#25.-Csak, hogy tudd utállak#

Az a bizonyos utolsó előtti rész...tiszta fura ezt írni, hogy holnap megint véget ér egy történetem :/ Na de nem kell szomorkodni ugyanis a következő törim nagyon állat lesz :D vagyis csak szerintem :))) Addig is itt a fejezet és komizzatok

- Biztos mindened megvan? – nézett rám aggódva anya és kérdezte meg már vagy ezredszer. Ugyanis ma indulunk Walesbe arra a tanulmányi kirándulásra. Semmi kedvem nincs menni mivel mostantól két héten keresztül nézetem azt, ahogy Liam és Stella nyalakodnak. Eddig legalább csak suliban kellett és amikor észrevettem őket akkor mindig gyorsan elmentem a másik irányba.

Napról napra szarabbul éreztem magam Harryék pedig csak azt mondták, hogy a szerelem betege vagyok. Lehetséges mivel akár hányszor megláttam őket csókolózni a szívem majd meghasadt. És ráadásul nem tudtam ellene tenni mivel akár hányszor beszélgetni próbáltam Liammel veszekedés lett a vége. Most pedig már ott tartunk, hogy szóba sem állunk egymással. Fogalmam sincs, hogy mi fog kisülni ebből az egészből, de én biztos, hogy nem fogok bocsánatot kérni. Majd Ő szépen megtanul velem normálisan beszélni.

- Igen anya mindenem megvan. – válaszoltam szem forgatva és már nem volt más vágyam csak végre elindulni a többiek elé akik már a busz előtt sorakoztak.

- Telefon? Töltő? – kezdett el már apa is aggodalmaskodni.

- Igen, igen. – bólogattam majd megfogtam az utazótáskáimat, de anya szorosan magához húzott és még sírni is elkezdett mint mindig amikor hosszabb időre megyek el. – Anya csak két hétre megyek. Az nem a világ. – próbáltam levakarni magáról, de nem nagyon sikerülni.

- Igazad van. – vert magába lelket majd gyorsan megöleltem apát is és egy gyors puszit nyomtam Mica arcára, Sam haját pedig összekócoltam és már rohantam is a többiek felé.

Szerencsémre rögtön kiszúrtam Harryt aki Zaynel, Oliviaval, Louissal és a Tripla A-s csajokkal állt.

Először is már most tisztázom, hogy Alexis, Ashley és Amber tök normális lányok ha jobban megismerkedik vele az ember. Ellehet velük beszélgetni akár miről és tudnak átlagosak is lenni. Louisnak hála sikerült összebarátkoztatnia velük. Na jó nem mondom azt, hogy imádom őket, de akkor is jó fejek.

És Harry álma is teljesült, ugyanis végre randire hívta Ashleyt aki csodák csodájára igent mondott. Állítólag csak azért mert a göndör haj a gyenge pontja és mint tudjuk Hazzának göndör haja van.

- Sziasztok. – köszöntem vigyorogva közben pedig lopva Liamet kerestem. Nem kellett sokat ugyanis megpillantottam Stella mellett körülöttük pedig a matek körösök álltam. Elég érdekes volt ott köztük ugyanis azok mind szemüveget viseltek és stréberek voltak, míg az Ő haja kócos volt és nem öltözködött olyan precízen.

Már épp kérdezni akartam , hogy mikor indulunk amikor megjelent Miss.Watson, Drake és az iskola többi biológia szakos tanára. Így összesen öten lettek. És pont azok a tanárok akik a legöregebbek voltak. Na jó Drake nem volt az, de ő matekot tanított szóval mindenhogy utáltam.

- Mielőtt elindulunk a tanárok átnéznek benneteket, hogy semmi esélyetek ne legyen alkoholt fogyasztani a tanulmányi kirándulás alatt. – rikácsolta Miss.Watson a mellettem álló Zayn pedig csak egyik lábáról a másikra állt. Na vajon miért?

Egyesével mentek a diákok és szinte az összestől vettek el valamit. Olyanoktól is akikre én rá sem gondoltam volna. Mondjuk szerintem elég amatőren csinálták.

- Az én eszemen sajnos nem tudsz túl járni Malik. – csóválta meg a fejét Drake közben pedig kiöntötte Zayn samponos üvegjéből a piát. Mindenki csak nagy szemeket meresztett, hogy honnan jött rá, hisz ki olyan hülye már aki a samponos üveget szagolgassa. Zaynek legalább van esze.

- Ezt meg honnan tudta? – kérdezte bosszúsan a fekete hajú srác.

- Ugyan ennyi idős fiam van mint Ti  és elég sok mindent hallok miközben a haverjaival beszélget. – válaszolta egyszerűen  a matek tanár, Zayn pedig szitkolózva felszállt a buszra.

Mindig is tudtam, hogy a tanárok közül csak vele nem érdemes kezdegetni mivel úgyis mindenre rájön, még puskázni sem érdemes.

Az út eléggé hosszú volt és fárasztó. Olivia pedig az egészet végig hisztizte szóval az idegeim az egekbe voltak már. Mikor pedig megérkeztünk boldogan szálltam le és néztem körül.

Mindenhol fák, hegyek. Tipikus erdő ami tele van bogarakkal és amit én imádok. Hisz ki nem szereti már az ilyen helyeket. Liv, de ő egy másik lapra tartozik.

Végül aztán a tanárok útba igazítást adtak és elmondták, hogy mi hol található. A faházakon  kívül itt más nem volt szóval érdekes lesz itt két teljes hétig.

•••

- Ha még egy percig Stella hangját kell hallgatnom én esküszöm haza futok. – takarodó után nagy meglepetésemre Harry rontott be a szobánkba. Fogalmam sincs, hogy csinálta ugyanis a tanárok kikötötték, hogy fiúk nem mehetnek át a lányokhoz és fordítva sem.

- Te meg, hogy a francba tudtál ide jönni? – néztem rá meglepetten.

- A tanárok megitták az összes piát amit elkoboztak tőlünk. – hallottam az erkély felől egy hangot és megláttam ahogy Zayn nyugisan ott cigizik. Mi van itt mindenki megbolondult.

Egyáltalán, hogy a francba került Zayn az erkélyre.

- Oké azt hiszem, hogy végem van. Gyerünk húzzatok vissza a szobátokba. – kiáltotta el magát Liv, de se Harry és sem Zayn nem mozdult.

- Én oda vissza nem megyek. – ellenkezett Harry és az ajtónak dőlt. – Nem fogom azt nézni ahogy Stella Liamnek günnyög. – mondta az én gyomrom pedig görcsbe rándult. Nem engedhetem meg, hogy egész éjjel együtt legyenek.

- Ó dehogyis nem vissza mész és kész. Majd szépen elküldöd a csajt melegebb éghajlatra. – nyomtam ki az ajtót majd becsuktam és kulcsra zártam. Végül pedig rá néztem Zaynre. – Gyerünk húzás van innen.

- Esetleg nem alhatnák itt? – kérdezte kiskutyaszemekkel.

- NEM. – vágtuk rá egyszerre Livvel, Zayn pedig csak megcsóválta a fejét és egy ügyes mozdulattal átugrott a másik erkélyre.

Az eszem megáll néha rajtuk. Mérgesen bele dőltem az ágyba, de álom nem nagyon akart jönni. Folyton azon járt az eszem, hogy vajon mit csinálhatnak Liamék. Vajon Harry elküldte Stellát vagy pedig velük alszik? Efféle gondolatokkal végül aztán elaludtam…

•••

Igazuk volt a tanároknak, itt tényleg nem lehetett unatkozni. Naponta jártunk túrázni, fürödni a közeli tóba esténként pedig a szabadban vacsoráztunk. Minél jobban szerettem itt lenni és már semmi kedvem nem volt haza menni.

Az utolsó héten aztán a tanároknak egy különleges ötlet jutott az eszükbe ami már első hallásra nem tetszett.

- Kettes csoportokba osztottunk titeket és bementek az erdőbe majd különös növények illetve bogarak után fogtok kutatni. – csapta össze a kezét Miss. Watson. Rossz előérzetem támadat mikor meghallottam a kettes csoportot. Akaratom ellenére is Liamre néztem aki mint mindig most is Stella mellett állt és onnan figyelt. Mi lesz akkor ha vele kerül egybe? Régen örültem volna neki, de most. – Sötétedés előtt itt fogtok lenni és ami a legfontosabb soha nem térhettek le az ösvényről. – adta az utasítást a mellettem álló Olviva pedig elkezdett reszketni. Sötétség, bogarak több sem kell neki már is betojik.

- Nos akkor lássuk. – nézett rajtunk végig Drake majd elkezdte mondani a neveket, hogy ki-kivel lesz. Minél jobban fogytak a nevek én pedig tisztára rosszul lettem mikor meghallottam a sajátomat. – Beverly Martinez. – nézett rám én pedig előre léptem. – Már régen dolgoztál együtt a barátoddal. Mindig jó csapatot alkottatok ketten szóval remélem most sem fogok csalódni. Úgyhogy Liam Payne. – mondta ki azt a nevet amitől rettegtem. Félve rá néztem a mellettem álló srácra aki csak zsebre tett kézzel állt és csak maga elé meredt.

- Esetleg nem lehetne változtatni? – tette fel kezét Stella mérgesen. Gondolom magában most jól elszid amiért megint elvettem Tőle a pasiját.

- Stella Jones Te tökéletes összhangban leszel Harry Stylessal. – mondta Drake és ebben a pillanatban Harry térdre rogyott a földön megsemmisülten.

- Ne,ne,ne,ne. Akár kit csak Őt ne. – kezdett el siránkozni mint egy óvodás. Elég vicces volt mivel mindenki tudja, hogy Harry utál szinte minden lányt aki nem én vagyok vagy a Tripla A-s csajok.

- Sajnálom, de úgy gondolkozzatok, hogy ezen áll az év végi jegyetek. – szólalt meg ismét Drake majd tovább folytatta a beosztást.

Zayn Oliviával került egybe aki már most reszketett míg mindenki nagy meglepetésére Louis Alexissel. Féltékenykedhettem volna, de ebben a pillanatban most mással voltam elfoglalva.

Méghozzá Liammel. Amióta elindultunk az erdőbe csak megyünk egymás mellett mint két idegen. Legszívesebben elfutnék, csak hogy ne kelljen látnom a bunkó képét. Mintha én tehetnék róla, hogy vele osztottak egybe.

- Tudod, hogy idegesítő vagy. – morogtam az orrom alatt miközben minél mélyebbre értünk az erdőbe.

A fák egyre sűrűbbek lettek és már csak néhol lehetett látni az eget ami félelemmel töltött el. Jobban szeretem ha világos van.

- Hisz meg sem szólalok. – mondta flegmásan.

- Hát épp ez az. Nem szólsz semmit pedig ilyenkor már rég tele beszélted a fejem. – emlékeztettem a régi önmagára amit sokkal jobban bírtam. Habár a mostanit is bírom, csak azt nem, hogy egy más lánnyal jár és nem velem.

- Jól mondod rég. – vágott vissza kicsit sem kedvesen. Elegem van belőle.

- Miért vagy ilyen utálatos, hisz semmit nem csináltam. Még Stellának sem szólogatok be mert tudom, hogy fontos neked. – hatalmasakat nyeltem nehogy véletlenül elbőgjem magam.

- Csak azért csinálod, hogy béküljek ki veled aztán megint kezded előről. –mondta bunkón én nekem pedig itt telt be a pohár.

- Képzeld el, hogy nem. És csak, hogy tudd utállak. – pottyant ki egy könnycsepp a szememből és jobbnak láttam ha visszamegyek egyedül. Fogalmam sincs, hogy merre kell menni, csak azt tudom, hogy minél messzebb Liamtől.

- Állj már meg, hisz azt sem tudod merre kell menni. – futott utánam , de én gyorsítottam a tempón nehogy véletlenül utol érjen.

- Hagyj békén. –kiáltottam vissza.

- Ez a hely nem tetszik nekem. – hallottam kétségbeesett hangját, de nem figyeltem rá.

Csak mentem a magam feje után és nem figyeltem semmi. Majd hirtelen azt éreztem, hogy a talaj elfogyott a lábam alatt és mikor épp zuhantam volna megjelent mellettem Liam és magam után húzva beleestünk egy hatalmas szakadékba…