. De ha ez megtörtént volna akkor tudnom kéne róla nem? Vagyis gondolom akkor most mindenki arról pletykálna. És ha szakítottak akkor vajon elmondta Christinnek az igazat? Lehet, hogy a csaj a halálomat tervezi. 

Üsse fene. Egy határozott mozdulattal megnyomom a csengőt és pár másodperc múlva szembe találom magam Christin Perryevel.

Erről ennyit. Nem szakítottak! Még mindig együtt élnek. Akkor Liam már megint hazudott? Nem is akar szakítani vele. Hát persze gondolhattam volna, hogy megint csak nekem játssza az eszét. Gratulálok Skyler. Liam megtudta, hogy még mindig szereted és lehet, hogy jót röhögött rajtad. 

- Hol van Liam? - kérdezem egy kicsit sem kedvesen és erősebben szorítom Abbie kezét.

- Nem gondolod, hogy pofátlan vagy? Azt hiszed, hogy nem jöttem rá kis tervedre - mondja a hangja pedig tele van utálattal.

Kicsit sem értem, hogy miről beszél. Mégis milyen tervemre jött rá? Habár Christin nem az ép gondolkodásáról híres.

- Nem tudom, hogy miről beszélsz - csóválom meg a fejem és meghúzom Abbie kezét, hogy jöjjön közelebb, de nem nagyon akar. Tudom, hogy nem szereti Christint. - Én csak Liamet keresem ugyanis mától Ő vigyáz Abbsre.

- Persze én meg most jöttem az űrből - nevet fel gúnyosan, de közben halkan. Ráadásul az ajtót sem meri kinyitni. Itt nekem valami bűzlik. Hol van Liam és miért nem akarnak engem beengedni? - Tudom, hogy még mindig szerelmes vagy Liambe. De tévedésben élsz ha azt hiszed elveheted tőlem.

- Nézd Christin, gőzöm sincs, hogy miről hablatyolsz itt össze-vissza. Én csak Abbiet hoztam a keresztapjához...

- Elegem van ebből a kis szarosból - bök Abbie felé aki nyikkanik egyet mikor Christin száját elhagyja ez a mondat. Mégis, hogy mondhat ilyet a pasija keresztlányáról? Normális ez? - Mióta feltűntetek a színen Liam csak veletek foglalkozik és nem velem.

- Talán azért mert rájött, hogy ki is vagy valójában?

- Nem fogom engedni, hogy tönkre tedd azt amit eddig megcsináltam. Liam a tenyeremből evett addig még a nővére fel nem fordult. Aztán jöttél Te...hirtelen már nem kellettem neki. 

- Hogy beszélhetsz így valakiről akit szeretsz? - kérdezem összehúzott szemöldökkel. Komolyan a pofán leszakad. Kezdek kételkedni benne, hogy tényleg szereti-e Liamet. 

- Ki mondta azt, hogy szeretem Őt? - nevet fel gúnyosan. Legszívesebben neki ugranék, de inkább nem teszem ugyanis itt áll mellettem Abbie. Én úgy tudtam, hogy nem szereti. 

- De hisz...

- Összejöttem vele mivel tudtam, hogy mellette igazán híres lehetek. Csak a pénze kellett meg a hírneve - mondja ki végül.  

Hangos ajtócsapódásra leszek figyelmes majd az ajtó mögött egy szál törülközőben megjelenik Liam. Dühösen mered Christinre a lány pedig totál lesápad. Szerintem Liam végig hallgatta az egészet. És ez most jó, vagy nem? 

- Megtennéd Skyler, hogy elmész? - pillant rám Liam fagyosan.
Kissé meglepődök a kérésen. Azt akarja, hogy elmenjek. Komolyan ezek után még mindig Christinnel marad? Ezt nem hiszem el.
- Ahogy gondolod - válaszolom és Abbievel együtt sarkon fordulok.
Fogalmam sincs, hogy mi ez az egész. Ha Liam végig hallgatta az egész beszélgetésemet Christinnel, akkor miért akarta azt, hogy elmenjek? Nem hiszem el, hogy még így is ezt a buggyant kétszínű libát választja. Hisz Christin beismerte, hogy csakis a pénz miatt volt Vele. Akkor meg mit akar még mindig Tőle?
Sírhatnékom van, de nem sírok. Liam miatt már annyi könnyet ejtettem, hogy egy egész óceán megtelt volna.
De nem tehetek róla. Még mindig Őt szeretem és ez örökre így is marad. Akár mit csinálok számomra Liam marad az egyetlen szerelmem...

#35

Holaaaa!!! Rájöttem valamire...nekem vannak szerintem a blogspoton a legperverzebb olvasóim xD komolyan ezt már az előző történeteimnél is észre vettem ugyanis a tanáros törinél is azokat a részeket imádtátok....a tegnapi résznél pedig mindenki megint perverz komikkal lepett meg :D de engem ez nem zavar ugyanis imádom a komijaitokat olvasni ugyanis nagyon vicceseket és jókat írtok (Isten tartsa meg jó szokásotokat xD) és már csak 5 rész van hátra :/ köszöönöööm  a komikatttt....

Liam Payne

- Liam itt Skyler...bocsi, hogy ilyen későn zavarlak, de kéne a segítséged - hallom meg Skyler nyöszörgő hangját a telefonomba, az én hasamban pedig rögtön pillangók kelnek. Skyler még mindig annyira jó érzéseket vált ki belőlem. Akár mit is csinálok számomra mindig Ő marad a tökéletes lány.
Tudom mind ketten elcsesztük a múltat, de engem már nem érdekel. Megbántam és szerintem Ő is. Ha tehetném rögtön vissza mennék hozzá és soha többé nem engedném el.
Engem nem érdekel Christin és Zayn sem. Szeretem Skylert és harcolni fogok érte, hogy újra az enyém legyen. És igen erre akkor jöttem rá mikor valamelyik nap megláttam a legjobb haverommal smárolni. Véletlenül mentem be abba a helységbe ahol Ők voltak, viszont nyugodtan végig tudtam nézni ahogy falják egymást. Ezután rögtön elkezdtem Niallt fagattni, hogy megtudjam mi a helyzet Zayn és Sky között. Mondhatni leizzadtam mikorra ír barátom kinyögte, hogy csak barátok. Jó, barátok, de akkor miért smárolnak?
Nem tudtam veszteg maradni ezért felkerestem Perriet, hogy megtudjam most, hogy állnak a vőlegényével. A lány állítása szerint még mindig szereti Zaynt és amint vége lesz a Little Mix turnéjának, komolyabban elbeszélget a sráccal, hogy próbálják meg újra. Vicces mert tudott Skylerről is, viszont nem kezeli vetélytársnak. Perrie szerint Zayn csak azért van így Skylerral, hogy elfelejtse a menyasszonyát.
Ezek után a beszélgetések után, egy álmatlan éjszaka reggelén felkeltem és rájöttem, hogy rossza lány fekszik mellettem. Én nem Christint szeretem és soha nem is szerettem. Tévedésből vagyok Vele. Nekem Skyler kell! És elhatároztam, hogyha még vért is kell izzadnom újra vissza szerzem magam. Tudom, hogy nem szereti Zaynt és csakis miattam van vele.
- Nem zavarsz - vágom rá rögtön és felállok a kanapéról majd elkezdek körbe-körbe járni az ebédlőbe. Tényleg nem zavar ugyanis magam vagyok. Christinnek valamilyen sürgős dolga akadt és kijelentette, hogy csak későn jön haza. És mivel én annyira szerető pasi vagyok, gondoltam megvárom. Tudom, hogy semmilyen fontos munkája nincs. Megint a barátnőivel ment bulizni. Szerencsétlennek nincs annyi esze, hogy a directionerek árgus szemekkel figyelik, hisz a barátnőm. Már egy csomószor bukott le így, de magától soha nem vallja be. - Mi történt Sky? - kérdezem kedvesen.
- Abbie tiszta láz, ráadásul nem tudom megvigasztalni ugyanis állandóan sír...
- Abbs lázás? - kerekedik el a szemem és lever a víz. A keresztlányom beteg és én nem vagyok ott mellette? Ez mégis, hogy történhetett meg? Hisz délelőtt még semmi baja nem volt.
- Nagyon forró a feje - mondja Skyler alig hallhatóan. - Liam én rettentően aggódok és fogalmam sincs, hogy mi tévő legyek. Csak sír az én szívem pedig meghasad a szenvedésén. Könyörögve kérlek gyere ide...- hallom, hogy elsírja magát.
Látjátok erről beszélek. Christin mikor sírta volna el magát egy ilyen dolgon? Soha ugyanis utálja a gyerekeket. De Skyler jobban szereti Abbiet még saját magánál is. Úgy törődik vele mintha s tulajdon gyerek lenni. Pont ezért imádja annyira Abbs, Skyt és pont ezért akarja, hogy mi egy párt alkossunk. Abbienek én és Skyler olyanok vagyunk mint a szülei.
- Még csak könyörögnöd sem kell - szólok rá egy kissé keményen. Nem tudom, hogy miért viselkedik úgy velem mintha egy bunkó lennék. Jó talán néha az voltam Vele, de csak azért mert féltékeny voltam. - Először is próbálj meg megnyugodni, én pedig öt perc múlva ott vagyok nálad.
- Köszönöm ez rendes Tőled - tudom, hogy mosolyog és ettől én is elmosolyodok és úgy szakítom meg a beszélgetést.
Gyorsan felkapom a cipőmet, majd mikor már elindulnák akkor jut az eszembe, hogy nem mehetek rövid ujjúban ki a tél közepén, így vissza fordulok a dzsekimét, majd mikor megtalálom út közben kapom magamra. Mint egy idegbeteg úgy ülök be a volán mögé és eszem ágában sincs lassítani a tempón. A szavamat betartottam ugyanis pontosan öt perc múlva parkolok le Skyler lakása előtt. Nagy sietségemben még a mobilomat is az autóba hagyom, de nincs kedvem vissza fordulni érte. Minek? Christinit úgysem nagyon érdekli, hogy hova mentem. Meg amúgy is, ha annyira szívből szeretne akkor nem hazudozna össze-vissza és csakis velem menne mindenhova. De Ő ennek a fordított mását csinálja.
Futva indulok meg a lépcsőn és kissé lihegve nyomom meg Skyler bejárati ajtóján a csengőt.. Egyet csengetek az ajtó pedig rögtön kitárul és szembe találom magam a volt barátnőm tökéletes arcával. Semmi mosoly, csak vörös szemek miközben az alsó ajkát harapdálja. Még így is gyönyörű. Istenem mekkora marha voltam, mikor hagytam menni.
- Szia - köszönök és zsebre dugom a kezeimet miközben azt várom, hogy végre engedjen be. Gondolom nem akarja rám csukni az ajtót. - Jöttem ahogy csak tudtam.  - teszem hozzá.
- Hálám örökké üldözni fog - húzza el a száját gúnyosan és félre áll, hogy tudjak bemenni a lakásába. Rögtön rájövök, hogy csakis Abbie miatt hívott fel és nem önszántából. Ettől a tudattól pedig egy kicsit elmegy a kedvem. Csakis Abbs miatt találkozik velem, nem pedig miattam. Ha nem lenne a kislány akkor még csak szóba sem állna velem. - Gondolom jobb programod lett volna Christinnel. - mondja én pedig megforgatom a szemeimet. Le sem tudná tagadni, hogy mennyire féltékeny a barátnőmre. Ennek pedig örülök.
- Hát én szívesen szerveznék programokat Vele, csak az a gond, hogy az utóbbi időben inkább hazudozik, csak hogy ne kelljen velem lennie. - húzom el a számat, de szomorúság nem látszik rajtam.
Mégis mit sajnáljak? Christin plasztikázott fejét? Én nem szeretem már Őt, csak az a baj, hogy nem tudom, hogy mondjam el neki. Félek, hogy totál megőrülne attól, hogy én dobom és nem Ő engem.
Skyler szemei megakadnak mikor meghallja a mondatomat az arca pedig rögtön jobb színbe kúszik.
- Ó, én nem tudtam, hogy most épp a kritikus korszakotokat élitek meg. - válaszolja és kikerül.
- Nem lehet mindenkinek olyan boldog kapcsolata mint a Tiétek Zaynnel. - vonok vállat. Skyler rögtön megtorpan és gyilkos pillantásokat küld felém azonban nem mond semmit.
Direkt hoztam fel ezt a témát ugyanis kíváncsi vagyok, hogy neki mi a vélemény. Nem úgy néz ki mint aki nagyon boldog lenne.
Megcsóválja a fejét és az ebédlőjébe veszi az irányt ahol a kanapén, Abbie fekszik egy halom takaró alatt. Arca falfehér és ezt mikor meglátom rögtön mellé telepedek majd lágyan az ölembe veszem. Fejét rögtön a mellkasomra dönti és ott szuszog tovább. Homloka tűz forró úgy ahogy a többi testrésze is. Szegénykém.
- Már adtam be neki lázcsillapítót - meséli Skyler és leül mellém törökülésben és végig simít Abbie szőke hajkoronáján.
- Én mikor lázas voltam a nagyapám mindig vizes borogatást tett a fejemre. Lehet, hogy az már segítene rajta - magyarázom gondolkodva.
Skyler bólint egyet, majd feláll és elsiet a konyhába, végül pedig pár perc múlva egy vizes kendővel tér vissza amit rögtön Abbs homlokára tesz. A kislány még mindig a mellkasomon alszik mélyen, ezért nem nagyon merek mozogni.
- Skyler? - nyöszörög Abbie és lassan felemeli a fejét, de a szemei még mindig csukva vannak. Sky rögtön még közelebb mászik hozzám és megfogja a kezét. - Hol van Liam?
- Itt vagyok édesem - suttogom és megpuszilom a homlokát. Örülök neki, hogy engem is látni akar.
- Akkor most olyanok vagyunk mint egy igazi család - suttogja félálomba Abbie végül pedig újra vissza alszik.
Magamban elmosolyodok a mondatán és Skyra pillantok. Nem mer rám nézni, csak az ujjaival játszik. Tudom, hogy Abbienek ez az álma és ha rajtam múlna én szó nélkül teljesíteném is. Szeretem Skyler és Abbiet is. Nekem ők a legfontosabbak. Én lennék a legboldogabb ember a világon ha mind a hárman együtt lehetnénk mint egy család. De ehhez Skyler is kell. Ugyan úgy kell éreznie mint ahogy én régen.
- Ne is foglalkozz most Vele, fogalma sincs, hogy mit beszél - szólal végül meg Skyler totál zavarban.
- De nagyon is tudja, hogy mit beszél - szólok közbe komoran. Hiába akarja elrejteni az érzéseit. Tudom, hogy még mindig a múlton rágódik és szíve szerint újra összejönne velem. - Nekem már múltkor is mondta, ugyan ezt. És akkor nem volt lázas.
- Pedig tudja nagyon jól, hogy neked barátnőd van akit szeretsz - húzza el a száját és magához húzza a térdeit majd átöleli azt.
Szívszorító érzés ezt az Ő szájából hallani. Szerintem fáj neki, csak nem meri mondani. Pedig csak egy szavába kerülne és rögtön szakítanék Christinnel. Nekem nem kell Ő, mikor itt van Sky. Számomra a tökéletes lány.
- Honnan tudod, hogy szeretem? Eszedbe sem jutott, hogy csak azért vagyok Vele, mivel annak a lánynak a tökéletes ellentéte akit igazából szeretek? - kérdezem egy kissé ingerülten.
Utálok Christinről beszélni. A baráti körömből mindenki utálja és megmondták, hogy ne jöjjek össze vele mert nem szeretem. Nem hallgattam rájuk ugyanis felejteni akartam. De minek, ha most újra itt van mellettem Skyler?
- Ezt csak most mondod. Tudom, hogy már nem szeretsz és megint csak az érzéseimmel játszol mivel tudod, hogy gyenge vagyok - mondja halkan. Egy lassú mozdulattal lefektetem Abbiet vissza a kanapéra, hogy tudjak közelebb menni Skylerhez. Mikor ez megtörténik egyik kezemet a térdére teszem míg a másikkal lágyan felemelem a fejét.
- Mi van közted és Zayn között? - kérdezem.
- Semmi közöd hozzá. - vágja rá gondolkodás nélkül.
- Perrie még mindig szereti Őt és Zayn is Perriet. Újra össze fognak jönni ha véget ér a Little Mix turnéja - magyarázom komoran.
És, hogy ezt most miért mondtam el neki? Mert nem akarom, hogy valamilyen érzéseket tápláljon Zayn iránt. Nekik nem szabadna találkozniuk. Ők nem illenek össze. Skylernak olyan pasi kell mint én. Aki szívből szereti. Aki ismeri az összes érzését, mozdulatát.
- Ez semmin nem változtat. Elvagyok Zaynel ugyanis Ő soha nem okozna nekem fájdalmat. - húzza fel az orrát.
Tudom, hogy a múltra céloz mikor letagadtam abba az átkozott műsorban. Én csak védeni akartam Őt. Azóta már ezerszer megbántam azt a cselekedetemet.
- Ne mond azt, hogy elfelejtetted amiken együtt végig mentünk - csóválom meg a fejemet miközben idegesen a hajamba túrok. Ő nem felejthette el a múltunkat. Nem. Neki ugyan azt kell éreznie mint nekem. - SkySky...
- Ne szólíts így - sziszegi a fogai között, de látszik rajta, hogy nehezen mondja ki.  Nem gondolja komolyan.
- Nem szereted Zaynt ugyanis Te még mindig engem szeretsz, pont úgy ahogy én is téged. - kulcsolom össze a kezeimet.
- Persze. Te már biztos tudod, hogy mit érzek - horkant fel bosszúsan.
Még közelebb mászok hozzá és kezeimet a derekára kulcsolom. Nem húzódik el tőlem. Az érintésemtől megremeg, de hagyja magát. A fejét nem fordítsa el így egy adott pillanatban egy határozott puszit nyomok a szájára.
Még csak pislogni is elfelejt mikor ez megtörténik. Hatalmas szemeket mereszt felém, de nem szól semmit. Ha annyira nem szeretne akkor már rég hisztizne amiért meg mertem Őt puszilna a száján. Szóval mit bizonyít ez? Igen azt, hogy még mindig engem szeret.
Már csak az a kérdés, hogy hogyan szerezzem vissza.
- Ugye tudod, hogy még mindig van barátnőd? - szólal meg végül.
- De már nem sokáig - válaszolom vigyorogva és fejemet a nyakába fúrom. Imádom az illatát.
Tényleg nem lesz sokáig barátnőm. Amint tudok szakítok Christinnel...

#34

Úgy vettem észre h a tegnap rész nem nyerte el a tetszéseteket xD ej-ej szegény Zayn...és mi lenne akkor ha azt mondanám h Ő lesz a befutó?? senki nem olvasná tovább a blogot?? xD és mi van akkor ha valaki meghal?? xD köszönöööööööm  a komikat :P

Soha nem hittem volna, hogy egyszer részese lehetek egy igazi koncert próbának ahol épp a világ leghíresebb fiú banda próbál a közelgő turnéjukra. Hát pedig most mégis itt állok a hatalmas arénába és körülöttem egy csomó koncert szervező szaladgál, akik mind a One Direction kérését akarják teljesíteni. A fiúk persze szarnak a fejükre. Ők ezt az egész próbát úgy fogják fel mint egy hatalmas kanbulit.
Igazából már voltam az O2 Arénában egy csomó koncerten, de a színfalak mögött még soha nem voltam. És most sem lennék itt ha nem lenne Abbie.
Már több mint egy hete Liamnél van szóval nem lepődtem meg rajta, mikor kaptam Tőle egy üzenetet, hogyha ma akarok akkor nyugodtan elvihetem a kislányt. Még szép, hogy akartam, hisz a keresztlányomról van szó.
Így aztán mikor végeztem a munkába, ide kellett jönnöm, ugyanis Liam egész nap itt volt. Ennyi lenne a története annak, hogy hogyan keveredtem egy arénába egy koncert próbára. Vicces mivel az egyik sráccal sem találkoztam még, ugyanis állítólag pont most állnak a színpadon.
Nekem így is hatalmas élmény, ugyanis az egész aréna az Ő hangjuktól hangos. Ráadásul az Over Again az egyik személyes kedvencem. Sőt az egész Take Me Home album rögtön a szívembe lopta magát mikor először meghallottam. Persze erről a fiúknak, nem szabadna tudni, Liamnek meg pláne nem. Az cseszne be ha megtudná, hogy a hangjától még mindig görcsbe rándul a hasam mivel annyira imádom. Az biztos, hogy az egyik koncertjükre tuti eljövök. Igen, megígértem Zaynek.
Zayn. Ne kérdezzétek, hogy most mi van kettőnk között. Amikor csak tud meglátogat az irodában és olyankor egy csomót szoktunk beszélgetni. Ráadásul amikor találkozunk egy csókkal köszöntjük egymást, viszont hivatalosan még nem járunk. És én ennek örülök. Nem akarok kapcsolatot, Zaynel meg pláne nem. Bírom őt mint srácot, de örülök neki, hogy a csóknál megállunk. Az ő szájából sem hallottam még azt, hogy szeretne engem. És én sem mondtam neki, mivel nem érzek így iránta. Tetszeni, tetszik és én is Neki. És ennyi. Élvezzük egymás társaságát. Jó barátok vagyunk akik csókolóznak. Tudom, hogy Ő még mindig Perriet szereti és Ő is tudja, hogy én hogyan érzek Liam iránt. Magától jött rá, pont úgy ahogy én is magamtól jöttem rá, hogy még mindig szereti a barátnőjét akivel csak szüneteltei a kapcsolatát. Szemtől szembe megbeszéltük a dolgokat így nem okozunk egymásnak csalódást. De azért még lehetünk közeli viszonyban, nem igaz?
 Bírom Zaynt és sajnálom, hogy nem Őt ismertem meg előbb. Ő soha nem bántott volna meg annyira mint Liam. Liamről inkább nem beszélek. Abbien kívül nincs más témánk. Ha beszélgetünk az is csak annyiból áll, hogy nekem hova kell vinnem Abbst, vagy neki hova kell hoznia.  Nem értem, hogy mi baja van. Zayn szerint már vele sem beszél normálisan. Tönkre tettem egy barátságot mivel elmentem Zaynel randizni, másnap pedig egész világ a randinkon készült képeinkkel volt tele. Számítottam rá, de azóta is ez a dráma folytatódik. A rajongók mostanra azt is kinyomozták, hogy az X-Factor előtt én voltam Liam barátnője. Egy csomó közös képünk került elő. Fogalmam sincs, hogy az őrült directionerek honnan nyomozták ki a személyes fotóinkat. Így most már egyszerre két utálatot kapok. Egyrészt Liam miatt mivel biztos, hogy én törtem össze imádottjuk szívét. Másrészt pedig azért mert biztos, hogy most Zaynel is ugyan ez a tervem. Még ha járnék is vele. Nem lehet csókolózni a legjobb barátommal? Hát nem.
- Biztosan Te vagy Skyler. - hallom meg a nevem a hátam mögött én pedig rögtön megfordulok majd szembe találom magam, egy kedves arcú szőke hajú nővel akinek a kezét Abbie fogja. Egy széles mosoly húzódik a számra és elindulok a páros felé majd rögtön lehajolok Abbshez és egy hatalmas puszit nyomok az arcára. Egy kicsit csalódott vagyok ugyanis semmi reakciót nem váltok ki belőle. Csak pislog rezzenéstelen arccal. Fura. - Szia én Lou vagyok és Liam megkért, hogy hozzam ide neked Abbiet ugyanis Ő most épp a színpadon rázza a fenekét - mutatkozik be, majd ad választ a fejembe feltett kérdésekre. Vicces nő ez a Lou. Szerintem.
- Örvendek a találkozásnak Lou - mosolyodok el és megfogom Abbie kezét ugyanis nem akarok tovább az arénában lenni. Hisz megkaptam amiért jöttem. - És köszönöm, hogy vigyáztál Abbiere.
- Igazából nem kellett rá sokat vigyáznom, ugyanis Liam jobban vigyáz rá mint saját szemére. Néha irigyelem, hogy mennyire szereti. Most is csak azért adta oda, mivel a színpadra nem vihette fel magával míg próbálnak. - meséli Lou vidáman és megsimogassa Abbs szőke haját. Hát sokan irigykednek Abbiere amiért ilyen keresztapja van. Hisz ki ne akarna egy világsztár keresztlánya lenne. - De nekem most mennem kell. Örültem a találkozásnak Skyler - nyújtsa a kezét Lou amit én vigyorogva elfogadok.
- Remélem még találkozunk - búcsúzom el Tőle én is, majd sarkon fordul és szinte futva eltűnik a színfalak mögött. - Indulhatunk Abbs? - hajolok le a kislányhoz aki bágyadtan bólint egyet. - Olyan furán viselkedsz. - mondom rosszállóan és tényleg megrémít a viselkedése. Eddig már rég tele beszélte volna a fejem. Most meg csak áll, szótlanul és nem csinál semmit.
Szomorúan kifújom a levegőt és irányt változtatok. Alig lépek párat mikor két kezet érzek a derekamon. Rögtön megfordulok, majd szembe találom magam, Zayn feketén csillogó szemeivel. Arcomra egy hatalmas mosoly kúszik, ahogy kedves arcát nézem amiből sugárzik a boldogság. Kezeit még mindig a derekamon tartja, ettől egy kicsit kényelmetlenül érzem magam, ugyanis nem akarom, hogy Liam meglásson így.
Amúgy ezt nem értem.  Lou az előbb azt mondta, hogy azért vigyáz most Ő Abbiere mivel a fiúk épp a színpadon próbálnak. De ha ez igaz akkor Zayn miért van itt én nem a színpadon? Vagy csak Liam nem akart találkozni velem és ezért bízta rá Lou-ra Abbset? Gőzöm sincs.
- Ugye nem akartál úgy elmenni, hogy nem köszönsz el Tőlem? - kérdezi tetetett sértődéssel a hangjában miközben felhúzza az orrát. Felnevet és megcsóválom a fejem.
- Nem akartam megzavarni a próbát. - húzom el a számat.
Zayn megforgassa a szemeit és még közelebb húz magához. Megszoktam már ezt a viselkedését, de még mindig nem érzem magam nyugodtnak. Elvagyok vele, de nem tudom az életemet elképzelni mellette. Szeretek Vele lenni, de nem érzem magam tökéletesen boldognak, hisz nem Őt szeretem. Akit én szeretek az mást szeret.
- Te engem soha nem zavarsz. Ha úgy lenne még a koncert közben is leugranék a színpadról csak, hogy neked örömet tudjak szerezni - néz mélyen a szemembe.
Tudom, hogy komolyan beszél, de valahogy nem tudom elhinni neki. Régen Liam is ugyan ilyen kedvesen beszélt velem, aztán pedig elhagyott és most már csak szóba sem akar állni velem. Jó lehet Zayn nem olyan, de aztán kitudja. Mi van akkor ha megint képbe jön Perrie? Aki a menyasszonya volt? Szerintem nem kérdés, hogy melyikünket választaná.
- Aranyos vagy - nyögöm ki végül és a tekintetem az ajkaira vándorol.
Zayn elmosolyodik miközben kezeivel a derekamat simogassa. Persze simogassa a fenekemet Abbie előtt. Hisz nyugodtan nézzen ingyen pornót. Szemeimmel próbálok Zaynek jelezni, hogy állítsa le magát ugyanis Abbs hatalmas szemekkel bámulja a jeleneteket. Zayn veszi az adást és kuncogva lenéz a szőke hajú törpére.
- Abbie csukd be a szemed vagy fordulj el, ugyanis nem neked való dolgok vannak most készülőben - utasítja Zayn mosolyogva a keresztlányomat aki apró kezeit rögtön a szemei elé teszi. - Sőt tudod mit. Inkább fordulj is el és csukd be a szemeidet is. - javítja ki magát, Abbie pedig rögtön teljesíti a kérését.
- Gonosz vagy - mondom rossz állóan, de többet nem tudok mondani ugyanis Zayn rögtön letámadja az ajkaimat.
Gondolkodás nélkül tekerem kezeimet a nyaka köré, miközben Ő minél közelebb húz magához.
Amikor csókolózunk, mindig arra számítok, hogy esetleg most jött el az ideje, hogy valami érezzek iránta. De eddig sajnos még nem volt ilyen szerencsém. Csak egyszerűen csókolózunk és szerintem mind kettőnk agyában egy másik személy van. Ez az állapot nagyon nem jó. Mondjuk jobb mintha hivatalosan járnánk.
- Vissza kell mennem próbálni - suttogja Zayn két csók között és próbál elhúzódni Tőlem, de valahogy nem akar neki összejönni. Végül én vetek véget a csókcsatának és húzódok el Tőle.
- Majd találkozunk - mosolyodok el és megfogom Abbie kezét, hogy végre tudjunk haza menni.
Zayn utoljára még hátulról megölel, majd mikor ez megtörténik vigyorogva rohan el az ellenkező irányba. Néha elgondolkodok rajta, hogy honnan van ennyi energiája miközben szinte naponta egy szabad perce sincs. Én totál ki lennék ennyi próbától, interjútól meg forgatásoktól.
Abbiet szokás szerint beültetem az autóba és mikor én is helyet foglalok a volán mögött és elindulok haza felé, próbálom beszéltetni Őt, de nem válaszol semmit. Csak sápadtan bámul ki az ablakon. Megrémít.
Örülök neki mikor leparkolok a lakás előtt és Abbsel együtt lépek be. Hatalmas csend fogad amiből azt  a következtetést vonom le, hogy Honor nincs otthon. Este van, és már megint nincs otthon. Legalább lehetne benne annyi, hogy felhív, hogy nem jön haza vagy valami. De neki nincs annyi esze, hogy szóljon.
- Eléggé hosszú napod lehetett, szóval megágyazok, hogy tudj lefeküdni - simogatom meg Abbie fejét és elindulok a hálószobám felé, Ő pedig rögtön követ és átvetkőzik a pizsijébe. Még csak nem is ellenkezik, hogy nem akar aludni. Ez különös. Soha nem szokott úgy lefeküdni, hogy én nem vagyok mellette.
Mikor az ággyal kész leszek félre állok, hogy Abbie tudjon bemászni, de helyette bőszen keresgél valamit a szobámba. - Mond csak Abbs, biztos minden rendben? - kérdezem ismét. - Ugye Tudod, hogy nekem minden elmondhatsz. - teszem még hozzá és leülök az ágyamra Ő pedig szomorúan bemászik az ágyba.
- Nézzünk valamilyen mesét - néz rám pislogva csillogó szemekkel.
- Oké - bólintok egyszerűen és felállok, hogy tudjam bekapcsolni a tévét. - És mit akarsz nézni? - húzom fel a szemöldökeimet miközben a DVD dobozokat nézegetem. Egy csomó mesét végig kellett már nézem Vele. Szóval már eléggé jártas vagyok az ilyen téren.
- Toy Storyt! - suttogja alig hallhatóan. Meglepetten hallom a kérését és kissé furán pislogok felé mikor kimászik az ágyból és a hátizsákjához siet és elkezd benne keresgélni. - Nincs meg! - pillant rám megrémülve egy kissé kipirult arccal.
- Mi nincs meg? - kérdezek vissza értetlenül, és kissé kényelmetlenül érzem magam, mert az a rajzfilm amit Ő akar nézni, nekem nincs meg. Tudom nagyon jól, hogy Liam kedvenc meséiről van szó. Remélem Abbsel is megszeretettet.
- Hát Woody! - válaszolja és átrohan a szobájába. Nem is tudtam, hogy van olyan babája. Vagy nincs is neki. Annyira furán és halkan beszél. Megcsóválom a fejem és utána megyek.
Lassan nyitok be a szobájába és rögtön meg is pillantom a szőnyegen ülve miközben patakokban folynak le a könnycseppek az arcáról. A szívem összeszorul és rögtön letelepszek mellé a szőnyegre.
- Miért sírsz Abbs? - kérdezem kedvesen és meg akarom ölelni.
- Nincs meeeeg. Én Toy Storyt akarooooooook - kezd el kiabálni és a sírása zokogásba megy át.
Akár mit mondhatok neki semmire nem reagál. Csak sír, hogy neki kell az a hülye baba meg a film. Az összes filmemet átnézem hátha megvan, de sehol nem találom. Végül Honort hívom fel.
- Honor. Mond, hogy megvan neked a Toy Story - szólok bele idegesen a telefonba.
Nem hiszem el, hogy ilyen kritikus helyzetben nincs itt velem. Abbie még soha nem sírt mikor velem volt. Pont ezért is érzem magam ennyire hülyén. Annyira rossz Őt sírni látni. Ráadásul nem is értem, hogy miért sír ennyire. Nem szokott Ő így viselkedni. Mindig mindenbe csendbe beletörődik. Akkor most miért nem törődik bele, hogy nincs olyan mesém.
- Toy Story? Miért pont az? Én azt a mesét nem szeretem - válaszolja egyszerűen.
- Ez azt jelenti, hogy nincs meg DVD-n? - kérdezem ingerülten.
- Hát ha valamit én nem szeretek akkor azt nem nézem DVD-n - mondja, de én nem várok tovább hanem megszakítom a vonalat.
Kissé idegesen megyek vissza az ebédlőbe ahol Abbiet hagytam. A kanapén ül a feje oldalra van döntve miközben arca könnyektől csillog. Mellé ülök és egy határozott mozdulattal az ölembe ültetem és egy puszit nyomok az arcára mikor észre veszem, hogy az egész teste tűz forró. Hoppá. Azért volt ma egész nap olyan kedv szegett mivel beteg lett.
Beteg lett! Forró a fejem ami azt jelenti, hogy lázas. És én vagyok itt vele. Ő beteg én pedig tapasztalatlan vagyok az ilyen téren. Gőzöm sincs, hogy mi a teendő. Késő éjjel van. Remek.
- Tűz forró a homlokod - suttogom szinte élettelen hangon és szinte már én is elsírom magam. Basszus most mit csináljak? Én az ilyenekhez nem értek. És mi van akkor ha komolyabb baja lesz mivel én nem tudtam rajta segíteni? - Abbie ugye jól vagy? - szorítom magamhoz.
- Toy Storyt akarok és a babámat - szipogja elhaló hangon. -Hol van Liam? - pillant rám.
Csodás. Liamet akarja. Most mégis mi a frászt csináljak. Igen, tudom, hogy mit kéne csinálnom. Fel kéne Őt hívnom. Ő lehet tudja, hogy mit kell akkor csinálni mikor valaki lázas.
- Nyugodj meg és pihenj szépen - teszem le a kanapéra majd vissza rohanok a hálószobámba és egy halom takaróval térek vissza amikkel végül betakarom Abbset.
Amikor ez meg történik ismét megpuszilom, és végül a telefonomért nyúlok. Remegő kezekkel keresem ki Liam számát majd teszem a készüléket a fülemhez. Nem hittem volna, hogy egyszer még nekem kell kérnem tőle valamit. De hát nekem Abbie a legfontosabb. Érte bármit képes lennék megcsinálni.
- Helló - szól bele a készülékbe Liam a maga mély hangjával amitől görcsbe rándul a gyomrom.
- Liam itt Skyler...bocsi, hogy ilyen későn zavarlak, de kéne a segítséged - nyöszörgöm elhaló hangon...

#33

Újjj rész :D nincs sok hozzáfűzni valóm xD

Skyler Evans

- Na és hová megyünk? - pillantok kíváncsian Zaynre, miközben Ő az útra koncentrál. Igazából tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit tervezett ma estére.
Hisz mégis csak ez lesz életem második randija. Tudom furán hangzik, de Liamen kívül más sráccal nem nagyon mentem randizni. Szóval Zayn a második.
Vicces mert ugyan úgy izgulok mint régen, mikor Liammel először mentem moziba. Emlékszek egész délután totál idegbajos voltam és mikor megjelent az ajtóban, fogalmam se volt róla, hogy mit csináljak.
Hát Zaynél most nem ez történt. Reggel egy kicsit izgultam, de semmi több. Valahogy nem tudom úgy felfogni mint egy igazi randit.
Ráadásul az este se indult valami fényesen. Az biztos, hogy többet Liamet soha nem fogom megkérni semmire. Ezzel a viselkedésével totál leírta magát előttem. Azért remélem, hogy Abbievel nem viselkedik most bunkón. Habár Liamnél semmit nem lehet biztosra tudni.
Megváltozott és erre most jöttem rá hivatalosan. A régi énjét már totál elveszítette és szerintem nem is nagyon akar hasonlítani arra a srácra aki egy dalt írt nekem, vagy aki simán elsírta magát előttem.
A hírnév megváltoztatta. Sőt szerintem Christin is rátett egy lapáttal. Lehet, hogy csaj miatt is változott. Mondjuk régebben soha nem gondoltam volna róla, hogy egyszer képes lesz magára varratni valamit. És mi történt? A kezén már néhány tetkó virít, ami hogy őszinte legyek nekem nagyon bejön. Illik neki ugyanis nem vitte túlzásba.
Bele kell törődnöm, hogy a régi Liamet örökre elveszítettem. Soha nem fog velem olyan aranyosan bánni mint Wolverhamptonba. Soha nem fog rám úgy nézni, úgy mosolyogni. Soha nem fog viszont szeretni.
De Zaynt megteheti. Talán Ő is tud úgy viszont szeretni mint Liam. A természete megvan hozzá és az aranyossága is. Azonban sajnos Ő nem Liam.
El kell engednem a múltat és most Zaynre kell koncentrálnom. Vele randizok és nem Liammel! Bele kell törődnöm és új fejezetet kell indítanom amiben már Zayn szerepel mint pasi jelölt.
- Meglepi - mondja kacéran Zayn és elengedi a kormányt majd kezét a combomra teszi és megpaskolja azt. Nem rémülök meg a viselkedésétől. Hozzá kell szoknom a közelségéhez. Amúgy is nekem Zayn bejön. Tetszenek a rosszfiús kinézetű pasik. De Zayn csak kinézetileg rosszfiús, ugyanis belsőleg olyan mint egy kis angyal.
Rájövök, hogy nem érdemes kérdezősködnöm, hogy hova visz ugyanis tudom, hogy úgysem árulná el. Így inkább csendben maradok és alig várom, hogy végre valahol megálljon.
Ez hamar meg is történik és szó szerint tátva marad a szám mikor szembe találom magam a Winter Wonderland nevezetű táblával.
Lassan két éve élek már Londonba, de eddig még soha nem jutottam el ide, mivel nem volt időm. Bezzeg Honor egy csomószor járt már itt és állítása szerinte London egyik legklasszabb helye télen. Rengeteg ember megfordul itt és állítólag itt a legjobb jég korizni.
- Ez most komoly? - fordulok Zayn felé mikor kiszállunk az autójából.
Lassan mellém lépked egy hatalmas mosoly kíséretében. Szerintem lássa rajtam, hogy örülök neki. Nem hittem volna, hogy ilyen remek ötletei vannak. Mindig is szerettem korizni. Sőt imádtam. De aztán vagy nem volt rá időm, vagy pedig senkinek nem volt kedve eljönni velem.
- Esetleg ha nem szeretsz korizni, vagy valami problémád van a hellyel nyugodtan szólj és akkor elmehetünk máshova. - mondja gyorsan egy kissé megrémülve. Milyen aranyos. Azt akarja, hogy boldog legyek. Tudom, hogy képes lenne egy másik helyet választani ha nekem nem tetszene. Persze ez lehetetlen dolog, ugyanis máris imádom.
- Engem innen addig nem viszel el amíg nem koriztam veled - csóválom meg a fejem vigyorogva. Zayn arcán megkönnyebbülés tükröződik és látom ahogy kifújja a benn tartott levegőjét.
- Szóval akkor tetszik az ötlet? - kérdezi.
- Imádom. Amióta Londonba élek mindig ide szerettem volna eljönni - mesélem boldogan és elindulunk befele.
Azonban egy kissé furán érzem magam. Ugyanis miközben megyünk korcsolyát kölcsönözni egy csomó ember utánunk fordul. Tudom, hogy Zaynt bámulják, hisz szinte az egész világ ismeri. És Ő most itt van egy csomó ember között úgy mint egy normális átlag ember. Ezt a viselkedést a hírességek nem nagyon engedhetik meg maguknak. De Zaynt nem zavarja, hogy szinte mindenki megbámulja és majdnem elájulnak már csak a puszta látványától is?
- Valami baj van? - fordul felém és a kezembe nyomja a kikölcsönzött korimat. Elveszem tőle miközben az ajkamba harapok és lopva a tőlem távolabb álló kisebb csapat fiatal lányt nézem. Összesúgnak és vihognak miközben Zayn felé pislognak. A srác észre veszi majd közelebb lép hozzám és megfogja a kezemet és megsimogassa azt. - Ne foglalkozz Velük - suttogja kedvesen és elhúz a lányok elől. Követem, de kényelmetlenül érzem magam ebben a helyzetben.
- Én nem szeretnék az újságok címlapján virítani - motyogom az orrom alatt miközben leülök egy padra. Tényleg nem akarom az önarcképemmel szembe találni magam az újságok címlapján mint Zayn Malik új barátnője. Már így is elég sokan megismernek a Vogue miatt mivel a nevem szinte az összes lap alján virít. De az csak a nevem, nem pedig az arcom. Nem szeretem ha rólam pletykálnak. - Zayn téged nem zavar, hogy mindenki bámul?
- Én is ugyan olyan normális ember vagyok mint bárki más. Csak történetesen nekem más a munkám - válaszolja és ügyesen felhúzza a lábára a kék koriját. Ez eszméletlen, hogy így gondolkozik. Totál látszik rajta, hogy nem szállt el a sikertől és még mindig úgy próbálja élni az életét mintha egy átlagos huszonegy éves srác lenne. Ezért pedig tisztelem. Sok híresség nem így gondolkodik, inkább keresik a feltűnést, hogy az emberek pletykálni tudjanak róla. - Amúgy is senki nem tudja, hogy ma este itt vagyok és nem is fogják megtudni. Szóval nem kell félned az újságíróktól.
- De hisz tudják.
- Nem fognak senkinek szólni. Nyugodj meg és bízz bennem - nyújtsa felém a kezét én pedig mosolyogva csúsztatom a kezemet az övébe, majd egy határozott mozdulattal felhúz a padról és elindulunk a jégpálya felé.
Bízok benne és ezért rögtön meg is nyugodok miközben lassan korcsolyázni kezdünk. Igaza volt ugyanis a pályán lévő emberek kicsit sem foglalkoznak velünk. Sőt még csak ránk se néznek. Zayn mosolyogva fogja a kezem és engedem, hogy ujjaink összekulcsolódjanak. Őszintén megmondva boldog vagyok Vele.
- Téged annyira félre ismertelek. - szólalok meg végül egy kissé kapkodva a levegőt. Zayn rögtön lassít a tempón és érdeklődve fordul felém. - Azt hittem, hogy egy bunkó paraszt vagy aki csak tetteti, hogy ilyen normális. - tényleg azt hittem mikor először beszélgettem vele. Nem hittem el, hogy annyira normális mint ahogy mutatja magát. Azt hittem, hogy csak előttem játssza az eszét.
- Szóval egy bunkó parasztnak tartottál - nevet fel. - Elmondod, hogy miért változott meg a véleményed?
- Mert megismertelek és rájöttem, hogy nem a kinézet alapján kell ítélni - válaszolom mosolyogva miközben mélyen a szemébe nézek.
Zayn szélesen elmosolyodik és közelebb húz magához majd hanyagul megölel. Kezeimet a hátára vezetem és én is megölelem. Jól esik a közelsége. Kicsit sem zavar, hogy nyilvánosság előtt csináljuk. Mikor elengedem akkor ismét megfogja a kezemet és úgy korizunk tovább.
- Akkor Liammel miért jöttél össze? - szólal meg hirtelen.
Kissé meglepődök a kérdésén ugyanis úgy tudtam, hogy a kapcsolatunkról nem tud senki. Oké, Zayn ma este ott volt, de nem hiszem, hogy abból a veszekedésből valamit le tudott vonni. Szóval szerintem Ő tudta az igazat.
- Te tudtál róla, hogy mi régen jártunk? - kérdezem kikerekedett pupillákkal.
- Mármint az X-Factor előtt? Igen tudtam róla. Egyszer hallottam mikor Liam veled beszélgetett telefonon és a telefonjának a kijelzőjén is Te voltál. Azonban Ő maga soha nem mondta el. - meséli egyszerűen, szűkszavúan.
Valahogy sejtettem, hogy Liam maga önként nem mondta el Zaynek. Miért is mondta volna el, hogy volt barátnője. Hisz képes volt letagadni. Ha a világnak hazudott akkor a barátainak még könnyebben tudott hazudni.
- Letagadott egy interjúban szóval gondoltam, hogy nektek sem beszélt rólam - húzom el a számat.
- Most komolyan Liamről akarsz beszélgetni? - sóhajt fel szomorúan.
Francba tényleg mindig róla beszélek. Zaynnek pedig ezek szerint rosszul esik. Hát nekem is rosszul esne ha most elkezdene Perrieről beszélni. Most Zaynel randizok szóval el kell felejtenem Liamet. Mintha ez olyan könnyű lenne. De Zayn szívét nem fájdíthatom meg.
- Sajnálom csak... - nem fejezem be hanem lesütöm a szemeimet, de nem sokáig tudok szomorkodni ugyanis azt veszem észre, hogy Zayn lekapja a fejemről a sapkámat, majd vigyorogva gyorsan elhúz előlem. - Zayn add vissza a sapim! - kiáltok rá mérgesen, de Ő csak vigyorogva meglóbálja a kezei között.
- Szerezd vissza - ölti ki a nyelvét én pedig elindulok felé.
Na igen csak én nem vagyok valami profi korcsolyázó. Ezért mikor a közelébe érek az egyik lábam kicsúszik alólam és a jégre esek, természetesen Zaynt is húzom magam után a kabátjánál fogva. Így aztán szerencsésen rám esik miközben mind ketten röhögünk. - Skyler Te akkora szerencsétlen vagy - nevet miközben még mindig rajtam fekszik.
- Mond csak Zayn nincs kedved lemászni rólam? - kérdezem mosolyogva és próbálom lelökni magamról.
- Nincs. Kényelmesen fekszek rajtad - válaszolja, de azért lemászik rólam és nagy nehezen felhúz a hideg jégről.
Mikor ismét a két lábamon állok az ujjaink összekulcsolódnak és úgy korizunk lassan tovább. Azonban hirtelen feltűnik, hogy hirtelen mennyi ember lett a pályán. Egy csomó lány akik Zayn nevét szajkózták miközben képeket készítettek rólunk. Zayn arcára fagyott a mosoly és próbálta takarni magát, de nem sok sikerrel. Én rögtön elengedtem a kezét és próbáltam hátrálni, de addigra teljesen körül vettek minket az őrült rajongók.
- Bassza meg, honnan tudták meg, hogy itt vagyok? - káromkodta el magát Zayn és elkapta a karomat. - El kell húznunk innen amíg nem késő. - parancsolja és próbál kitörni a rajongók köréből.
Vakuk villannak az arcomba miközben mindenhonnan lökdösnek. Rosszul érzem magam.
- Zayn én félek - suttogom, Ő pedig erősebben szorítja a kezem.
Nem áll meg senkinek, csak megy előre komoran. Komolyan honnan tudták meg, hogy itt vagyunk? Hisz egész este senkit nem érdekelt, hogy itt vagyunk. Akkor mégis honnan tudták meg? Olyan mintha valaki feltette volna az internetre. De Zayn azt mondta, hogy nem kell ilyentől félnem. Látom.
Leszegett fejjel követem Zaynt egészen az autójáig. Ő gyorsan beszáll a volán mögé, de a rajongók még ide is követik. Félelmetes ahogy körbe állják az autóját. Éppen, hogy csak beszállok máris elindítja a motort és elhajt a helyszínről. A visszapillantóban látom ahogy az őrült rajongók követik, Zayn autóját.
Nem szólok semmit. Csak próbálom kiverni az előbbi jeleneteket a fejemből. Életemben nem éreztem magam ennyire hülyén. Ezt az életet nem nekem találták ki. Én csak egy fotós vagyok a Voguenál, nem pedig egy szupersztár. Ilyen helyzetekre nem vagyok felkészülve.
Zayn sem szól semmit egészen addig míg meg nem áll a lakásom előtti parkolóban. Mikor megáll az egész testével felém fordul és szomorúan pislog. Pedig én annyira jól éreztem magam vele. De komolyan.
- Nem lett semmi bajod? - kérdezi csendesen én pedig megcsóválom a fejem. - Skyler én annyira sajnálom ami történt. Gőzöm sincs, hogy honnan tudták meg, hogy ott leszek. Hidd el én mindent megtettem azért, hogy titokban maradjon. - szabadkozik.
- Semmi baj - nyögöm ki. - Tudnom kellett volna mikor beleegyeztem abba, hogy elmegyek veled randizni. - teszem hozzá egy apró mosoly kíséretében.
Tényleg tudnom kellett volna. Hisz Ő Zayn Malik a One Direction egyik tagja.
- De igenis van baj. A rajongók miatt kellett szét mennem Perrievel - mondja emeltebb hangon. Most hallom Őt először beszélni Perrieről a jelenlétemben. - Téged pedig nem szeretnélek egy ilyen hülyeség miatt elveszíteni, ugyanis tényleg kedvellek - néz a szemeim közé.
Kedvel. Te Jó Ég. Zayn kedvel engem. Egy mosoly húzódik a számra miközben közelebb mászok hozzá. Kezeimet a nyaka köré kulcsolom és szólásra nyitom a számat.
- Én is kedvellek Téged. - suttogom mosolyogva miközben Ő az ajkaimat nézi.
Előrébb hajolok és számat gyengéden az ajkaira nyomom. Zayn gondolkodás nélkül csókol vissza azonban én csalódott vagyok. Semmi bizsergést nem érzek. Csak érzések nélkül csókolom ,miközben gondoltaimban egy mogyoróbarna szemű srác szerepel...

#32

Helóóóó!!! Itt is a kövi rész :D Hát szerintem sokatoknak nem fog tetszeni xD 

Liam Payne

- Most nagyon mérges vagy Skylerra? - hallom meg a hátsó ülésről Abbie vékonyka hangját.

Gúnyosan felhorkantok és erősebben szorítom a kormányt. De annyira, hogy még az ujjaim is megfájdulnak.

Most ezt komolyan kérdezte? Igen mérges vagyok Skylerra, Zaynre, Abbire, Christinre, magamra és mindenki másra. Életemben nem éreztem magam még ilyen szarul mint ebben a pillanatban.

A fene se tudta, hogy fájhat ennyire egy szerelem. És én még azt hittem, hogy mióta a One Direction tagja vagyok az életem tökéletes. Ez nagyon nem egy tökéletes élet. Sőt inkább borzalmas ahol kudarcokat kapok.

Azt hiszem elveszítettem az uralmat az életem felett. Christinnel járok akit még csak nem is szeretek. Vele vagyok mivel Skyler ellentéte. Bemeséltem magamnak, hogy mennyire boldog vagyok mikor vele vagyok. Pedig ez még csak nem is igaz. Élvezem a társaságát, de nem szeretem Őt szerelemmel. Őszintén megmondva a szexen kívül nem is csinálunk mást együtt. Ja igen vásárolgatunk amit én nagyon nem élvezek. Kicsit sem feltűnő, hogy mindig velem akar jönni, ugyanis tudja nagyon jól, hogy én mindent megveszek neki amire csak ránéz. Vagy meg elkísér a koncertekre és direkt bepózol a kamerák előtt. Mondjuk mikor koncert van, nem nagyon foglalkozok vele a színpadról. Legalább akkor kiadhatom magamból a gőzt.

De mikor együtt vagyunk otthon, semmit nem érzek mikor a közelében vagyok. Soha nem kérdezi meg, hogy milyen napom volt, vagy hogy mi történt velem. Nem, mindig csak magáról beszél, hogy mennyi felkérést kapott. Könyörgöm nekem köszönheti ezt az aprócska hírnevét. Én miattam ismerte meg Anglia és a világ többi országa ugyanis én írtam ki először twitterre, hogy kövessék be mert egy gyönyörű, tehetséges modell lány. Én posztoltam róla az első képet ahol mellettem virított és elég közel állt a magánszférámba. Persze, hogy sok felkérést kap. Hisz mindenkit érdekel Liam Payne barátnője. De még egyszer sem köszönte meg. Sőt annyira hülye, hogy azt hiszi a tehetsége miatt lett híresebb. Aha persze. Tizenkét éves kora óta modellkedik és még huszonegy évesen sem tudták, hogy ki Ő. Ha valaki ennyi éve modellkedik akkor kellett volna szereznie valamennyi hírnevet. De Christin létezéséről senki nem tudott egészen addig még én ki nem írtam a nevét twitterre.

Elképesztő, hogy mennyire vak voltam mikor összejöttem vele. Felejteni akartam és jól jött. Ki gondolta volna fél éve, hogy egyszer még újra közeli viszonyba fogok kerülni Skylerral. Őszintén megmondva ha Nicola és Nate fél éve haltak volna meg akkor soha nem jöttem volna össze Christinnel, ugyanis rögtön rendeztem volna a dolgokat Skyal és addig tepertem volna míg újra vissza nem kaptam volna.

De sajnos a Sors mást talált ki. Christinnel összejöttem, Skylert pedig örökre elüldöztem magam mellől a hülye természetem miatt.

Basszus életemben nem fájt még ennyire a szívem mint ma este. Pedig már nem egy szakításon vagyok túl. Na de Skyler szájából hallani azt a szócskát, hogy 'szakítsunk' na az borzalmas. Ráadásul én csak hülyeségből mondtam ugyanis azt hittem, hogy nem fogja kimondani és akkor talán még megbeszélhessük a dolgokat.

Azonban Ő kimondta és inkább Zaynt választotta helyettem.

Értitek Zaynt! Zayn Malikot aki az egyik legjobb haverom. Aki elméletileg eljegyezte Perriet. Aki csak szünetelteti a kapcsolatát. Ha ez mind igaz, akkor mi a faszért viszi randizni az én excsajomat? 

Gőzöm sincs. És Skyler mégis miért egyezett bele? Most komolyan tetszik neki Zayn? Könyörgöm még csak össze sem illenek. Zayn az olyan macákra bukik mint Perrie. Akik annyi sminket viselnek, hogyha a falhoz vágnánk őket ott maradna a színük és az arcuk formája. Mondom én akinek a barátnőjén semmi természetes nincs, ugyanis még a füleit és átplasztikáztatta. Igen, jól olvastátok. Christin még éjjelre is sminket visel. Soha nem láttam smink nélkül és szerintem nem is akarom ugyanis félek, hogy infarktust kapnék a kinézetétől. Bele gondolni is szörnyű, hogy egy agyonplasztikázott liba mellett alszok minden éjjel, sőt akiben szinte minden éjjel bele élvezek. Borzalmas.
Amúgy nem értem, hogy most miért vagyok ennyire mérges Christinre. Hisz akkor Daniellre is mérgesnek kéne lennem mert vele is jártam. Talán tényleg jobb lett volna ha Wolverhamptonba maradok.
Akkor még mindig Skylerral lennék és Nicola és Nate is élne. Tökéletes életem lenne. Egyetemre járnék meg minden. Kinek kell a hírnév mikor az ember nem boldog.
Ha nem lennék most a One Direction tagja, akkor Skyler még mindig a barátnőm lenne és nem Zaynnel menne randizni.
Ó Istenem, de mikor lettek ők ennyire közeli viszonyban? Én csak egyszer láttam őket beszélgetni. Igen, csak én, aztán lehet, hogy a tudtom nélkül elég sokszor találkozgattak. De pont Zayn? Én ebbe nem tudok bele törődni. Skyler nem szerethet mást aki nem én vagyok. Engem kéne szeretnie ugyanis én még mindig szeretem Őt.
Bár történne valami ami tönkre tenné a randijukat. Hoppá. Ez nem is olyan rossz ötlet. Szemétség lenne tőlem ha keresztbe tennék neki. Zayn a barátom kijár neki a boldogság. Igen kijár neki csak nem Skyler mellett.
- Szerintem felejtsd el amit az előbb hallottál odafenn - mosolygok rá a kislányra aki eléggé szomorúan pislog felém. Elég durván beszéltem Skylerral és Zaynel, de csakis maguknak köszönhetik ezt a viselkedésemet.
- Pedig Skyler szeret Téged - motyogja Abbie és kibámul az ablakon.
A szemeim megakadnak és először azt hiszem, hogy rosszul hallottam. Skyler szeret engem?
- Ezt meg, hogy érted? - ráncolom össze a homlokom. Nem tudom, hogy Abbie mit tud, de szerintem elég sokat. Hisz sokat van Vele és Honorral is. És mint tudjuk a lányok imádják kipletykálni a pasi dolgaikat.
- Sokszor sírt már és olyankor mindig azt hajtogatja, hogy Te már miért nem érzed ugyan azt mint régen. Meg van olyan is, hogy a tükörben nézegeti magát és azt kérdezi magától, hogy vajon Christin néni mitől tökéletesebb mint Ő. - meséli Abbs egyszerűen. Szerintem Ő fel sem fogja, hogy most mennyi fontos dolgot mondott a számomra.
Abbie igazat mond. Ezek szerint igazam volt. Skyler még mindig engem szeret. De akkor miért megy Zaynel randizni? Vagy lehet, hogy miattam egyezett bele mert így akar féltékennyé tenni. Hát ha az volt a célja akkor bevált ugyanis rettentő féltékeny lettem. Sőt ha Zayn itt lenne mellettem simán behúznék neki most egyet. Ő nem érdemli meg Skyt.
- Örülnél neki igaz ha Skyler és én megint úgy együtt lennénk mint azokon a képeken amiket az éjjeliszekrényében láttál - sóhajtok fel majd a következő pillanatban hátra mászok és nagy nehezen előre húzom Abbiet az anyósülésre.
- Igen mert akkor olyanok lennénk mint egy igazi nagy család - néz a szemeim közé. Elmosolyodok és megpuszilom az arcát. Még Abbienek is rossz ez az állapot. Neki normális családra van szüksége nem pedig arra, hogy egyik nap nálam legyen a másik nap pedig Skylernél.
- Akkor ideje, hogy tegyünk a dolgokért - csapom össze a kezem majd előhúzom a nadrágomból a telefonomat és gyorsan kikeresem Niall számát és mikor megtalálom rögtön hívni kezdem.
Pár sípolás után rögtön fel is veszi, vigyorogva.
- Payno! - üdvözöl vidáman és hallom, hogy megint tele van a szája.
És, hogy miért pont Őt hívtam? Nos ugyanis Ő mindig mindenről tud. Szóval szerintem azt is tudja, hogy Zayn hova vitte randizni Skylert. Tudom, most nagyon gonoszul viselkedek, de hallottátok a keresztlányomat. Még ő is annak örülne ha Skyler újra az én barátnőm lenne.
- Szeva Nialler - köszöntöm én is, mondjuk az én hangom nem szól olyan vidáman mint az övé. - Lenne hozzád egy hatalmas kérdésem, ami Zayn nevéhez kapcsolódik.
- Ha kérhetem röviden, ugyanis pont most rendeltem magamnak pizzát és nem akarom, hogy kihűljön. Tudod, hogy utálom a hideg pizzát.
- Úgy ahogy azt is tudom, hogyha kihűl Te még úgy is megszed, ugyanis soha nem dobsz ki ételt. Még akkor sem ha penészes. - forgatom meg a szemeimet rossz állóan. Nekem ne beszéljen az étkezési szokásairól.
- Még szép, hogy nem dobok ki kaját. Tudod én gondolok az afrikaiakra akik éheznek - válaszolja egyszerűen. Nem állom meg, hogy ne nevessek fel. Fogalmam sincs, hogy jöttek most ide az afrikaiak.
- Niall, nekem csak mond el, hogy Zayn hol van most, aztán tőlem nyugodtan sirathatod az éhező afrikaiakat - szakítom gyorsan félbe ugyanis nincs kedvem az ételekről filozofálni Vele. Elég személyesen is hallgatnom nap mint nap.
- Zayn? Mit akarsz Te pont Tőle? Én miért nem vagyok jó? - homlokon csapom magam. Ez egy szerencsétlen, ütődött ír manó. Komolyan nem hiába szőke a haja. Viszont azt is tudom, hogy most valamit ki kell találnom, hogy miért pont Őt keresem.
- Azért mert tetováltatni akarok magamra valami újat és Zayn megígérte, hogy elvisz az egyik kedvenc tetováló szalonjába. De ha esetleg Te is tudsz valamilyen tetováló szalont, nyugodtan elkísérhetsz. - Payne Te egy zseni vagy. Niall soha nem menne egy tetováló szalonba ugyanis Ő nem a tetkók híve. Viszont Zayn imádja a tetkókat.
- Kösz, de inkább kihagyom - ellenkezik rögtön. - Amúgy szerintem ma nem fog elmenni veled ugyanis Skylert vitte a Winter Wonderlandbe. - szóval korizni vitte.
- Imádlak Horan! - mondom és azzal meg is szakítom a beszélgetést.
Szóval a Winter Wonderland. Hát persze, Zayn imádja a romantikus helyeke. Elviszi jégkorizni Skyt aztán miközben koriznak véletlenül megfogja a kezét, nehogy elessen. Aztán megöleli, nehogy fázzon a lány. Tipikus Zayn Malik logika. De az én Skyleremmel ezeket nem fogja megcsinálni. Ugyanis én nem engedem.
Egy gonosz mosoly húzódik a számra és beindítom az autót majd elindulok a célom felé. Mondjuk nem értem Zaynt. Nem fél a rajongóktól, hogy széttépik Őt mikor meglátják? Hisz mégis csak a One Direction tagja.
Aha, rajongók. Mi tehet tönkre egy romantikus pillanatot egy sztárnál? A rajongók! Ha a directionerek megtudják, hogy Zayn korizik egy ismeretlen lánnyal akkor a helyet egy másodperc alatt ellepik az őrült rajongók. Így aztán Zaynenek muszáj lesz elmennie innen és máris tönkre van téve a tökéletes randija.
Esélye sem lesz Skylerhez közelednie. Egy zseni vagy Payne.
Megállok a parkolóban, közben pedig azon töprengek, hogy hogyan adjam a rajongók tudtára, hogy Zayn a Winter Wonderlandben korizik éppen. De ezt mind úgy kell véghez vinnem, hogy lássam őket...mármint Zaynt és Skylert.
Végül kiszállok az autóból majd megkerülöm azt és kinyitom Abbienek az ajtót. Csodás elfeledkeztem róla, hogy kabát nélkül hoztam el. Gyorsan kell véghez vinnem a tervemet ugyanis nem akarom azt, hogy Abbs megbetegedjen a hülyeségem és a féltékenykedésem miatt.
- Mit szólnál ha sétálnánk egy kicsit? - hajolok le hozzá.
- Vattacukrot is kapok? - kérdezi csillogó tekintettel én pedig hatalmasat bólintok.
Megfogja a kezem és úgy indulunk el. Előtte még a fejemre húzom a kapucnimat az arcomat pedig eltakarom a sálammal. Szerintem így nem ismernek fel. Vagyis remélem.
Tekintetemmel egész végig a Zayn- Skyler párost keresem, de sajnos nem látom őket. Ráadásul nem is nagyon merek leskelődni ugyanis félek, hogy valaki megismer.
De mikor a korcsolya pályához érek a szemeim rögtön megakadnak rajtuk. Nyugodtan korcsolyáznak és Zayn Skyler kezét fogja. Még csak nem is zavartatják magukat. Boldogan nevetgélnek együtt. Skyler ugyan olyan boldog mint mikor még velem volt régen.
Ez nem igazság! Nekem kéne Zayn helyében lennem. Nekem kéne koriznom vele miközben az ujjaink össze vannak kulcsolva.
Mérhetetlen düh kerít hatalmába miközben újra előveszem a telefonomat, de ezúttal senkit nem hívok fel. Megnyitom a twitter fiókomat és gyorsan elkezdek pötyögni. Valahogy úgy kéne kiírnom, hogy mindenkinek leessen a tantusz. Gondolkozz Liam!

" Winter Wonderland egy csodás hely...legfőbb a kori pálya miközben az egyik legjobb barátodat egy különleges csaj társaságában látod :))) Bradford Bad Boi bevetésen!!!! "

És elküldve. Egy csomó megosztás, kérdezés és hopp a pálya körül máris egy csomó lány. Zayn elfehéredik, Skyler próbálja takarni magát én pedig törlöm a tweetet.
Az én feladatom ezzel véget ért. A randijuk tönkre ment én pedig szarul érzem magam...

#31

Hellóóóóóó!!!! Hát ez a rész eléggé érdekes lett és szerintem sokatoknak nem fog tetszeni,,,viszont a kövi még izgisebb lesz xD amúgy bírom mikor chaten oltogatnak egyesek o.O a komikat köszönöööm xD

Kínos csend amit én a világon mindennél jobban utálok. Zayn nyugodtan áll szorosan mellettem, miközben Liam közvetlen előttünk áll és komor tekintettel méreget végig. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer nekem is át kell élnem egy ilyen pillanatot.
Két srác akik fontosak a számomra és akik iránt érzek valamit. Vagyis Zayn iránt érzek valamit csak történetesen nem szerelmet. Igen, elmegyek vele randizni, de csak azért, hogy tudja elfelejteni azt a srácot akibe még mindig szerelmes vagyok. Azt a srácot aki történetesen most itt áll előttem és végig nézte azt, ahogy a legjobb barátja megpuszilt és megölelt és aki randizni visz.
Csak tudjátok, hogy mit nem értek? Liam tökre úgy néz ki mint aki halál féltékeny Zaynre. Lehet, hogy csak én képzelem be, de akkor miért néz úgy Zaynre mint akit bármelyik percben képes lenne megölni? Ugyanis ha én valaki iránt nem érzek semmit, akkor nem zavar ha randizni megy mással.
Liam pedig úgy néz ki mint akit nagyon is zavar, hogy Zaynel megyek randizni. Ez pedig így totál félreérthető, ugyanis Liamnek ott van Christin és akit elméletileg szeret.
Akkor meg miért érdekli az, hogy én kivel megyek randizni? Na nem minta engem nagyon izgatna ez a randi Zaynel. Elmegyek vele, ugyanis Honor azt mondta, hogy a szerelemben való felejtésre az a legjobb ha elmegyünk egy olyan sráccal randizni aki a szerelmünk tökéletes ellentéte.
De basszus, Zayn nagyon nem Liam ellentéte. Nem, inkább Liam tökéletes tizenhat éves kori hasonmása. A kedvessége, az aranyossága...igen ez a belső tulajdonság amibe én anno bele szerettem.
- Oké most már nyugodtan elröhöghetitek magatokat - töri meg a kínos csendet végül Liam egy hatalmas erőltetett mosoly kíséretében. Zaynre nézek aki ugyan olyan értetlenül mered Liamre mint én saját magam. Mégis miért kellene elröhögnünk magunkat? Az elmúlt percekben szerintem senki nem csinált semmi vicceset. Még Abbie is csendben ül a szőnyegen és úgy fésülgeti az egyik babája haját. Érzi a feszültséget ami hármunk között alakult ki. - Meg kell, hogy mondjam srácok remekül alakítottátok a szerepeteket, ugyanis pár pillanatig tényleg elhittem, hogy Ti ketten randizni mentek együtt. Nagy tapsot érdemeltek. - tapsol meg minket, és megveregeti Zayn hátát, de az úgy bámul a banda társára mint egy ütődöttre aki most szabadult az őrültek házából. Liam még mindig kínosan nevet, de mikor rájön, hogy senki nem nevet vele, Ő is abbahagyja. - Miért nem nevettek velem? - kérdezi végül. Összekulcsolom a kezeimet a melleim alatt és rossz állóan elkezdem a fejemet csóválni. Aztán végül leesik neki. - Ó, szóval akkor nem vicceltetek mikor azt mondtátok, hogy randizni mentek - mondja kelletlenül és elhúzza a száját.
Szerintem eddig is nagyon jól tudta, hogy senki nem viccelt. Csak így próbálta leplezni az érzéseit. Még a hülyének is feltűnt, hogy csak megjátszotta magát. Igenis fáj neki, hogy randizni megyek Zaynel.
- Úgy nézünk ki mint akik vicces kedvükbe vannak? - húzom fel a szemöldökömet kérdően. - Jól hallottad Liam, randizni megyek Zaynel - teszem még hozzá és minden egyes szavat jól kivehetően ejtem ki.
Szemét vagyok tudom. De egyszerűen annyira jó nézni az arcát ami tele van fájdalommal. Ezt az egészet csakis magának köszönheti. Ha nem jött össze volna egy olyan lánnyal mint Christin Perry aki a tökéletes ellentétem, akkor most nem kezdem volna el egy macska-egér játékot.
Liam arca elfehéredik és meg sem bír szólalni. Csak bámul rám szótlanul, csalódottan. Talán fáj neki? Lehetetlen. Ő már nem érez irántam semmit. Csakis azért áll velem szóba, mivel itt van Abbie. Ha Nate és Nicola nem haltak volna meg akkor nem találkoztam volna velem. És szerintem az lett volna a legjobb mindkettőnknek.
- Ez most komoly? De....ó...basszus...ez nem kóser....de mégis hogy? - kezd el zagyválni miközben ujjait a hajába vezeti és elkezdi azt tépni. Igen most esett le neki, hogy mi is történik. Sajnálnom kéne? Nem hinném. Valahogy muszáj lesz bele törődnie.
- Haver jól vagy? - kérdezi kedvesen Zayn.
Erre a kérdésre Liam arca elsötétül a szemeit apróra összeszűkíti és úgy mered a fekete hajú srácra. Zayn összehúzza magát és inkább újra vissza áll mellém. Liam vajon képes lenne bántani a legjobb barátját, miattam? Nem hinném.
- Hogy a faszba történt ez az egész? Mégis mikor melegettetek Ti ennyire össze? - kérdezi idegesen és ha a tekintetével ölni tudna szerintem Zayn már rég halott lenne.
- Ésszel beszélj Abbie előtt! - torkollom le, és a kislányra bökök. Nem szeretem ha valaki csúnyán beszél előtte. És Liam most pont azt tette. Még kell, hogy megjegyezze ezeket a szavakat.
- Te engem csak ne szólíts le! Abbie ezerszer jobban élvezi az én társaságomat mint a Tiédet. És tudod miért? Mert én soha nem hazudok - löki oda a fájó szavakat.
Igen fájnak ugyanis magamtól is tudom, hogy Abbie sokkal jobban szereti Liamet mint engem. Állandóan arról beszél, hogy mit csináltak együtt. Engem unalmasnak talál ugyanis én vigyázok rá nehogy valami baja essen. Még Honort is jobban bírja mint engem.
- Elmondanád, hogy mikor hazudtam? És kinek? - teszem csípőre a kezemet és felé lépek. Őszintén nem érdekel, hogy Zayn és Abbie végig nézi ezt az egészet. Kíváncsi vagyok, hogy Liam miért tart engem hazugnak. Pedig tudtommal én soha nem hazudtam.
- Magadnak - válaszolja egyszerűen. Meghökkenek és csak pislogni bírok párat. Ezt most, hogy értette? Miért hazudok pont magamnak? Nem értem. - Csak nézz magadba és gondolkozz el! - teszi még hozzá komoran.
Kész. Totál összezavarodtam. Már értelmesen beszélni sem tud. De nekem hozzá már nincs erőm. Elegem van belőle és végre el szeretném felejteni az összes hülyeségével együtt. Élje a maga életét Christinnel együtt. Tökéletes pár alkotnak. Két ökör egy pár. Komolyan megérdemlik egymást.
- Liam komolyan szükséges ez a balhé? - emeli az Ég felé a pillantását Zayn. - Én voltam az aki randizni hívta Őt és tudod miért? Mert egy tök kedves csajnak ismertem meg aki mosolyt tud csalni az arcomra és aki mellett el tudom felejteni végre Perriet. Ha tényleg a barátomnak tartod magad, akkor miért nem fogadod el a döntésemet?- néz a barátja szeme közé aki csak lesüti a szemeit. -  Amúgy is úgy viselkedsz mintha Sky már a barátnőm lenne. - teszi még hozzá rossz állóan.
Hoppá. Ezt nem gondoltam volna Zayn. Komolyan ennyire fontos vagyok már a számára? Hát ez aranyos. És örülök neki, hogy élvezi a társaságomat. Annak pedig még inkább örülök, hogy mellettem áll és nem pedig Liam mellett. Ez is azt bizonyítja, hogy nekem van igazam és nem Paynenak. Hah. Még a legjobb barátja is ellen szegül.
- Ne várd el, hogy repdessek boldogságomba, hogy az exemmel mész randizni akivel hivatalosan nem is szakítottunk - mondja komoran Liam.
Rossz az Ő szájából az 'ex' szót hallani. Rettentő rossz. És most jött el a pillanat, hogy végleg pontot tegyünk a múltra. Igaza van soha nem szakítottunk hivatalosan. Ezek szerint most jött el a pillanat, hogy kimondjuk a végszót.
- Ha ez a kívánságod akkor hivatalosan is szakítok veled - mondom feszülten, de azért minden erőmre szükség van, nehogy elsírjam magam. Nem hittem volna, hogy pont én leszek az aki ezt a mondatot kimondom. És mégis megtettem. - Akkor most már békén hagysz végre Minket? - muszáj erősnek mutatkoznom előtte.
- Kérésed számomra parancs - forgassa meg a szemeit bunkón majd elsétál mellettem és egy határozott mozdulattal felkapja Abbie a szőnyegről a karjába ülteti és elindul a kijárati felé. De aztán hirtelen megtorpan és Zayn felé fordul. - Csak egyet jegyezz meg. Ha megszerzed büszkén vállald fel a kapcsolatotokat és soha ne hazudd azt, hogy nincs barátnőd. Zayn légy Rá büszke, ugyanis nála csodásabb lány nem él a világon. - mondja majd sarkon fordul és bevágja maga után az ajtót.
Csend.
Nem vagyok erős ugyanis egy könnycsepp így is a felszínre tör. Nincs erőm letörölni. Megsemmisülten ülök le a kanapéra és bámulok magam elé. A utolsó mondatokat nem Liam mondta. Ő ezeket nem mondhatta. Ugyanis Ő nem bánhatta meg a múltat. Mert ha megbánta volna ez azt jelentené, hogy titkon mégis szeret.
Azt mondta Zaynek, hogy legyen rám büszke ugyanis egy csodás lány vagyok. Miért mondta ezt ha közben meg utál?
Vagy nem is utál csak én gondolom azt? Nem értem Liamet. Nem értem az életét. Semmit nem értek ami körülötte zajlik. Egyszer bunkó egyszer pedig pont olyan mint régen volt.
A kanapé megremeg majd oldalra pillantok és szembe találom magam Zaynel. Közelebb csúszik hozzám mag észreveszem, hogy felemeli az egyik kezét és letörli a könnycseppet az arcomról. Jól esik a törődése és a mosolya, ugyanis tudom, hogy a szívéből teszi.
- Sajnálom. - nyögöm ki végül és leszegem a fejem.
- Mit? Azt, hogy négy éve összejöttél Liammel? Vagy pedig azt, hogy igent mondtál arra mikor randizni hívtalak? - kérdezi.
Van egy olyan érzésem, hogy Zayn nagyon is jól tudja, hogy én és Liam régen egy párt alkottunk.
- Igen sajnálom azt, hogy egy ekkora paraszttal jártam mint Liam. És azt is sajnálom, hogy végig kellett hallgatnod ezt az egész cirkuszt. Te csak randizni akartál velem, erre fő végig kellett hallgatnod egy ekkora értelmetlen balhét. Azon se lepődnék meg ha most felállnál és itt hagynál. - őszintén megmondva nem akarom azt, hogy elmenjen.
Jól elvagyok Zaynel még akkor is ha nem szeretem szerelemből. A barátomnak tartom akinek mindent el merek mondani.
- Eszembe sincs itt hagyni - vágja rá gondolkodás nélkül.
- Akkor még mindig szívesen randiznál velem? - kérdezem reménykedve.
- Komolyan mondtam amit Liamnek mondtam. Én tényleg bírlak mivel így legalább nem jár folyton Perrien az eszem.
- És az sem zavar, hogy régen Liammel jártam?
- Mint ahogy mondtad régen jártál vele. Szóval az már elmúlt engem pedig nem érdekel. Liamnek ott van Christin és nem hinném, hogy a közeljövőben szakítani fognak - mondja egyszerűen.
Sajnos igaza van. Nem fognak szakítani ráadásul nem miattam. Ez van. Bele kell törődnöm.
- Te mindig ilyen aranyos vagy mindenkivel? - kérdezem mosolyogva. Ő felnevet és megölel. Viszonzom azt és jól esik az ölelése.
- Csak azokkal akik megérdemlik. - von vállat vigyorogva.
- Szóval én megérdemlem.
- Te ennél sokkal többet érdemelsz. Imádom ahogy mosolyogsz - nyom egy puszit az arcomra majd feláll és egy határozott mozdulattal engem is felhúz a kanapéról. Nem ellenkezek. Hagyom, hogy fogja a kezemet. Nem tudom, hogy mi fog ebből kisülni, de én kíváncsi vagyok...

#30

Holaaaa! Először is kinek tetszik az új design? Ezt most csak azért kérdem mert a fejlécet én csináltam magam (életemben nem szenvedtem annyit mit ezzel a fejléccel xD) Remélem azért nem lett olyan borzalmas :P Másodszor már csak 10 rész van hátra a töriből :/ de ígérem kezdek új sztorit :)) Harmadszor pedig bocsi a fejezet vége miatt :D 

- Mi lehet annál fontosabb, mint a keresztlányod? - Liam felháborodva lépi át a bejárati ajtót majd kulcsolja össze a kezeit, miközben kérdően vizslat.
Nem válaszolok csak mérgesen hátat fordítok és elmegyek előle. De szerencsétlenségemre meghallom ahogy veszi le a cipőjét és követ a konyhába.
Most komolyan ennyire érdekli? Esküszöm bánom már, hogy felhívtam. Sajnos nem tehettem mást, ugyanis nincs kire bíznom Abbiet.
Honornak van valami nagy szerelme és szinte az összes estéjét az újdonsült szerelmével tölti. Ne kérdezzétek, hogy milyen hosszú lesz ez a kapcsolat. Ahogy a barátnőmet ismerem ismét hamar megunja a srác társaságát. Akarom mondani a férfi társaságát. Honor az idősebb pasikra bukik akiknek pénzük van. Hülye hozzáállás, de Ő Honor aki azt hiszi, hogy mindent megengedhet magának. Ez van mikor a szülőknek fontosabb a munka mint a gyerekük. Hát Honornál ez nagyon kiüt.
Vissza térve Liamre. Muszáj volt felhívnom, hogy jöjjön el Abbierét és vigyázzon rá ma este mivel nekem sürgős dolgom akadt.
Igen a sürgős dolgom Zayn és a randi. Még magam is meglepődök rajta, hogy komolyan igent mondtam a srácnak. Nem nagyon szoktam randizni az utóbbi időkben és Liamen kívül nem is volt más pasim.
Azonban úgy döntöttem, hogy ezen most változtatok és ezt a döntésemet Liamnek köszönhetem. Neki ott van Christin akit szeret. Szóval tovább lépett és így én is tovább fogok lépni. Még ha az a valaki Zayn.
Hozzá kell még szoknom ehhez az állapothoz. Zaynen totál látszik, hogy oda van értem. Látni lehet a szemeiben meg a viselkedésében. És Abbievel is nagyon el van.
Ez mint szép és jó, csak a gond az, hogy Zayn Liam egyik legjobb barátja. Ha véletlenül összejönnénk, mégis hogy viselkednénk Liam előtt? Én nem tudnék a szeme közé nézni úgy, hogy titkon még mindig Őt szeretem.
Ráadásul Zaynben Liamet látom. Ennek a két srácnak annyira ugyan olyan természete van. Akár hányszor Zaynel beszélgetek, rögtön Liam arca jut az eszembe. Ez pedig nagyon nem jó. Nem használhatom ki Zaynt.
A francnak kell szüneteltetniük a kapcsolatukat Perrievel. Ha még mindig együtt lennének akkor Zayn nem kezdett volna el velem flörtölni.
- Készülődnöm kell mert elkések - mondom bunkón és amilyen gyorsan csak tudom kikerülöm Liamet, de hirtelen elkapja a kezemet. Mélyen a szemembe néz majd mikor eszébe jut, hogy még mindig a kezemet fogja gyorsan elengedi azt, hogy hátrálni tudjon pár lépést.
- Hova mész SkySky? - kérdezi felhúzott szemöldökkel, összekulcsolt kezekkel.
- Semmi közöd hozzá! - válaszolok fagyosan és bemegyek a fürdőszobába, hogy tudjak elkészülni a randimra.
Őszintén reménykedek benne, hogy mikorra kimegyek Liamnek hűlt helye lesz. Ezért direkt a leglassúbb tempómba készülődök el. Nem akarom, hogy megtudja azt, hogy randizni megyek. Vagyis azt megtudhatja, csak azt ne tudja meg, hogy kivel.
Most komolyan miért érdekel engem Liam? Őt érdekeltem mikor összejött Christinnel? Nem! Na igen, de ő nem az én egyik legjobb barátnőmmel jött össze. Én meg most a bandatársával megyek randizni.
Basszus, de hülye voltam mikor igent mondtam Zaynek. Én még erre nem vagyok kész. Számomra még mindig Liam az egyetlen pasi akivel el tudnám képzelni az életemet.
Mikor kész vagyok, mélyen kifújom a levegőt és lassan kilépkedek a fürdőszobámból, de pechemre Liam a kanapén ül és épp Abbievel beszélget. De amit észre vesz feláll és tetőtől talpig végig mér. Egy apró mosoly jelenik meg az orra alatt miközben a nyakamat bámulja. Rögtön észbe kapok ugyanis a Tőle kapott nyakláncot viselem. Egy ügyes mozdulattal a felsőm alá nyomom és zavartan lesütöm a szemeimet. Ezt a cikit.
- Csinos vagy - dicsér meg mosolyogva.
Ne, ne ne csak ezt ne mondja. Ennek így nagyon nem lesz jó vége. Nagyon nagyon nem. Ne mondja azt rám, hogy csinos vagyok mert hiú ábrándokba élem bele magam. Ezt pedig nem engedhetem meg. Ő már a múlt. Mi már soha nem leszünk úgy együtt.
- Csinosabb mint Christin Perry? - kérdezem felhúzott szemöldökkel.
Rögtön az arcára fagy a mosoly és az Ég felé emeli a pillantását. Kíváncsi vagyok a válaszára. Nem lennék a helyébe. De nem tehetek róla. Ne mondja azt, hogy csinos vagyok mikor barátnője van akit szeret. Ne hülyítsem mert azt utálom.
- Sokkal csinosabb - válaszolja végül én pedig kis híján összeesek. Szerintem csak félre hallottam. Ezt tuti nem Ő mondta. Biztos Abbie hasbeszélő és Ő mondta Liam helyett. - Ugyanis Te természetes szépség vagy, míg Christin csak a plasztika miatt szép. - teszi még hozzá és az ölébe veszi Abbiet.
Szóval Liam tudja, hogy a barátnője egy agyon plasztikázott ribanc. Én pedig azt hittem, hogy soha nem kezdene ki egy mű csajjal. Sőt totál abba voltam, hogy nem is tudja az igazságot. Ezek szerint tudja. De akkor mégis tetszenek neki a mű csajok. Jó tudni.
- Mi az a plasztika? - kérdezi kíváncsian Abbie és hol rám, hol pedig Liamre néz. Leülök a kanapéra Liam mellé és megfogom Abbs kezét.
- Az ami neked soha nem lesz ugyanis gyönyörű vagy - puszil bele a hajába Liam.
Nem szólok semmit csak szótlanul ülök mellettük. Liam annyira aranyosan bánik Abbievel. Nem csoda, hogy kislány annyira imádja. Én is imádnám ha ilyen keresztapám lenne. Liam mindent megad neki és ez mellett még szereti is. Pedig más húsz éves fiúkat nem érdekelné az, hogy mi történik a keresztlányukkal.
De Liam más...mint mindig. Lehet világsztár, de próbál a Földön maradni és nem elszállni a sikertől.
- Akkor Christin néninek miért lehet? - úgy látszik Abbset nagyon érdekli ez a téma.
- Mert Ő úgy akar kinézni mint egy Barbie baba. Csak az a baj, hogy hiába néz ki jól ha közben annyicska agya van mint egy tyúknak - válaszolok egy kissé bunkón, de meglepetésemre Liam hangosan felnevet és nem szól semmit.
Hoppá. Liamet nem zavarja, hogy csúnyákat mondok élete szerelmére? Csak nem veszekedett a cuki gerle pár? Nem hiszem. Liam nem úgy néz ki mint aki pont most szakított a barátnőjével. És én pedig nem kívánhatom azt, hogy szakítsanak. Nem vagyok gonosz. Még akkor sem ha szívből utálom Christint.
- Ennél jobban nem hasonlíthatsz a keresztlányodra - csóválja meg a fejét vigyorogva Liam én pedig értetlenül pislogok felé.
Hát ezt az Ő szájából még soha nem hallottam. Mindig azt szerette ha Abbie Őt szerette jobban. Engem pedig soha nem izgatott annyira. De akkor még egy párt alkottunk. Örültem neki, hogy Abbienek pont olyan szemei vannak mint Neki. Hát mostanra már nem annyira örülök. Ráadásul már a természete is kezd Rá hasonlítani.
- A hasonlóságról jobb lesz ha inkább befogod. Akár hányszor Rám néz olyan mintha Te néznél rám - mondom egy apró mosoly kíséretében. Ráadásul így, hogy ennyire közel vannak egymáshoz olyanok mintha apja és lánya lennének. Kár, hogy Abbsnek szőke haja van.
- Sokan hitték már, hogy az eltitkolt lányom - kuncog fel Liam jókedvűen. Szóval akkor már bemutatta a világnak. Csodás. Ha így folytassa tényleg énekest csinál Abbieből. Szuper. Úgy látszik vonzom az énekeseket. - Amúgy ez vicces, mert az én szemembe meg olyan mintha Téged látnálak. A mosolya a haja színe a természete... - mered maga elé és gyorsan elharapja a mondatot.
Azta. Ezt most komolyan Ő mondta. Hozzám hasonlítsa Abbiet! De milyen a mosolyom? Na és a természetem? Ezt most bóknak szánta vagy mi?
Ezt a beszélgetést minél előbb be kell fejeznünk mielőtt valami hülyeséget csinálnánk.
- Ideje lenne már mennetek. Christin biztos hiányol - pattanok fel a kanapéról és Liam felé nyomom Abbie hátizsákját amiben a játékai vannak. Liam is feláll és értetlenül vizslat.
- Mond már el, hogy hova sietsz ennyire! - követeli idegesen Liam és leteszi a szőnyegre Abbiet.
Zavartan állok az egyik lábamról a másikra. Nem akarom elmondani neki. Nagyon nem akarom elmondani. Miért ilyen bonyolult az életem? Miért nem lehetek még mindig tizenhat éves? Akkor még olyan könnyű volt minden. Boldog voltam, és fülig szerelmes. Volt családom akiknek mindent elmondhattam.
És most mim van? Egy barátnőm akivel már napok óta nem beszéltem. Pedig most tényleg szükségem lenne valakire akinek kiönthetném a szívem erről az egészről ugyanis fogalmam sincs, hogy mi tévő legyek.
A szívem azt súgja, hogy harcoljak Liamért ugyanis Ő miatta soha nem lehetek boldog. Az eszem viszont azt mondja, hogy lépjek végre túl rajta ugyanis soha nem fog viszontszeretni.
De most olyan normálisan beszélgetett. Pár percig úgy éreztem mintha újra együtt lennénk. Éreztem valamit.
Olyan volt mintha újra Wolverhamptonba lennénk együtt. Csakis mi ketten szerelmesen.
- Miért izgat ez téged ennyire? Te megkérdezted a véleményemet mikor összejöttél Christinnel? Nem! Saját életed van amibe én már nem tartozok bele. Hát képzeld el, hogy nekem is saját életem van amibe Te sem tartozol bele - emelem fel a hangomat idegesen.
 Liam megrökönyödve pislog felém és pár másodpercig még csak megszólalni sem tud. Nem lehetek újra szerelmes belé. És ezt csak úgy tudom megakadályozni ha elüldözöm Őt magamtól.
- Te féltékeny vagy Christinre - esik le neki én pedig elfehéredek.
- Persze - horkantok fel majd felhúzom az orromat. - Pont miatta megyek randizni egy másik sráccal aki történetesen nem Te vagy.
- Szóval randizni mész - mondja bunkón.
- Igen - vágom rá gondolkodás nélkül.
- És ki az? - kérdezi felvont szemöldökkel. Lehet csak én képzelem oda, de olyan mintha egy kissé féltékeny lenne. Ez persze hülyeség. Miért lenne már féltékeny mikor barátnője van? - Engem úgysem tud utánozni.
- Ó dehogyisnem - mondom fagyosan. - Tudod Ő soha nem lenne képes letagadni.
- Megszólalt az aki menekült az érzései elől - vág vissza mérgesen. - Sőt még most is menekülsz!
Legszívesebben felpofoznám, de nem teszem. De csak azért nem mert épp csengetnek az ajtón. Rögtön tudom, hogy Zayn az, de úgy csinálok mint aki nem hallotta a csengő hangját. Biztos, hogy nem nyitom ki míg Liam itt van.
- Csengettek - mondja és az ajtó felé bök.
- Én nem hallottam - válaszolom úgy mintha tényleg semmit nem hallottam volna. Azonban a csengő még hangosabban szól. Zayn nem fog egykönnyen elmenni.
- Nem nyitod ki? - kérdezi Liam idegesen. Nem szólok semmit, de rögtön meg is bánom ugyanis elindul az ajtó felé majd kinyissa azt és farkasszemet néz Zaynel. Basszus. Ezt nagyon nem így képzeltem. - Zayn?
- Liam? - a fekete hajú srác értetlenül pislog barátja felé, de mikor észre vesz a háttérben rögtön megindul felém majd mikor kellő közelségbe ér megölel és egy puszit nyom az arcomra. Liam úgy néz ránk mintha szellemet látott volna. Ezt neki nem kellett volna végig néznie.
- Te Zaynel mész randizni? - kérdezi alig hallható hangon, Zayn pedig boldogan bólint egyet...