•18.-Minden bulinak a vége a legjobb!•

Sziasztok...itt kövi rész és amint lesz időm kirakom a cseréket is csak most novella lázban égek. Ugyanis ha vége lesz ennek a történetemnek novellákat fogok felrakni és most azokat írom...szóval remélem majd elnyeri a tetszéseteket ugyanis épp most írok egy Louisosat és az már tíz oldal és még csak a közepén sem tartok :D

Minden bulinak a vége a legjobb!

Eddig ha meghívást kaptam egy menő buliba alig vártam, hogy jöjjön el a napja. Képes voltam napokkal előtte elmenni vásárolni és alig tudtam éjjelente aludni annyira vártam. Persze mindig is imádtam pörögni és ez arra alkalmas hely volt. Azonban menő bulikba soha nem hívtak meg a suliba. Csak egyszerű házibulikba jártam ahol általában a haverokkal ittunk meg néha cigiztünk aztán annyi.

Régen ölni tudtam volna azért, hogy mehessek el csak egyszer Daniellel egy buliba. Őt mindig meghívták híres emberek a villájukba Dani pedig élvezettel dörgölte az orrom alá, hogy engem nem visz. Sóvárogva néztem ahogy készülődött majd másnap tele volt a média olyan képekkel ahol táncol és jól szórakozik.

És most megtörtént a csoda. Elhívott egy halloweeni buliba ahol tele lesz sztárokkal ráadásul még Justint is magammal vihetem.

Én mégis teszek magasról az egészre. Egyszerűen nem tud érdekelni, hogy mehetek. Legszívesebben otthon maradnák. Az lenne a legjobb ugyanis akkor nem kellene néznek ahogyan egész este a nővérem Liam nyakán lóg.

De nem én nekem muszáj mennem mert a drága pasim akar menni én pedig nem akarom azt, hogy szomorú legyen vagy még rosszabb, hogy kételkedjen.

Ugyanis amióta újra egészséges vagyok szinte egy perc nyugtot sem hagy. Suli után már automatikusan jön velem haza és mikor Liam nálunk van, villogó tekintettel mered rá és behúz a szobámba nagy bánatomra.

Napok óta még csak esélyem sem volt beszélni Vele. Ez pedig már megőrjít. Láthatom, de mégsem érhetek hozzá sőt szinte már rá sem nézhetek. Volt egy pillanat amikor előttem csókolóztak, hogy elfogott egy akart és legszívesebben elmondtam volna, hogy szeretem. De aztán mégis meg tudtam fékezni magam és lehajtott fejjel elmentem.

Ezért is érthető, hogy nem akarok elmenni abba a vacak buliba. Nem leszek képes rájuk nézni!

•••

Szombat a buli napja. Danielle reggel óta a szobájába van zárva és készülődik. Amerikából rendelt magának jelmezt mivel Ő akar lenni a legszebb. Nem tudom mit van úgy oda ezért az egészért. Ez csak egy ostoba jelmezes buli! Semmi jelentősége nincs szerintem.

Viszont ezzel az elméletemmel Justin sem ért egyet. Egy hete kikötötte, hogy öltözzünk be egy halott házaspárnak mivel tiszta menőn fogunk kinézni ha ugyan olyan jelmezünk lesz.

Hülyeség. Szerintem ostoba ötlet és ezt neki is megmondtam viszont hajthatatlan volt.

És most itt állok a szekrényem előtt azonban nincs semmi olyan ruhám ami hasonlít egy halottéhoz. Bocs Justin ezek szerint mégis magad leszek egy halott srác.

Előhalásztam egy fekete szakadt farmeromat és egy fehér rövid újúmat majd a fürdőben találtam egy vörös hajfestéket és azt ráfröcsköltem a felsőre vér gyanánt. Az arcomat befestettem halványan fehérre a számat kihúztam piros rúzzsal a nyakamra pedig tettem egy vágás nyomot mintha valaki megharapott volna. A hajamat összekócoltam és hosszú keresés után elő kerestem a vámpír fogaimat amit akkor kaptam a mozikba mikor először játszották a Twilight-ot.

Végül pedig a tükörbe néztem és elismerően bólintottam ugyanis nagyon jól néztem ki vámpír csajként. Ha egyszer halloweeni buli akkor legyen mindenki félelmetes!

Csengetés hallatszott ami azt jelentette, hogy megjött Justin. Kirohantam a szobámból, de rögtön Liambe ütköztem és azalatt Dani ajtót nyitott.

A szemem rögtön Justinra tévedt aki meghökkent és egyszer rám majd Liamra nézett. Justin tényleg halottnak öltözött viszont eléggé röhejesen nézett ki benne. Daniellen pedig egy fekete menyasszony ruha volt és ha jól sejtem halott menyasszony akar lenni. És Liam…nos Ő ugyan úgy nézett ki mint én. Vámpír fogak, szakadt véres ruha, hófehér bőr, harapásnyom a nyakán, összekócolt haj…tipikus vámpír jelmez.

- Ti összebeszéltetek? – mért végig rosszállóan Danielle mi pedig csak a fejünket csóváltuk.

Tényleg nem tudtam róla. Justin horkantott egyet amiből azt vettem le, hogy megharagudott. – Induljunk! – mondta és elindultunk az autó felé.

Az egész úton senki nem szólt semmit ezért megváltás volt mikor kiszálltunk a stúdió előtt. Danielle és Liam rögtön elvegyült a tömegben én pedig magamra maradtam Justinnal.

- Mi bajod? – kulcsoltam össze a kezem mikor Ő egy puncs után nyúlt és egy hörpintésre megitta.

- Még mered kérdezni? Úgy voltunk megbeszélve, hogy ugyan abba leszünk erre fő te vámpírnak öltöztél. – mondta mérgesen.

- És? Ezerszer elmondtam, hogy hülyeség meg szerintem röhejes is. – vágtam vissza és felhúztam az orrom.

- Hát persze mivel inkább a drága Liam barátod példáját követted. – röhögött fel gúnyosan majd mielőtt újra szólhattam volna sarkon fordult és elment a pulthoz gondolom azért, hogy még többet ihasson.

Rettentő dühös voltam és legszívesebben azonnal haza mentem volna. És ez a hangulat egész estére kihatott.

Egymagam voltam mint egy kiver kutya és szinte azt néztem ahogy a többiek szórakoztak. Egyébként nagyon viccesen néztek ki. Louis mint Superman, Harry mint zombi, Zayn a dögös coweboy, Niall pedig egy űrlény vagyis szerintem arra akart hasonlítani. Ráadásul mindig a figyelem központjában voltak ugyanis fotósok rohangáltak utánuk.

Éjfél után Justin tiszta részeg lett annyira, hogy össze esett. De előtte még elkezdett ordibálni velem, hogy csak kihasználom meg nem vagyon igazi barátnő. Az biztos, hogy amint kijózanodik komolyan elbeszélgetek Vele rólunk. Elegem van már a féltékenységeiből.

- Na édes jól szórakozol. – kis híján felsikítottam mikor valaki hátulról a derekamra tette a kezét és lassan maga felé fordított.

- Liam, bárki megláthat! – szidtam le az említetett viszont a szívem csak úgy kalapált.

- De már napok óta nem lehettem veled. – mondta szomorúan. – Hiányzol!

- Te is nekem, de sajnos nem tehetünk mást. Bele kell törődnünk. – minden erőmre szükségem volt, hogy ne sírjam el magam. Szeretem Őt és nem tudok elenne mást tenni.

Egyszer csak megfogta a karom majd szinte futva elhagytuk az egész helységet és meg sem álltunk az autójáig. Ott gyorsan beszálltunk majd rögtön rám vetette magát.

Vadul csókolt meg és sóvárogva. Olyan volt mintha attól félne, hogy soha többet nem csinálhassa.

Kényelmetlen volt a helyzet, hisz mégis csak egy autó, de most nem érdekelt. Újra érezhettem teste melegét, beletúrhattam hajába, és annyira közel húzhattam magamhoz amennyire csak tudtam.

- Szeretlek. – suttogta majd a számról a nyakamra vándorolt. Bizsergés futott végig az egész testemen mikor kimondta ezt a szót. Annyira vágytam már rá, hogy az elmondhatatlan.

- Én is. – válaszoltam mosolyogva és engedtem az élvezetnek…