#20.- Hozzám?#

Sziiiasztook! Úgy látom már mindenkinek megvan a kedvence TeamLouis vagy TeamLiam :D jót mosolyogtam a tegnapi komikon ahogy szurkoltok a srácoknak :) A mai rész szerintem a TeamLouisosonka fog tetszeni ugyanis tegnap sokan panaszkodtak, hogy kevés volt Louis szereplése :P Komikkat

A napok rohamosan teltek majd jött a Szilveszter amit eddig úgy néz ki otthon fogom tölteni. Liam elutazott a családjával a nagyszüleivel és csak suli kezdés előtt jönnek haza. Harry és Niall pedig abba a buliba mennek amint a kosarasok szerveztek. Pár napja maga Zayn hívta meg őket amitől totál sokkos állapotba kerültek. Nem csoda mivel mind kettőjüknek ez most egy hihetetlen dolog. Tele lesz a suli menő tagjaival.

Én is mehettem volna, de rögtön nemet mondtam mivel nincs kedvem egész nap azt bámulni ahogy Louis lenyomja a nyelvét Alexis torkában.

Apropó Louis. Szinte mindennapos vendég lett nálunk. Észre vettem , hogy sokkal kedvesebb velem mint annak előtt volt. Nem veszekszik és ha valamit mondok állandóan mosolyog. Sokszor hoz zavarba a semmi végett. Haragudnom kéne rá, de nem megy. Szinte már hiányozna ha valamelyik nap nem jönne.

Anyáék pedig boldogok mivel hirtelen ennyi barátom lett akik még jó fejek is. Pedig én még azt hittem, hogy félre fogják érteni a dolgokat.

Szilveszter napján aztán egész nap azt néztem ahogy Zayn készülődik. Esküszöm sokkal rosszabb mint egy modell. Képes órák hosszat a tükör előtt állni és a haját igazgatni mivel annak tökéletesen kell állnia. Tele rakta zselével majd összekócolta, de hogy minek ne kérdezzétek. Majd jött a ruha. Ekkor gondolkoztam el azon, hogy nincsenek-e véletlenül ferde hajlamai mivel a tükör előtt állt és maga elé tartott a nadrágját vagy az ingjét közben pedig magához beszélt.

- Mond csak Zayn, minden rendben van veled? – kérdeztem aggódva miközben azt néztem ahogy egy fehér pólót maga elé tartsa. A szobámban voltunk mivel ott volt a házban a legnagyobb tükör. Míg Ő az előtt állt addig én az ágyamról figyeltem.

- Mire célzol? – kérdezte de szemét nem vette le a tükörről hanem helyette elvett egy másik inget. – Szerintem egy ingen nem való ilyen buliba. – dobta rám a ruháját én pedig dühösen szedtem le magamról. – Szerinted?

- Szerintem neked nincs rendben valami ott bent. – azzal a fejére böktem majd mellé álltam. – Hahó Te pasi vagy nem valami primadonna aki egész nap szépíti magát. – emlékeztettem Ő pedig csak felkuncogott.

- Kösz ezt az értékes információt. De képzeld el tudok róla, hogy pasi vagyok . – gúnyolódott majd újból megigazított a haját.

- Tuti? – húztam fel a szemöldökömet kérdően Ő pedig olyan furán rám nézett. – Véletlenül nem vagy te… öhm hogy is mondja…meleg? – kérdeztem meg végül Ő belőle pedig egyszerre tört fel a röhögés amit nem értettem. Mi olyan vicces ezen? Szerintem ez egy komoly téma. – Most meg mi van?

- Én buzi?- mutatott önmagára majd a hasát fogta a nevetéstől. – Ezt meg honnan veszed?

- Ennyit nem szoknak a fiúk készülődni egy egyszerű buliba. – magyaráztam, Zayn pedig végre abba hagyta a nevetést és két kezét a vállamra tette majd próbált komoly lenni.

- Tudtommal nem vagyok meleg. – miközben mondta felfelé görbült a szája és alig tudta vissza tartani a nevetést. – Ha az lennék szerintem észre vettem volna? Meg amúgy is alig pár hete arról beszélgettünk, hogy kivel keféltem már. – emlékeztette. És tényleg ennyire hülye csak én lehetek. Hisz még dicsekedett is vele, hogy szinte már az egész suli megvolt neki.

- Jé tényleg. – csaptam magam homlokon. – Bocsi csak hirtelen…

- Nyugi sokan gondolák már rólam mivel mindig tökéletesen nézek ki. – mondta nagymenősen amire muszáj volt felnevetnem.

- Egyébként fogadj el tőlem egy tanácsot. Kezdj el rágózni mivel eléggé cigi szagú a leheleted. – tanácsoltam Ő pedig direkt rám lehet én pedig befogott orral elfutottam előle. Egyébként anyáéknak még nem szúrt szemet, hogy cigizik mivel mindig akkor gyújt rá amikor elmennek valahova Louissal.

•••

Olyan este nyolc óra felé Zayn elköszönt és csak annyit mondott, hogy majd jön. Én jó szórakozást kívántam neki majd levágódtam a TV elé és elkezdtem az nézni. Rettentő unalmas és álmosító volt. Szerencsémre azonban Mica nem engedett unatkozni ugyani állandóan bőgött. Anya már nem tudta, hogy mit csináljon vele ezért úgy döntött, hogy elviszi sétálni amihez apa és Sam is csatlakozott. Engemet is hívtak, de semmi kedvem nem volt a szüleimmel lógni mikor a velem egyidős tinik buliznak valahol.

És már megint ki miatt szívok? Hát persze, hogy Alexis Johnos miatt. Remélem megkefélteti magát Louissal, hogy legyen miről hencegnie mikor vissza megyünk a suliba.

Mérgesen fújtam ki a levegőt amikor meghallottam, hogy kopogtatnak az ajtón. Sóhajtva álltam fel kényelmes helyzetemből közben pedig jól elszidtam aki megzavart. Azzal a tudattal nyitottam ajtót, hogy majd jól elküldöm a sunyiba.

Villogó tekintettel nyitottam ki az ajtót, de mikor megpillantottam ott Louist rögtön eltűnt a rosszkedvem. Kezei a zsebében voltak arca pedig teljesen ki volt pirulva a hidegtől.

- Szia. – köszönt mosolyogva én pedig azon gondolkoztam, hogy vajon mit keres itt amikor neki már azon a bulin kéne lennie Alexissal.

- Ha Zaynt keresed már egy órája elment. – világosítottam fel. Mivel azt gondoltam, hogy barátjához jött.

- Én történetesen hozzád jöttem. – vallotta be és még mindig mosolygott. Először azt hittem, hogy csak félre hallottam. Miért jött volna már hozzám. Hisz tudtommal nem voltunk megbeszélve sőt. Viszont boldogsággal töltött el mivel tényleg komolyan gondolta amit mondott.

- Hozzám? – kérdeztem félősen. – Mégis miért? Neked most nem Alexissel meg a többi menővel kellene buliznod? – fájt kimondanom ezeket a dolgokat, de nem akarok egy újabb veszekedést kezdeményezni.

A vágyam teljesült volna, ha maradt volna de nem lehetek önző. Neki barátnője van akit szeret és ez fordítva is érvényes. Normális ember nem akarna a Szilveszterét egy olyan lánnyal tölteni akivel állandóan veszekedett. Nem akarom magam ellen fordítani még jobban a Tripla A-s csajokat. Így is ott tesznek keresztbe ahol tudnak. Akkor mi lenne ha megtudnák, hogy Louissal töltöttem egy estét.

- Szakítottam Alexissal. – szólalt meg csendesen majd az égnek emelte a fejét, de arcán nem véltem felfedezni szomorúságot inkább megkönnyebbülést.

- Tessék? – kerekedett el a szemem és ebben a pillanatban madarat lehetett volna velem fogatni. Mióta vártam már ezt a pillanatot? Talán azóta amióta megtudtam, hogy össze jöttek. És most mégis el akarok küldeni vissza hozzá. Csak azért mert félek. – De hát mégis mi történt?

- Megmondtam neki az igazat, hogy soha nem szerettem és, hogy elegem van belőle, hogy kényszerrel kell vele járnom . – vont vállat egyszerűen én pedig csak nagyot néztem.

- Nem mondom van bátorságod. – bólogattam vigyorogva és elismerően ránéztem. Azért megnéztem volna Alexis arcát mikor Őt dobják én nem fordítva.

- Tőlem azt csinálhat amit akar csak engem hagyjon békén. – válaszolta majd néhány másodperce elhallgatott és kedvesen rám nézett. – Ly nincs kedved eljönni velem sétálni? – kérdezte én pedig azt hittem elájulok. Louis Tomlinson randire hív engem. Engem aki már három éve teljesen megbolondulok érte.

- Neked nem a buliban a helyed? – szögeztem neki a kérdést.

- Semmi kedvem az unokatesómmal együtt bulizni aztán a szüleim sápítozását hallgatni amiért engedtem, hogy Logan holt részegre igya magát. – mondta amit én teljesen megértettem. – Szóval akkor eljössz? – kérdezte meg újból.

- Persze. – vágtam rá gondolkodás nélkül és már húztam is a csizmám. Nem érdekelt, hogy mackó nadrágban vagyok és, hogy a hajam kócos. Amilyen gyorsan csak tudtam már vettem is a kabátom és kesztyűm mivel rettentő hideg volt.

Aztán egymás mellett elindultunk a kivilágított utcákon. A hó ropogott a lábunk alatt és azt vettem észre, hogy Louis minél közelebb van hozzám. De nem ijedtem meg inkább csak magamban mosolyogtam.

Csak lassan sétáltunk közben pedig az életünkről meséltünk vicces sztorikat. Minden pillanatot kiélveztem és csak a jelennek éltem. Hisz ma este teljesült minden vágyam. Randizhatok Louissal és még élvezem is.

Mikor a Temze partjához értünk megálltunk és a korlátnak dőltünk közben pedig a kivilágított London Eye-t néztük ami ünnepi színekben pompázott.

- Ennél szebb estét el sem tudtam volna képzelni. – szólaltam meg dideregve amit Louis is észre vett és hirtelen megsimította az arcom amitől én libabőrös lettem.

- Te jég hideg vagy. – nézett rám aggódva. Hát nem a legjobb döntés volt sapka nélkül elindulni. – Jesszus nehogy megfagyj itt nekem. – mondta mire én csak mosolyogtam.

- Nem fogok. – nyugtattam meg közben pedig az egyik lábamról a másikra álltam, hogy mozogja egy kicsit.

- Persze, hogy nem fogsz mert én segítek. – vigyorgott majd gyorsan lehúzta a fejéről a sapkáját és az enyémre húzta azt. Csodálkozva kaptam a fejemhez közben pedig hagytam, hogy Ő igazítsa meg azt. Vészesen közel került az arcomhoz amitől jelen esetben nem húzódtam el.

- És végre megértem a napot, hogy sapka nélkül lássalak. – kuncogtam fel miközben kócos szöszke haját néztem ami össze-vissza pihent a fején.

- Hé ne mond le mivel nem számítottam ma rá, hogy le kell vennem a sapkám. – méltatlankodott majd kezeivel próbálta helyre hozni a haját nem sok sikerrel.

- Szerintem nincs semmi baj a hajaddal. – szólaltam meg csendesen. – Sokkal jobban nézel ki így mint sapkával. – tettem még hozzá és még a hideg miatt is éreztem, hogy teljesen elpirultam. – Egyébként most már nyugodtan vissza veheted mert megmelegedtem. – válaszoltam és le akartam venni a fejemről, de ő megállította a levegőben a kezem.

- Ne az most már a tiéd. – mondta én pedig csodálkozva ránéztem.

- Hülyeségeket beszélsz. A tied nem az enyém. – ellenkeztem.

- De neked sokkal jobban áll. – vette el a szívdöglesztő mosolyát mire én hálásan vissza mosolyogtam rá.  Megkaptam Louis egyik sapkáját és még azt is mondta, hogy illik. Tuti, hogy csak álmodok.

Ő kivette a kezem közül a sapkát és újra a fejemre húzta, és az arcomba nézett. Majd jéghideg kezével kisimította az arcomból a kósza hajszálakat. Mikor hozzám ért bele remegtem az érintésébe, de a kezei még mindig az arcomon pihentek.

Egyszer csak azt vettem észre, hogy szája közelít felém majd hirtelen az enyémre tapasztotta azt. Ugyan abban a pillanatban amikor éjfélt ütött az óra és mindenki az ÚjÉvet köszöntötte.

Kezeimet a nyaka köré fontam Ő pedig a sajátját a derekamra csúsztatta. Az egyik lábamat boldogan emeltem fel és alig akartam elhinni ezt az egészet.

- Szeretlek Ly. – húzódott el egy kicsit tőlem, de még mindig éreztem a leheletét. – Csakis Te miattad szakítottam Alexissal mivel beléd estem.

- Csss. – pisszegtem le majd vigyorogva újra megcsókoltam majd egy hússzú csókcsata után elhúzódtam. – Tudod hány éve vártam már erre, hogy kinyögd végre? Én is szeretlek Te hülye. – mondtam Ő pedig ismét magához húzott egy szenvedélyes csókra amit szívesen viszonoztam…