2014. augusztus 23., szombat

/ Tizenhetedik rész /


/ Liam Payne /

- Unom már, hogy állandóan utánad kell takarítanom! - kiabál Zora mint egy félőrült és az összes szava után hozzám vágja azt a cuccomat ami épp a kezébe kerül. Őszintén megmondva elég nagy bajban vagyok mivel szinte az egész házban tényleg az én holmijaim vannak szanaszét. Tehetek én róla, hogy a kollégiumban megszoktam, hogy oda tehetek le akármit ahová csak akarok és ez senkit nem zavar?
De bele kell törődnöm, hogy most jelenleg nem vagyok a koleszban és nem Niallel élek egy fedél alatt, hanem a lökött húgommal. Esküszöm már kezdem bánni, hogy box leckéket adtam neki. Így félő, hogy nekem ugrik ha megint elgurul a gyógyszere mint most. Néha tényleg félek már Tőle. Simán nekem ugrik az apró testével. A hajam még mindig fáj.
Ha ezeket az apróságokat leszámítjuk boldog vagyok, hogy újra otthon lehetek Vele. Úgy érzem mintha újra gyerekek lennénk ahol csakis vele foglalkoztam, meg Z-vel, na meg a versenyekkel. Ezt az életet pedig imádom. Senki nem mondja meg, hogy mit kell csinálnom, csakis azt csinálom amit én akarok.
- Úgy imádlak mikor ilyen morci vagy. - vigyorodok el és széttárom a kezem, hogy tudjam magamhoz húzni és megölelni, de mikor ezt észre veszi, az ebédlőben lévő üvegasztalról felkapja a telefonomat és hozzám vágja ami tökéletesen gyomron talál. Fájdalmamba előregörnyedek és a hasamat simogatom. Sejtettem, hogy ez lesz a vége ha tovább fogom húzni az agyát. - Ezt most megint miért kellett? - kérdezem felháborodva és elkezdek hátrálni, mivel a szemeivel eléggé félelmetesen néz rám. Nem tudom, hogy mi a szándéka még velem.
- Azért mert ez is a Te telefonod volt, aminek nem itt lett volna a helye. Szóval már megint én rakodtam utánad - teszi csípőre a kezeit és úgy közeledik felém. Ahogy lépked úgy éri el a szőnyegen heverő mobilomat és kicsit sem zavartatva magát rúg bele. Most tényleg ideges ha ezt merte csinálni. Nem tudom, hogy mit hisztizik ezen. Az egész házban rend van. A telefonom pedig azért volt itt mert én is itt voltam. Azt meg ne gondolja már, hogy állandóan a szobámba fogok futkosni mikor csörög. - Igazán segíthetnél Te is mivel itt laksz és anyáék neked is megparancsolták azt, hogy végezd el a házimunkát. - nem tudom, hogy ki lehet Zora igazi anyja, de szerintem a nő tuti tanárnő lehet mivel azok tudnak ilyen csúnyán nézni és parancsolóan beszélni.
- De én pasi vagyok! - mondom felháborodva és egyben egy kicsit flegmán. Zo összeszűkíti a szemeit és úgy várja a további magyarázatomat. Őszintén megmondva én sem tudom, hogy mit akartam ebből most kihozni. Anyáék tényleg megparancsolták, hogy vigyázzunk a házra és, hogy nem akarnak arra haza jönni, hogy a ház helyett egy szemétdomb van. Ahogy én viselkedtem az utóbbi időben szerintem közel lennénk a szemétdombhoz ha a húgom nem takarított volna össze. Szóval akkor mégis Zora takarít utánam. De én ez tuti, hogy nem fogom beismerni neki. - És Te meg csaj vagy. - hűha ez aztán a nagy magyarázat. Szerintem tökéletes ok rá, hogy én miért nem takaríthatok össze magam után.
- Komoly Liam? Én tényleg lány vagyok? Most egy világ dőlt össze bennem ugyanis egészen idáig azt hittem, hogy én is pasi vagyok. - nem állom meg, hogy nem nevessek fel. Zora mint egy srác? Még csak elképzelni sem lehet. Ő túl lányos lány. Ha fiú lenne akkor Ő lenne a férfi nem szégyene. - Tudod mit? Elegem van belőle, hogy állandóan ezt csinálod. Ma utoljára még összetakarítok utánad, de holnaptól rám ne számíts. - eléggé komolyan beszél, de én valahogy Őt soha nem tudom komolyan venni. Olyan kis naiv még, hisz a kishúgom. Ezért csak vállat vonok majd egy ügyes mozdulattal le szeretnék ülni a kanapéra, hogy tudjam a tévét bámulni, de ezt mikor Zo meglátja elkapja  a karom és visszaránt.
- Tévézni akarok. - mutatok a készülékre és kissé ideges vagyok ugyanis pár perc múlva kezdődik az egyik sorozat amit imádok nézni. Most van időm minden egyes részt nyugodtan megnézni és senki nem zavar.
- Én pedig csillámpónin akarok lovagolni - tárja szét a kezeit, mire én eléggé furán nézhetek rá mivel karon ragad és akkorát ránt rajtam, hogy kis híján ráesek, de még idejében sikerül megtartanom a súlyom. Épp azon vagyok, hogy kitépjem kezemet a szorításából mikor Ő elkezd húzni a bejárati ajtó felé. Mikor az ajtó elé érünk kinyitja azt és egy ügyes mozdulattal kilök engem is. - Bocsi Liam, de ma egészen addig nem nézel tévét amíg én rendet nem raktam. - és azzal becsukja az orrom előtt az ajtót. De ha ez még nem lenne elég rá is zárja.
- Elmondod, hogy mit csináljak addig itt kint? - kérdezem mérgesen. Könyörögni biztos, hogy nem fogok neki ugyanis tudom, hogy mennyire makacs. Csak élvezné azt ahogy szenvedek. Ezt az örömöt pedig tőlem biztos, hogy nem kapja meg.
- Napozz, gondolkozz, nézd a felhőket... ,vagy bánom is én. - és ezzel befejezte velem a társalgást ugyanis már csak azt hallom ahogy a porszívó búg. Megsemmisülten ütöm bele a homlokom a zárt ajtóba és közben a kanapén meg a tévén jár az eszem. Ez nem igazság, hogy kicsukott. Hisz a bátyja vagyok és együtt kéne működnünk. Mi van akkor ha Sandra megint bepipul és beugrik az egyik ablakon, hogy tudja befejezni a munkáját? A kertből hogy fogom Őt megmenteni? Erre nem gondolt?
Mélyen kifújom a levegőt és a hintához sétálok ami azóta megvan mióta apának az agyára ment, hogy egy nap milliószor el kellett minket vinne a közeli játszótérre. Ezért egy alkalommal úgy döntött, hogy inkább csinál a házhoz egy hintát. Vicces mert mióta ' felnőttem ' eszembe sem jutott ide kijönni és bele ülni. Utóbb még hálás leszek Zorának amiért kicsukott a kertbe.
Óvatosan ülök bele a hintába. Nem csinálok semmit, csak üldögélek és a füvet bámulom közben pedig azt várom, hogy Zo mikor fog végre beengedni. Ha azt vesszük nem is olyan rossz kint. A szellő lágyan fújja a hajam, süt a Nap az arcomba, csicseregnek a madarak...én meg mindjárt felcsapok buzinak. Úgy látszik máris megártott a Nap, hogy ilyen nyálas dolgokon gondolkodom.
A kapu nyitódik én pedig rögtön oda kapom a fejem, hogy megnézzem ki jött hozzánk. Még csak fel sem kell állnom rögtön megismerem Clairt. Elég feltűnő jelenség volt mindig is szóval nem csoda, hogy ilyen hamar észre vettem. De nem foglalkozom vele. Csak biccentek egyet felé, majd fejemet ismét az ég felé emelem. Mit törődjek vele? Úgyis tudom, hogy Zo-hoz jött, meg aztán életemben nem nagyon vettem Őt emberszámba. Annyira agyatlan és ribanc, hogy az már fáj.
Viszont úgy látszik az égiek ma ellenem vannak mivel a mellettem lévő hinta megnyikordul ami azt jelenti, hogy Clair leült mellém. Így kénytelen vagyok a figyelmemet rá szentelni.
- Most jöttem rá, hogy még nem is üdvözöltelek - és azzal a nyakamba veti magát. Meghökkenek, de eszem ágában sincs visszaölelni. De ez Clairt nem zavartassa, csak nyugodtan ölelget magának én pedig magamban melegebb éghajlatra küldöm. Végül én vagyok az aki kibújok a karjai közül ugyanis túl sokáig ölelgetett. - Üdv újra otthon Liam. - és ha még az ölelés nem lett volna elég, még egy puszit is nyom az arcomra, amit én rögtön le is törlök a kezemmel. Clair nyál fúj.
- Mi ütött beléd? Nem szoktál Te velem így viselkedni. - gyanakodva kezdem el méregetni a mellettem ülő lányt. Nem úgy néz ki mint akit megbántottam ugyanis még mindig vihog.
Nem szeretem Clairt. Aranyos lány, de nem az én esetem. Nem értem, hogy rám miért mindig az ilyen lányok tapadnak mint Ő. Lehet velem van a baj és túl válogatás vagyok. Más srác a fél kezét oda adná ha egy olyan lánnyal járhatna mint Clair. Én meg szinte rosszul vagyok Tőle.
- Mégis, hogy viselkedem veled? - kérdezi incselkedve és apró köröket kezd el rajzolgatni a farmernadrágomon és minél közelebb jön hozzám miközben alsó ajkát beharapja. Ismerem ezt a nézést. A csajok akkor néznek így rám mikor el akarnak csábítani. Na ne már, Clair nem flörtölhet velem! Hiszen Ő Clair az isten szerelmére! - Tudod Liam mióta utoljára találkoztunk nagyon megváltoztál. Ráadásul úgy hallottam, hogy Te mindenben a csúcson vagy. - kacsint egyet felém és tekintetét levezeti pont az ágyékomra. Oh basszus már majdnem elfeledkeztem róla, hogy anno mikor Zo rám nyitott és meglátott tök pucéran utána rögtön felhívta Clairt és vele vitatta meg, hogy hány centis a farkam. Lehetséges az, hogy Clair az miatt van totál rám indulva?
- Zorának nem kell ám mindent elhinni. Eléggé hazudós a kicsike. - vigyorodok el kényszerből, de úgy látszik olyan mintha egy süketnek beszélnék ugyanis Clair már szinte az ölembe ül. Ezt ha vissza meri mondani Zo-nak, hogy azt mondtam rá, hogy hazudós nekem végem van.
- Nekem nem úgy tűnik, hogy hazudik - kuncog fel és a nadrágomra bök ahol hát nos...eléggé nagy dudor van. Mentségemre legyen szólva Clair eléggé izgató ahogy itt az ágyékom körül izeg mozog. - Úgy tűnik valaki játszani akar - teszi még hozzá vihogva és a combomról feltér az ágyékomhoz majd ott kezdi el rajzolgatni valami hülye jeleket. Ráadásul hosszú hideg ujjait a hajamba vezeti és mikor próbálnám elterelni róla a figyelmem egy forró csókot lehel a szám sarkába.
Na ez az a pillanat amikor felállok, Clair pedig kis híján lefordul a székre, de még idejében kapcsol ezért megakadályozza ezt. Eléggé bosszúsan néz rám, de nem érdekel.
- Ezt most fejezzük be - hátrálok meg, mire kapok Tőle egy csalódott pillantást. - Ami az előbb történt az csak azért volt mert...
- Mert felizgultál rám - ugrik felém és két kezét a nyakam köré tekeri majd a hajam aljával kezd el játszani. Ez nem is igaz! Nem izgultam fel rá, csak jól esett a kényeztetése. - Élvezted a közelségem. De nem értem, hogy miért akarsz ellökni magadtól mikor a farkad tudja, hogy mit akar. - gondolkodik el. Prüszkölve röhögöm el magam a mondókája miatt. Mi a franc Clair felcsapott szex dokinak, vagy mi?
- A farkamat én irányítom, és amíg ez így van addig Te belőlünk nem kapsz. - utasítom vissza enyhén. Ha nem ismerném gyerekkora óta és nem Ő lenne Zo legjobb barátnője sokkal durvábban elküldte volna melegebb éghajlatra. De nem akarom azt, hogy miattam romoljon meg a kapcsolatuk Zorával.
- Zora miatt igaz? Biztos Ő mondott rólam valami hülyeséget. - két keze ökölbe szorul. Kissé meglepődök ugyanis nem értem, hogy miért ilyen hangnemben beszél az állítólagos legjobb barátnőjéről.
- Zo nélkül is tudom, hogy már fél Wolverhampton végig ment rajtad - vonom meg a vállam. Igen, tudom, hogy egy ribanc. Pont mint az anyja, Molly. Már csak arra leszek kíváncsi, hogy mikor fogja valaki felcsinálni.
- Ez nem is igaz. Mégis, hogy mehetett volna rajtam fél város, mikor egy csomó öregember él itt?
- Átvitt értelembe mondtam, de ha nem értetted elmagyarázom könnyebben...Zo nélkül is tudom, hogy annyi pasi volt már benned, hogy a vaginádba simán bele férne egy tank. - hm, ez durván hangzott ugyanis még az Ő szemei is megakadtak a meglepettségtől. Pedig nem akartam így fogalmazni.
Clair szólásra nyitja a száját mikor nyitódik a bejárati ajtó és Zora jelenik meg előttünk. A szemei villognak a dühtől, de nem tudom, hogy mi váltotta ki nála. Lehet, hogy még mindig rám mérges? Vagy valami rosszat csináltam?...

10 megjegyzés:

  1. KÖVITTTTTT :$IMÁDOMMMMMM <3

    VálaszTörlés
  2. OMG! :D
    Esküszöm egyszer megfojtom Clairt, ne hajtson már Liamre.. Zora helyében én is így néztem volna. :D
    Nagyon szuper volt, várom a következő részt! :D xoxo <3

    VálaszTörlés
  3. Drága Do_Payne!
    Most igazából egy hosszabb kommentre számíthatsz, a tőlem már megszokott kis, nyúlfarknyi szövegemtől!
    A történet, hogy is kéne fogalmaznom... Tetszik, imádom, tökéletesen... minden pozitív szó illik rá, meg persze a többi történetedre is! Soha nem értettem azokat az írókat/írónőket, akik elő tudtak drukkolni egy egyedi történettel, s nem olyannal, ami már minden egyes oldalon megtalálható volt. És Te közéjük tartozol. Mármint az egyedi történetes kategóriába. :)
    Imádom/imádtam az összes történetedet, és csak remélni tudom, hogy még jó sokáig marad ez így! Nagyon, de nagyon jól írsz, s Te vagy az egyik példaképem, akire őszintén felnézek, ha írásról van szó! Csak azért mondom azt, hogy írás téren, mert nem ismerlek személyesen, csak onnan, amiket leírsz magadról! És ne hidd, hogy ezekkel a szavakkal nyalizok, mert nem! Sohasem szoktam hosszú kommentet írni, csak ha egy olyan személyről van szó, mint Te!
    Huh, egy szóval TÖ-KÉ-LE-TE-SEK a munkáid/történeteid, nincsenek rá szavak, csak így tovább! Remélem egyszer majd elolvashatom a könyvedet - ha egyáltalán írni fogsz -, s találkozunk is, majd a dedikálásodon! Imádlak! <3
    Linden Sky xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *tökéletes
      Hupsz, elírtam! :P

      Törlés
    2. én most pirulok, könnyezek és minden mást csinálok mivel annyira meghatottál ezzel a kommenteddel...köszönöm szépen nagyon jól estek a szavaid :D az a baj h én nem tudok hosszú komit írni :| de most még beszélni sem tudok mivel ennyire cuki komit már rég kaptam

      Törlés
  4. Nem akarom, hogy vége legyen qwq Nem, nem és nem. Még nem lehet vége! Érted bébibogyóóóó? qwq Amúgy ez a Clair...fúúúú-.-" megverem xd szálljon le az én...úgy értem, MI Liamünkről :D Minél hamarabb kövit ^^

    Chu~ Hime-sama♥

    VálaszTörlés
  5. baszki... xD most csak ennyit tudok mondani hirtelen...
    remélem Zora beveti a box-os tanulmányokat és jól elveri azt a kis ribit... pfuu de felidegesedtem, és még 3 rész van vissza? meg Epilógus is lesz vagy valami befejező?

    VálaszTörlés
  6. Kövit mondd hogy összejönnek

    VálaszTörlés
  7. Megint nagyon sokáig nem írtam kommentet ~ nyah >w< De basszus, hatalmas, óriási fájdalmaim (na jó, azért nem) vannak. Említettem, hogy Tokio Hotel fanfictiont írok most. Vagyis, most kezdtem... És, mára több TH fanfictiont is olvasok, mint 1D-set... Olyan fura. Nem akarom, hogy kevésbé szeressem a One Directiont :-( Ááá, mint egy nyavalygós picsa. Hagyjuk ~
    Óriásit néztem, mikor olvastam: Liam elég nyersen, és keményen utasította vissza szerencsétlent. Na most, szerintem Zorácska neki ugrik hőn szeretett barátosnéjének. SZERINTEM. REMÉLEM. hihi. Már most izgatott vagyok a befejezést illetően! Na meg, várom a következő sztorit is!
    Do segíííts, nem akarom a Tokio Hotel miatt háttérbe szorítani a One Directiont. Nyaaaaaa:-(
    Ölel: Mikoka xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sátán gyermeke húzz innen...aki nem szereti a One Direction annak nincs helye e körben lennie......ha a Tokio Hotelt fogod szeretni akkor nem lesz kövi sztori ...és igen ezt most veheted fenyegetésnek és az összes directioner barátnémet rád huszítom....te kis ÁRULÓÓÓÓÓÓ

      Törlés