2014. április 12., szombat

11.- Mire lennél képes?

Hellóóóó!! Ahogy ígértem a hétvégén itt is a kövi rész. Igaz még mindig van hétfön egy vizsgám töriből, és lelkileg is totál a padlón vagyok ráadásul a vizsgáim se sikerültek, szóval túl vagyok életem legrosszabb hetén, de azért remélem, hogy a fejezet elnyeri a tetszéseteket :) a komijaitoknak hála végre egy mosolyt tudtam erőltetni az arcomra ugyanis kb. szinte minden nap bőgök :/ na de az én problémáim nem rátok tartoznak és nem is akarlak untatni benneteket :) a kövi lehet holnap jön, de ha nem akkor kedden biztosan :D és tényleg hálás vagyok minden egyes szavatokért mert erőt adnak (bocsi h most ilyen érzelgős vagyok, de tényleg totál kivagyok :c)


Szerintem én csak álmodok. Egyszerűen lehetetlennek tartom azt, hogy a bunkó, beképzelt focista Liam James Payne itt ül mellettem az autóba és vezet, miközben Justin Bieber egyik dalát énekli Velem. Velem énekel, miközben fülig mosoly és kicsit sem zavarja az, hogy Ő elméletileg engem utál és nyominak tart.
Összezavarodtam. Ez nem az a Liam akivel én naponta találkozok a suliban és aki állandóan gúnyolódik a kinézetemen.
Nem, ez egy teljesen más Liam akit eddig én nem ismertem. Ma este egy új oldaláról ismerhettem meg, amibe még jobban belé zúgtam. Hisz a bunkó énjét is imádom és néha hiányozna ha nem lenne.
Őszintén megmondva míg egy évig kint éltem az államokba szinte az összes srácban Őt kerestem. Még a suliban is. Csak az volt a baj, hogy New York-ban senki nem hasonlított Rá.
Ott utálták a focit és inkább a kosarazásért voltak meghalva. És aki a kosár csapat tagja volt nem voltak menők és az összes többi diákkal normálisan viselkedtek. Egy szóval a fiúk normálisak voltak és senkit nem néztek le csak azért mert valaki szeretett tanulni. Inkább a lányok voltak beképzeltek és azok szerettek csoportosulni. Viszont ezek a menő lányok, sem szólongattak be a nyomiknak. Sőt senkit nem néztek le csak azért mert más volt, vagy azért mert valakinek még nem volt pasija, és nem is akartak folyton csak a suli legmenőbb tagjaival járni. Ezek a lányok még csak nem is jártak egy diáktársukkal sem hanem inkább főiskolás fiúkkal mivel azok az állításaik szerint már érettebbek voltak kapcsolat terén. Van benne valami, ugyanis az egyik lány akivel kémia szakkörre jártam, tizenhét éves volt és az egyetemre járó pasija megkérte a kezét. Szerintem elég durva, de mindegy.
Emlékszem mikor legelső nap beléptem a suliba. Reszkettem ugyanis attól féltem, hogy majd ott is pont úgy fognak velem viselkedni mint a londoni gimimbe. De tévednem kellett. Rögtön kedvesen fogadtak és azt kérdezték, hogy mik a kedvenc tantárgyaim, és megmutatták a könyvtárat. Elfogadtak. Ami nekem akkor fura volt. Örülnöm kellett volna, de mégis csalódtam ugyanis nem volt ott egy bizonyos focicsapat az élükön egy kapitánnyal. Az amerikai kosár csapat tagjai még csak a nyomukba sem értek Zaynek, Louisnak, Harrynek, Niallnek, Liamnek pedig végképp nem. Nem voltak elszállva maguktól. Nem neveztek nyominak. Egyszerűen csak keresztül néztek rajtam és úgy viselkedtek velem mint egy átlagos lánnyal.
Engem pedig ez zavart ugyanis a meccsek alatt nem tudtam gyönyörködni egy barna hajú, kiskutya szemű srácban aki mikor gól rúgott mindig ordított egy nagyot és a győztes meccsek után élvezettel futott körbe a pályán miközben felhúzta az izzadt pólóját és az izmos hasát mutogatta az iskola diákjainak.
Igen, hiányzott Liam pedig tudtam és most is tudom, hogy Ő soha nem fog úgy érezni irántam mint én már évek óta.

A dalnak lassan vége lett én pedig akkor eszméltem fel, hogy nem is tudja, hogy hol lakunk. De valahogy nem akartam megszólalni. Csak élvezni akartam a pillanatot ugyanis nagyon jól tudom, hogy ilyen soha többé nem lesz, hogy velem fogja énekelni az egyik kedvenc dalom. Szóval minden pillanatát ki akartam élvezni. De mint ahogy a mondás tartja, semmi nem tarthat örökké. Úgy ahogy ez a pillanat sem.

- Egyáltalán honnan tudod, hogy hol lakunk? - kérdezem meg végül és érdeklődve figyelem a válaszát.
Fel sem tűnt, hogy egész idáig jó útvonalon ment. Pedig a szüleim nem is mondták neki, hogy hol lakunk, úgy ahogy én sem. De akkor honnan tudja? Vagy titkon beszélt a szüleimmel amit én nem láttam? Kizárt dolog ugyanis nem volt rá ideje. Hisz az anyja Angie, olyan gyorsan küldött el az étteremből, hogy még csak fel sem tudtam fogni a dolgokat.
- Harry pár utcával lakik arrébb Tőletek - mondja végül egyszerűen.
Azonban én még mindig nem vagyok megelégedve a válaszával. Harrynek mi köze van a mi házunkhoz? Attól még, hogy közel lakik hozzánk az nem azt jelenti, hogy neki pontosan tudnia kéne, hogy mi hol lakunk. Egyébként én azt sem tudtam, hogy Hazza felénk lakik. Soha nem láttam még mifelénk. Ez van, ne várják el tőlem, hogy az összes diáktársam lakhelyét fejből tudja. London világváros szóval örülök, hogy én nem tévedek el. New Yorkban volt már rá példa, pedig ott is egy teljes évig laktunk.
- És Harrynek mi köze van a mi házunkhoz? - húzom össze a szemöldökeimet érdeklődve és váram a válaszát, amit szomorú mód nem kapom meg rögtön.
Csak figyelmesen az utat figyeli és úgy néz ki mint akinek esze ágában sincs válaszolni a kérdésemre. Elég félreérthető. Kövezettek meg, de nekem úgy tűnik mintha titkon követett volna valamikor. Ami persze lehetetlen. Hisz miért követett volna már pont engem? Ez van mikor megint szabadjára engedem a fantáziámat. Hülyeségek lepik el az agyam és azt hiszem, hogy megint egy könyv szereplője vagyok ahol Liam az én hős szerelmem.
Anyának tényleg igaza lehet. Túl sokat olvasok és ezért álomvilágba képzelem magam, ahol minden megtörténhet. El kell választanom az álmaimat a valóságtól. A szörnyű valóságtól ahol Liam soha nem lesz az én hős megmentőm a szőke hercegem meg pláne nem. Ez az este csak a puszta véletlen műve. Úgy ahogy az is a véletlen műve, hogy tudja hol lakunk.
- Még elsőben láttalak egyszer a kertetekben olvasni - mondja végül, de nem néz rám. Viszont ami meglep az - az, hogy az orra alatt egy bujkáló mosoly éktelenkedik. Hát erre a válaszára most nem számítottam. Komolyan látott? De mégis, hogy és mikor? Oké nyugodtan láthatott ugyanis mikor jó idő van imádok a kertben olvasni. Élvezem miközben csicseregnek a madarak és friss levegőt szívhatok, olyankor még jobban élvezek olvasni. Na, de azt nem gondoltam, hogy esetleg valaki meglát. Én mondtam az apámnak, hogy nagyobb kerítésre lenne szükség ugyanis a szomszédok és a járókelők is élvezettel bámulnak be a kertünkbe. - Épp Harrytől tartottam haza fele és véletlenül oldalra pillantottam és megláttalak. Rögtön tudtam, hogy Te vagy az, hisz te voltál az egyetlen olyan lány ismerősöm akinek rövid fiús haja volt és imádta a kockás ingeket kigombolva hordani - kezdi el gyorsan magyarázni nehogy véletlenül esetleg félre érthető dolgokat mondjon. Azonban én még jobban zavarba jövök. Illik rám a jellemzés. Imádtam a kockás ingeket és egy csomó fajtám volt is amiket mindig kigombolva hordtam, alatta pedig valamilyen fiús felsőt viseltem. Az volt a stílusom. Egyébként csak azért hordtam fiús cuccokat ugyanis azok jóval nagyobbak voltak a mértemtől,így kevésbé lehetett látni azt, hogy totál deszka voltam elöl-hátul. De mindhiába a pár számmal nagyobb felsők, így is mindenki tudta, hogy tizenöt évesen én vagyok az egyetlen olyan lány a suliban akinek nincsenek mellei. Durva évek voltak, de szerencsére már vége. - A fűben feküdtél miközben szokás szerint elmélyülten olvastál egy dögvastag könyvet. Onnan tudom, hogy hol laktok. - fejezi be végül a mesélést.
- Hát ez...öhm csodás - mondom végül.
Oké , ez elég hülyén hangzott, de mást nem tudok mondani. Utálom ha valaki titkon bámul. És Liam akkor pontosan azt tette. Kitudja, hogy milyen sokáig nézte azt ahogy ott fekszem a fűben és totál beleéléssel olvasok.
- Azt hitted, hogy titkon követtelek mi? - kérdezi végül mosolyogva, felém fordulva.
Egyértelmű válasz az lett volna, hogy IGEN. De mivel, hogy nem mondhatok igazat és az a fő szabályom, hogy rejtegetnem kell az érzéseimet előttem ezért rögtön elkezdtem a fejemet csóválni. Szóval azt kell hazudnom, hogy nem hittem azt, hogy követ. Pedig az hittem és még bele is éltem magam, pont mint a romantikus sztorikban.
- Dehogy - válaszolom egyszerűen. - Gondoltam, hogy valahonnan innen tudod. Mármint az hittem, hogy egyszer biztos megláttatok a haverjaiddal mikor jöttem haza suliból. - magyarázom érthetően.
- Szóval eszedbe sem jutott az, hogy esetleg követtelek? - húzza fel a szemöldökét és nagy meglepetésemre megint elengedi az egyik kezével a kormányt, de most nem a combomat fogja meg , hanem az kezemet.
Lágyan fogja meg és gyengéden simogatni kezdi amitől én libabőrös leszek, de vagyok olyan hülye, hogy nem húzom el a kezem.
Miért is lennék hülye? Azért mert engedem, hogy simogassa a kezem? Hisz már egy csomószor képzeltem el azt, hogy a kézen fogva sétálunk végig a suli folyosóján, miközben az összes lány tátott szájjal bámul rám és mind majd meghalnak az irigységtől amiért én lehet Liam barátnője.
De ez a fajta dolog, csak az álmomban történt meg. A valóságban fájó szívvel húzom el a kezemet és kulcsolom össze a melleim alatt, miközben Liam értetlenül rakja vissza a kormányra. Ma este már a második eset, hogy hozzám ér. Ez normális? Szerintem nem.
- Nem, nem jutott az eszembe ugyanis Te ilyet soha nem csinálnál - mondom fagyosan. De vajon tényleg merne követni egyszer ha úgy adódna? Kitudja. Az a baj, hogy nem ismerem Őt igazából. - Egyébként is ne kérdezz hülyeségeket. Honnan a fenéből tudjam, hogy képes-e lennél követni ha úgy adódna. - teszem még hozzá, mire Ő jóízűen felkuncog.
- Sok mindenre lennék én képes - mondja kuncogva mire én meglepődök.
Hm, ez most jól hangzott. Állítsd le magad és ne gondolj rosszra! Már megint ez a hülye fantáziám. Biztos, hogy nem olyanra gondolt mint én.
- Például? - kérdezem, de rögtön meg is bánom mert Liam megállítsa az autót és felém fordul.
Basszus én ezt most komolyan hangosan kérdezem? Egyáltalán miért álltunk meg? Ja, hogy már haza értünk. Én meg már azt hittem, hogy azért álltunk meg mert csinálni akar velem valamit. Mondjuk velem akár mit csinálhatna. Neki mindent elnéznék.
- Például? - kérdez vissza elgondolkodva, és egész testtel felém van fordulva. Alsó ajkába harap és úgy gondolkodik tovább. Istenem azok az ajkak. A suliban neki vannak a legteltebb ajkai. Annyira csókolhatóak, kívánóak...- Például képes lennék megszöktetni azt a lányt akit mindennél jobban szeretek, de az apja nem akarja azt, hogy mi együtt legyünk. Képes lennék Őt megmenteni a haláltól, sőt ha úgy lenne, hogy öngyilkos akar lenni és le akar ugrani a Tower Bridgeről és én ezt látnám, de mikorra oda mennék Ő bele vetné magát a Temzébe én utána ugranék. - észbe kap és gyorsan abba hagyja a magyarázást. Csak megköszörüli a torkát és az ikreket kezdi el nézni akik békésen alszanak az autó hátsó ülésein.
Azta. Hát ez totál egy love story. Mármint ilyenekről én csak olvasni szoktam a romantikus könyvekben. De Ő ezt most elmondta. Vajon komolyan is gondolta?
Tényleg képes lenne ennyi mindent megcsinálni egy lány miatt akit ennyire szeret? Képes lenne Mandyért véget vetni az életének - mondjuk nem hiszem, hogy Mandy öngyilkos akarna lenni valamikor.
- Komolyan képes lennél utána ugrani? - kérdezem csendesen. Hát ez annyira hősies és én nem is tudtam, hogy ennyire nagy szíve van.
- Ha fülig szerelmes lennék az illetőbe, igen - vonja meg a vállát, de zavarban van. Szerintem fél, hogy esetleg valakinek el fogom mondani és akkor oda a macsó hírneve. Ki sem néztem volna belőle, hogy Ő ilyen romantikus típus. Hisz mindig mindenkivel olyan lenézően viselkedik aki nem olyan menő mint Ő vagy a focicsapat tagja, na meg a hajrálányok. - Egyébként azért álltunk meg mert megérkeztünk. - köszörüli meg a torkát és kinyissa az ajtót, hogy tudjon kiszállni. Kikapcsolom a biztonsági övem majd én is követem a példáját.
- Én meg azt hittem, hogy azért álltál meg, mert meg akarsz erőszakolni a sötétben - mondom vigyorogva erre Tőle kapok olyan " te totál hülye vagy agyilag " nézést. De azért mosolyog. Jó nem tudtam, hogy nem szabad hülyéskedni.
Vállat vonok és kinyitom a hátsó ajtót, hogy tudjam felébreszteni az ikreket akik viszont az érintésemre rögtön felébrednek és hirtelen eltűnik róluk az álmosság. Azt hiszem, hosszú éjszakának nézünk elébe...

36 megjegyzés:

  1. Jó lett, tetszik. Sok sikert a vizsgádhoz

    VálaszTörlés
  2. Ahw. Ez iszonyat cuki lett. Utána ugrana? Mhh. Na, megint elgondolkoztam. Hosszú éjszaka? De még mennyire! Egyszer lesz Liam szemszögéből is? Vagy csak Parker lesz?
    L.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen lesz Liam szemszögéből..sőt már nem is kell sokat várnod rá :P

      Törlés
  3. Nagyon jooo... mint MINDIG! :) Sok sikert a vizsgadhoz es hamar hozd a folytatas! ;)

    VálaszTörlés
  4. Holnap jöjön légyszi!!!

    VálaszTörlés
  5. Sajnálom h nem sikerültek a vizsgáid! Kitartás

    VálaszTörlés
  6. Fantasztikus lett *-* Remélem azért lesz valami Parker és Liam között *szemöldök húzogatás* :D Alig várom a következőt <3

    VálaszTörlés
  7. Szia :)
    annyira jó lett. :D
    kíváncsi vagyok, hogy mi lesz náluk. :P
    puszi♥
    amúgy ne aggódj a suli miatt biztos minden sikerülni fog év végére. :)

    VálaszTörlés
  8. Megint egy fenomenális részt hoztál össze! Kíváncsi vagyok, hogy mik fognak még történni. És tényleg ne aggódj a suli miatt, biztos, hogy sikerülni fog c:

    Ölel: Betti♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. remélem is...csak most lelkileg eléggé kivagyok ez miatt :c

      Törlés
  9. Sajnálom, hogy nem sikerültek a vizsgáid, pedig szurkoltam neked és lélekben próbáltam segíteni :)
    Egyébként megint nagyot alkottál, nagyon tetszett ez a rész is :D
    Az a tippem,hogy Liam titkon szerelmes Parkerbe :D remélem összefognak jönni :D és nagyon nagyon nagyon várom már a következő részt :DD xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm h lélekben mellettem voltál, de itt a hiba bennem volt :/

      Törlés
  10. Szia! Liam mennyire kis romantikus :3 Ilyen esetben szerintem természetes ha erre gondol. Én is erre vágyom de a srác egyik nap se jön pedig tudja h hol lakom :/ Mindegy ez lényegtelen. Alig bírom kivárni a részeket :D A suli miatt nem éri bánkódni, a részek meg midig jók :) Remélem h rendben lesz minden :) Xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jujjj csak valaki nem szerelmes ??? :D a kis mocsok h nem látogat meg...rá uszítjak egy pitbullt?? xD akkor tuti el fog hozzád menni....

      Törlés
  11. Istenem *-* Hol is kezdjem?....ez totálisan aranyos lett :)) Liam annyira édes. Ez az énje jobban tetszik, mint a bunkó, sokkal jobban :)) Na, arra már kíváncsi vagyok, hogy a suliban hogyan fog Parker-el viselkedni.
    Várom a kövit :))

    VálaszTörlés
  12. Jujj, tuti, hogy Parker-ről beszélt! Biztos, hogy róla beszélt! Ezer százalék! *-*
    Jajj, úramisten ez valkami csodálatos lett!!!! *w*
    Imádom! Nagyon jó!
    Sajnálom, hogy nem sikerültek jó a vizsgák, de ne szomorkodj! Mindennek van optimista oldala! Keress mindenben jót és gondolj arra! Olyan nincs, hogy ne legyen jó dolog valamiben.;)
    Várom a kövit! :3
    Puszii! xXx
    Reni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jujjj de biztos vagy a dolgodban :D még a történet felénél sem járunk xD
      ebben nincs semmi jó dolog :c

      Törlés
  13. megint egy szupi resz :):) kivancsi vagyok mik fognak tortenni az este... meg arra is hogy a suliban hogy viselkedik majd Liam Parkerrel :/
    nagyon varom a kovi reszt :)

    VálaszTörlés
  14. ahww... Liam kell nekem is, de remélem azért nem veszik el belőle a bunkó énje. :DDD
    sok sikert a töri vizsgához! :)

    VálaszTörlés
  15. Siess légyszi a kövivel

    VálaszTörlés