2015. március 16., hétfő

| Chapter Twenty - Two |

Helló!!! A jóhír az, hogy az egész történet megvan vázlat formájában és mondhatom azt, hogy nagy meglepetés lesz a részeket illetően, ugyanis ilyen hosszú történetem még soha nem volt...viszont nem tudom, hogy milyen gyakra tegyem fel a részeket...mivel egy kedves Névtelen kommentező azt írta, hogy fenyegetlek titeket mivel csak akkor teszek fel részt ha sok komit kapok (most őszintén írtam ki én olyat valaha h 5 komi és jön a kövi? mert szerintem soha nem írtam,,az már egy másik lapra tartozik ha naponta hozom a részeket és elvárom, hogy kapjak visszajelzéseket, hisz kevesen hozzák naponta a részeket én pedig gyakran csináltam és azért nem kis meló az) szóóóóval lehet gyakran fognak jönni a részek, még meglátom, ugyanis közben gondolkozom egy új törin is, hogy addig legyen mit írnom, de eléggé megrekedtem, szóval most ezerrel gondolkozom h miről lehetne írni xD addig is komizni érrrrrrrr



- Nem hallottad, hogy mit mondtam? Engedd el Mirát! - ismétli meg magát még egyszer Liam, de ezúttal a hangja jóval erélyesebb mint először volt. Azonban  van egy olyan sejtésem, hogy Tobiast kicsit sem ijesztette meg. Mitöbb, szerintem Tobias most már nem csak rám lesz kikelve hanem Liamre is.
A suliban volt egy fő szabály, még pedig az, hogy Tobias az Isten és mindenkinek azt kell csinálnia amit Ő kitalál. Megvoltak a saját kis csatlósai akik utánozták Őt, vagyis pontosan azt csinálták amit Ő. Például ha Tobiasnak megtetszett egy csaj, de az először kikosarazta, akkor az állítólagos barátai beszéltek az áldozattal aki aztán különös mód randizni ment a fiúval. Természetesen nem volt hosszú kapcsolat, mivel Tobiasnak csak addig kellett egy lány míg meg nem unta azt. És miútan megunta, akkor lecserélte egy másikra. A lányokat azonban nem zavarta, hogy a fiú csak kiasználja őket. Határozottan nem. Inkább térden állva könyörögtek neki, hogy vigye el őket randizni. Tobias pedig minél bunkóbb és flegmább lett. Jól nézett ki, egy csomó haverja volt és tudta, hogy az emberek a tenyeréből esznek. Viszont ott voltak azok, akik átláttak rajta. Vagyis azok akik utálták Tobiast. Ezt azonban nagyon nem volt tanácsos hangoztatni. Ha valaki utálta Tobiast, vagy a többi talpnyalóját, akkor jobb volt ha kussol az illető. És erre a foci csapat kapitánya volt az élő bizonyíték.
Azt hiszem, hogy az első félév kezdődött, mikor Tobias kijelentette, hogy Ő is tagja akar lenni a suli foci csapatának. Minden egyes szünetben az akkori kapitány nyomába loholt és könyörgött neki, hogy vegye be. Mark - a foci csapat kapitánya, és egyben a végzős diákok menő sráca - hajthatalan volt. Nem volt több játékosra szükség a csapatba. Tobias természetesen nem értette meg. Mivel a szülei mindent megtettek a fiukért, ezért valahogy az igazgatóval elintéztették, hogy Tobias mutathassa meg legalább a tehetségét. Marknak nem volt más választása. Hívott össze egy válogatót, ahol a kezdő focisták megmutathatták, hogy mit tudnak. Nos mint a végén kiderült, Tobias nem tudott focizni. Sőt még a labdát sem ismerte, ugyanis állandóan valamelyik játékos lábát rúgta meg. Mikor már vagy az ötödik játékost kellett lekísérni a pályáról, mivel Tobias szétrúgta a bokájukat, Mark felmérgedt és üvöltözni kezdett Tobiassal. Szépen szólva a fejéhez vágta, hogy csak a szülei miatt van itt ahol, vagyis az állítása szerint mindenki kinyalja a seggét és ezt nem tudja hova való. A fél iskola napokig anyuci pici fiának csúfolta Tobiast, aki mindenkire berágott. Fájt neki az igazság, és úgy döntött, hogy ideje kezébe vennie az irányítást. A válogató után egy héttel történt mikor Markot valaki súlyosan össze verte egy golf ütővel, de legfőbb a lábait. Olyan csúnya sérüléseket szerzett, hogy többé nem focizhatott. A legkülönösebb dolog pedig ez után jött. Mark, - aki hangosan hirdette, hogy Tobias nem tud focizni és, hogy tehetségtelen,- direkt kérte, hogy a fiú legyen az új csapatkapitány.
Természetesen ez után mindenki tudta, hogy Tobias volt az aki elintézte Markot. Megfenyegette, hogy Ő kapja meg a helyét mert ha nem akkor még durvábban elintézi.
Ezután az eset pedig senki nem mert véteni Tobiasnak. Tobias viszont mindenkit bánthatott. Igazságtalan dolgok folytak a suli falai között. És ez így is lesz egészen idáig míg Tobias oda fog járni.
Senki nem mer véteni neki, ugyanis tudják, hogy akkor az életükkel játszanak. Inkább elszívelik ha Tobias megalázza őket és tűrik ha megveri őket. Csendben, tűrnek és eszükben sincs mást csinálni.
Liam most mégis ennek az ellenkezőjét csinálta. Rá mert szólni Tobiasra. Arra a Tobiasra aki annyi gyerek életét keserítette már meg, csak azért mert vissza szóltak neki. De Liam nem tudja, hogy milyen Tobias. Honnan is tudhatna róla, hisz soha nem beszéltem neki róla. Mekkora egy hülye vagyok. Ha elmondtam volna neki mindent az életemről, akkor most Tobias közelébe sem menne.
Azonban akár mennyire is félek a következményektől, a szívem mélyén ordítani van kedvem a boldogságtól. Liam megvédett engem! Kiállt mellettem. Nem tűrte el és hagyta azt, hogy Tobias még csúnyábban bánjon velem. Közbe avatkazott ami azt jelenti, hogy megmentett. Mellettem eddig még senki nem állt ki. Mégis ki segített volna pont rajtam, mikor barátaim nem voltak.
Ezek szerint Liam mégsem utált meg engem, amiért nem mondtam el neki az igazat magamról. Tuti, hogy valamikor meg fogja kérdezni. De aztán lehet, hogy mégsem. Lehet, hogy úgy gondolja, hogy nem kérdezősködik és majd magamtól elmondom. És én pontosan ezt akarom csinálni. A most történtek után mindent elmondok neki az életemről.
Feltéve ha Tobias nem veri agyon. Bár amilyen lesújtó pillantásokkal áldja meg Liamet, kétlem, hogy szó nélkül tűrni fogja, hogy valaki a levesébe köpött. Már pedig Liam ezt csinálta. Közbe szólt, miközben Tobias épp azon volt, hogy engem bántson.
- Te most hozzám beszélsz? - hazudnék ha azt mondanám, hogy Tobias, Liam kérésére engedett a pólóm szorításán. Nem szorított már annyira erősen, viszont eszében sem volt elengedni. Ő nem az a fajta fiú, akinek hogyha könyörögnek akkor rögtön teljesíti is a kérését. Nem, Tobias még először kóstolgatni fogja Liamet. Meggyőződik róla, hogy mennyire erős az ellenfele. Liam pedig el fog vérezni. Biztos, hogy nem az a fajta fiú aki simán összeverekedik valakivel. Sőt szerintem mindig is messziről kikerülte a balhét.
Liam szöges ellentéte Tobiasnak. Hisz eleve Tobias egy jól megtermett kamasz fiú. Akkora vállizommal rendelkezik, hogy Liam simán elbújhatna mellette. És milyen Liam? Egy törékeny kisfiú aki még csak most kóstolgatja az életet. Halálra lett volna ítélve a sulimban.
- Látsz rajtad kívül más olyan valakit, aki fiú létére épp azon van, hogy megverjen egy lányt? - tárja szét a két kezét Liam, majd a hatás kedvéért végig néz az egész folyosón, hogy mégnézze esetleg van még valaki olyan aki pontosan azt csinálja mint Tobias. Majd mikor egy kis idő elteltével feldja a kutatást, újra Tobiasra néz csúnyán. - Ezek szerint határozottan hozzád beszéltem. - ad választ Tobias kérésére.
Vissza szívom amit előtt Liamről mondtam. Lehet, hogy kisfiús a formája, viszont nem engedi magát elnyomni. Kiáll az igazáért és simán meg tudja védeni magát. Vajon meddig? Ha Tobias úgy döntene, hogy engem békén hagy és inkább Liamet náspángolja el, akkor a fiúnak ekkor is akkora szája lenne mint most?
- Én nem akartam megverni - Tobias rávicsorog Liamre, de szerintem ez nála kedves vigyorgásnak számít. Azonban mikor Liam felől egy gúnyos horkantást hangzik fel, Tobias máris abbahagyja a vigyorgást. Liammel nem veteti be, hogy nem akart engem bántani. - Mi csak játszottunk - köszörüli meg a torkát és kacsint felém. Liam szemöldökei a homlokáig szökkennek és úgy méreget engem és Tobiast. - Igaz Mira? - Tobias rám néz majd a szabad kezét az arcomhoz emeli és megcsípi az arcom. Erre én egy erőteljeset rúgok és reménykedek benne, hogy eltalálom a lábát, de sajnos nem járok sikerrel, túl messze áll tőlem. Viszont azt nagyon is megérezte, hogy mit akarok csinálni, és erre válaszadás képpen ismét erősebben szorította a felsőmet.
- Úgy látszik Mira kicsit sem élvezi ezt a kis játékodat - szólal meg Liam és elindul felénk, de szemeit egy percre sem veszi le Tobiasról. Kár, hogy nem tud gyilkolni a szemeivel, mivel akkor Tobias már rég halott lenne. És én még mertem azt mondani, hogy Tobias megváltozott. A francokat! Ugyan olyan kegyetlen mint mindig is volt, sőt lehet durvább is, mert mostanra még jobban tönkre ment az idegrendszere, amiért senki nem hiszi el neki, hogy nem Ő bántotta Juliat. - Egyébként megkérdezhetem, hogy Te ki vagy neki? És, hogy mi jogon bánsz így Vele? - érzem, hogy ebből megint én fogok hülyén kijönni. És ezt onnan tudom, hogy Tobias gonoszul rám vigyorog.
- Én Mira legjobb barátja vagyok. - hazudja szemrebbenés nélkül. Liam szemei elkerekednek és csalódottan néz rám. Észre sem veszi a heves fejrázásomat. Ez nem is igaz! - Te szerinted épp megverni készültem, én szerintem pedig nem. Mindig így szoktunk hülyülni, már kiskorunk óta. Tudod minket egymásnak teremtettek az égiek.
- Ez nem is igaz! - nézek rá Liamre, de kerüli a pillantásomat. Ráadásul Tobias még a számat is befogja a tenyerével, hogy ne tudjak többet megszólalni.
- És Te ki vagy? - néz rá kérdően Liamre. - Remélem, hogy nem jártok vagy valami, ugyanis Mira megígérte nekem, hogy amint kijön innen eljön végre velem randizni. - oké, én mentem elhányom magam. Liam miatt majd' megszakad a szívem. Tudom, hogy mit gondol most rólam.
- Senkije sem vagyok. Csak tévedés miatt vagyok itt - válaszolja halkan a fiú. - Ez van, mikor hiszek olyan embereknek, akik már a kezdetek óta hazudnak nekem. Tudom, hogy átvernek, de én mégis hiszek nekik és reménykedem benne, hogy talán egyszer majd megnyílnak előttem. Mindig tévedek. - tudom, hogy nekem szánja ezeket a szavakat. Hazugnak tart mivel elhiszi azt amit Tobias most itt össze hazudozott. Mérgesnek kellene rá lennem amiért egy vadidegennek hitt, nem pedig nekem. Mégis inkább magamra vagyok mérges, amiért nem beszéltem neki az életemről.
- Liam...- sikerül nagy nehezen megszólalnom és a fiú pillantását keresem.
- Hazudtál Mira! - néz rám és szinte már elsírja magát. Mielőtt megszólalnék sarkon fordul és otthagy. Azt hiszem most jött el a pillanat, hogy mindent tisztázzak. Beszélnem kell Liammel és el kell neki mondanom neki mindent.
- Úgy látszik a pasid rendesen berágott rád - nevet ki jóízűen Tobias. Kezeim ökölbe szorulnak, és elkezdem az ajkaimat harapdálni idegesen. - Csúnya húzás volt Tőled, hogy nem beszéltél rólam neki. Pedig annyi közös pillanatunk volt már.
- Meddig akarod még megkeseríteni az életemet? - kérdezem fagyosan, viszont a hangom kicsit sem ijedt. Inkább mérges. - Hagyj már engem végre békén. Gyászold a ribanc barátnődet, vagy tudom is én, csak tőlem maradj már végre távol. - és mielőtt megszólalna gondolkodás nélkül rúgom meg a lábát. Szemei könnybe lábadnak és ennek következtében elenged. Kihasználom az alkalmat és amilyen gyorsan csak tudok vissza rohanok a szobánkba.
Liam az ágyán ül, de mikor észre vesz rögtön tenyerébe temeti az arcát. Mély levegőt veszek és szólásra nyitom a számat.
- Vagdostam magam. Napokig nem ettem, majd megvádoltak egy lány gyilkosságával azért kerültem ide. A sulimba mindenki utált. Csúfoltak és megvertek. Ez miatt úgy gondoltam, hogy végeznem kell magammal. A szüleim sem vették észre, hogy mit csinálok. Akár mikor bántottak, annyiszor vágtam meg magam. A hátizsákomba direkt volt egy kés. Képes lettem volna tényleg végezni magammal. Pláne akkor mikor ide bekerültem. Kezdetben utáltam itt mivel tudtam, hogy nincs semmi bajom. De aztán rájöttem, hogy nagyon is szükségem van segítségre, mivel beteg vagyok. Egy tizennégy éves lány nem gondolkozhat a halálon, hisz előttem még az egész élet! De engem az élet nem érdekelt, mivel egyedül voltam mint egy kivert kiskutya. Amikor kiderült az igazság, hogy mit csináltam magammal senki nem értette, hogy miért. Hisz látszólag tökéletes életem volt. Senki nem tudta, hogy milyen érzés az, mikor rajtad kívül mindenkinek van valakije. A suliban egész nap hozzám sem szóltak, hiába próbálkoztam barátkozni, csak kinevettek. Utána pedig kihasználtak. Ha nem úgy csináltam valamit rögtön megvertek az egyik mosdóba. - nem állom meg, hogy ne sírjam el magam. Csak még rosszabbul érzem magam, mikor megérzem Liam kezeit a vállamon ahogy próbál magához húzni. De én még nem fejeztem be. Mindenről tudnia kell! -  Aztán ott volt a gyilkosság is. Pont én voltam az aki rátalált a holtestre. Tobias elvert és megalázott a bál közben, én pedig a mosdóba menekültem ahol megtaláltam Juliat vérbe fagyva. Akár mennyire is utáltam, segíteni akartam neki. Ez lett a vesztem, mivel a ruhám véres lett és így azt hitték, hogy én öltem meg. Tobias talált rám és rögtön elkezdett kiabálni, hogy gyilkos vagyok. Jöttek a tanárok a rendőrök meg minden. Az orvos kivizsgált és megtalálta a vágás nyomokat a testemen. Minden ellenem szólt. Senki nem hitt nekem. A rendőrök szerint pedig az volt a legjobb ha bezáratnak ide, hogy kezeljenek. És most itt vagyok. - Liam erőteljesen húz magához, de most nem húzódok el tőle. A mellkasába zokogok. - Nem vagyok hazug Liam! Nem mondtam el az igazat mert féltem, hogy Te is el fogsz ítélni és többé nem akarsz velem barátkozni. Nekem tényleg Te vagy az egyetlen igaz barátom.
- Persze, hogy nem vagy hazug. Csak mérgemben mondtam mivel Tobias olyan hihetően adta elő - kezdi el simogatni a hátamat. - Ezt ha tudtam volna, akkor nem vágtam volna a fejedhez. Mira én annyira szégyellem magam most. - elhúzódok Tőle.
- Az én hiába. El kellett volna mondanom mindent magamról. - vonom meg a vállamat.
- Ha azt vesszük először én sem mondtam el azt, hogy miért is vagyok itt. Viszont akkor ezek szerint most már mind a ketten tudunk mindent a másikról. - válaszolja egy apró mosoly kíséretében. Rögtön bólintok. Tényleg elmondtam neki minden. - De ha mostantól történik valami, akkor rögtön elmondjuk egymásnak, oké ?!
- Minden apró dolgomról tudni fogsz. - ígérem meg neki.
- Mostantól készülj fel a legrosszabbra mert figyelni fogom a csuklódat - pillant le az említett testrészemre majd gyengéden megfogja és úgy kezdi el nézni. Hülyén érzem magam. Eddig még soha senkinek nem mutattam meg. - Nem fogom engedni, hogy ez még egyszer megtörténjen veled Mira! Mindig melletted leszek és megvédelek. - néz a szemem közé komolyan. Tudom, hogy igazat mond. Ezért ugrok ismét a nyakába, majd egy hatalmas puszit nyomok az arcára és cserébe kapok egy hangos, jóízű nevetést...

20 megjegyzés:

  1. Ohh Liam *-* Annyira imádni való hogy az kimondhatatlan <33

    VálaszTörlés
  2. Kedves, egyetlen Do - m!
    Hogy is mondjam, hogy kifejezzem a tetszésemet! Nos, nem tudom! Imádom ezt a részt, Liam a kis cuki, Tobias az aljas fasz, míg Mira az áldozat.... megint. Remélem még jó sokáig boldogítasz engem ezzel a történettel, ugyanis én imádom! De most komolyan, olyan jól leírod Mira érzéseit! De Liam - ét is. Mindig izgalmas, vagy, ha éppen nyugodt, akkor olyan édes, hogy legszívesebben felfalnám ezt a két őrültet, ha szabad használnom ezt a szót. Ráadásul az a hógolyós eset.. dőltem a nevetéstől, ahogy elképzeltem Perrie - t, és Liam - et így játszani. A komizók számával pedig ne törődj, mert ezen a világon a lustaság a legfőbb erény.. igen, erény, ez már szinte erénynek számít...
    Ui.: Ne feledd, hogy még ha nem is komizok, akkor is olvaslak, mert imádlak!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. úgy néz ki, hogy sokáig olvashatod még :D tudom, hogy olvasol ;)

      Törlés
  3. Imádtam *--* és én nem értek egyet azal a névtelennel szerintem jogosan akadtál ki és mi úgyan úgy imádjuk a történeteid mint eddig és csodálak,hogy ilyen hamar hozod a részeket amik nagy nagyon jók *-*
    Ui: Bocsi,hogy eddig nem komiztam most már fogok:)))
    Puszi: Viki :*

    VálaszTörlés
  4. Szia :D Tartom magam az ígéretemhez és szerény személyemmel növelem a komizók számát :D Ezen kívül elolvastam a válaszod is az előző komimra. Na. (ez most olyn hivatatalosan hangzik xD) Szeretnéd, ha leírnánk a véleményünket, ezzel pedig azt is, hogy mi nem tetszik. Nekem az egyetlen, ami fura volt ebben a részben az az, hogy Mira olyan hirtelen mondta el magáról az igazat. Nem azt mondom, hogy nem tetszett így, hanem hogy fura volt. Én, szadista létemree még kínoztam volna őket legalább két mondaton keresztül XD Na de most komolyan. Ne az olvasóktól függjön, hogy Te hogyan írsz, hanem Tőled. Ne az olkvasóknak írj, hanem csakis Magadnak. Az olvasók csak a második helyen állnak. Most mi lenne, ha idegyűne vagy 20 komi csak azzal, hogy mi nem tetszik nekik a történetben meg az írásmódodban. Most elküldenéd őket szépen mondva a picsába (nem kell szó szerint érteni xd), vagy hozzájuk igazodnál, hogy mindenkinek tetszen, csak Neked ne? Az olvasók véleménye is számít, de ha Te nem vagy megelégedve a tötrénettel vagy a részekkel, akkor semmi értelme sincs ennek az egésznek. Gondolkozz el ezen kérlek, én nem lehordani, vagy kioktatni akarlak, csupán azt, hogy ezt Te is észrevedd :)
    Minenesetre én majdnem örömtáncot jártam, mikor megláttam, hogy új rész van, és nem csalódtam Benned egy kicsit sem, nagyon jó lett :D
    Csak ugyanazt tudom írni, amit az előző részhez is. Ha úgy érzed, hogy lassabban kellene hoznod a részeket, hozzad őket lassabban, ez csakis a Te döntésed, mindent csinálj úgy, ahogy Neked jól esik :)
    Zuzaa x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én nagyon is meg vagyok elégedve a történettem mivel ha nem lennék akkor már rég töröltem volna a francba...ami az olvasók véleményét illeti csak azt szeretném ha tetszene nekik, és hogy mi nem tetszik azt úgy értem, hogy változtatnék ha pl. túl sok lenne a leírás (ennél a történetnél sokaknak nem jön be, de mint ahogy látod nem változtatok rajta, mivel nem akarok )

      Törlés
  5. Végem...Akkor most követelem Tobias megöletését. Elektrosokk terápia, vagy a külön részlegbe azt a nyomorékot. Hát én ezt nem hiszem el! Azért Liam meg Mira cuki volt:3 Kíváncsi vagyok mi lesz még hogy most már Tobias is ott van. Amúgy meg Liam hiába cuki, miért hitt Tobiasnak?! Ki játszik úgy hogy szorítja valaki pólóját és a falhoz nyomja?! :D Jesus....a kiakadást félre téve remek rész lett:D Várom a következő rész akár mikor is jön az:) xoxoDestiny

    VálaszTörlés
  6. Picsába! Te csak egyre jobbakat és izgalmasabbakat írsz (bár nem csodálkozom)!! Különben pedig Tobias nem akar...meghalni? Kezd idegesíteni az a f*sz, és hogy mindenbe beleszól....Liam és Mire remélem hamar kikerülnek onnan!!! Siess a kövivel!!!
    Puszi, Encii!!! ♥♥♥

    VálaszTörlés
  7. Igen, tényleg nagyon fel voltam pörögve az előző résznél xD de már lenyugottam :-D
    Egyébként mint mindig most is szuper lett a részt, és egyetértek az előttem szólóval nem akar meghalni Tobias??? :)
    Olyan jó hogy már mindent tudnak Miraék egymásról, hogy hogy kerültek oda..
    Siess a folytatással :D <3
    Xx Réka

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök neki ha jól érzed magad xD

      Törlés
  8. Nekem minden tetszik.én nem változtatnék rajta a történeten semmit.
    Tobias pedig eltünhetne A büdös búbánatba.nagyon idegesít a fickó.Mira és Liam pedig végre megnyílmegnyíltak egymás előtt
    Körülbelül hány fejezetes lesz ez a történeted? Kb.60?

    Várom a folytatást

    VálaszTörlés
  9. Jujciii!! <3 ez annyira cukiii XD. Bocsi, bepörögtem... Am nagyon jó lett ;)

    Chüsi Tami

    VálaszTörlés
  10. Egy részhez alapból 9 megjegyzés:oo irigykedem nekem még annyi sem jön:s de nem a komment szám a lényeg. oké boldogabb lennék ha annyi jönne mint neked de így is szeretek írni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én is szeretek írni :D ha nem szeretnék és a komikra figyeltem volna akkor már rég nem írnék

      Törlés