2014. április 3., csütörtök

8.- Anya főnöke és annak családja...

Hellóóóó!!! Mivel a tegnapi rész eléggé béna lett gondoltam, hogy ma is teszek fel egy újat ami még mindig eseménytelen :/ de nem tehetek róla, viszont a kövi résztől lesz izgalmas az egész :P komizniiiiii


- Még mindig muszáj mennem? - kérdezem anyát mikor délután haza érek a suliból és rögtön levágódok a kanapéra miközben lábaimat a dohányzóasztalra rakom, jobb kezemmel pedig az ölembe teszem a távirányítót ugyanis tévét szeretnék nézni.
Anyám pedig a helységben futkározik az ikrek és az apámnak szánt ruhákkal miközben a haja szana-szét áll a sok hajszától. Hát az én anyám már csak ilyen. Ha valahova megyünk valakikkel akkor imádja ha minden tökéletesen megy, ami nálunk eléggé nehéz ugyanis eléggé fura család vagyunk és rendszerint mindenhonnan elkésünk. De előtte még az ikrek összevesznek, apa elalszik én hisztizek. Szóval szerintem a mai napon is valamire ilyesmire számíthatunk.
- Igen és örülnék neki ha elkezdenél Te is készülődni - mondja idegesen majd direkt neki megy a lábaimnak, hogy vegyem le azokat az asztalról. Kelletlenül, de teljesítem a kérését. Pedig a délután folyamán olyan jó műsorok mennek.
- Kész vagyok - mutatok végig önmagamon az anyám pedig rögtön elhúzza a száját undorodva.
Nem tudom, hogy mit izél. Szerintem tök jól nézek ki. De a szüleimnek soha nem felelt meg a lyukas farmerom meg a piszkos tornacsukám. Egyszer az apám azt mondta, hogy úgy nézek ki mint egy hajléktalan utca kölyök. Hát a szüleim nem tudják a divatot.
- Kész lennél ha az utcára mennél. De ma egy előkelő étterembe megyünk a főnökömmel és annak családjával - mondja rossz állóan és nagy nehezen felhúz a kanapéról majd a hátamnál fogva elkezd kinyomni az ebédlőből. - Szóval a lyukas farmert meg a piszkos csukádat el is felejtheted.
- Akkor elmondod, hogy mibe menjek? Talán meztelenül? - fordulok felé és tanácstalanul széttárom a kezeimet. Komolyan gőzöm sincs, hogy mit akar még tőlem. Örüljön neki, hogy elmegyek erre az ostoba vacsorára. Ha köcsög lennék akkor bezárkóznék a szobámba és senki nem tudna onnét kihúzni. De mivel én egy földre szállt kis angyal vagyok, ezért szó nélkül elmegyek.
- Szoknya, magassarkú és egy kis smink. Semmi többet nem kérek - hadarja el egy szuszra én pedig kis híján felordítok.
Szoknya? Magassarkú? Smink? Mégis minek képzel ez engem? Valami Victora Secretes modellnek? Még csak bele gondolni is szörnyű.
- Túl sokat kérsz már ma Tőlem - mondom bunkón és karba fonom a kezeimet.
- Kicsim ez egy elékelő étterem. Oda mindenki így jár - mondja kedvesen reménykedve. Ezt a csatát is elveszítettem. Tudom, hogy nem fog belőle engedni. Ha kell még meg is fenyeget. Pedig tudja nagyon jól, hogy utálom a szoknyát.
Mérgesen megyek fel a szobámba és nyitom ki a szekrényemet majd kezdem el keresni az egyetlen szoknyámat. Vagyis jobban mondva egy koktél ruha vagy mi, amit még a tizenhatodik születésnapomra vett a nagynéném, de eddig még csak egyszer volt rajtam. Még szerencse, hogy nincs semmi béna színe, hanem tökéletes fekete. Na igen a színe tökéletes, de a mérete és a szabása már nem annyira. Gyűlölöm azokat a ruhákat amik csak a térdemig érnek és a testemhez simulnak. Még szerencse, hogy a suliban senki nem várja el tőlem azt, hogy ilyen ruhákban járjak. Az cseszne be ha valamelyik diák meglátna így. Egy háborút robbantanék ki ha egyszer így megjelennék ugyanis Mandynél senki nem nézhet ki jobban.

Bő egy óra múlva pedig már egy étterem előtt állunk. Anya rögtön bele karol apába az ikrek pedig szorosan követik őket míg én egy kissé lemaradva lépkedek utánuk. Bocsi, de nincs kedvem eltaknyolni egy étterem kellős közepén.
Csak leszegett fejjel lépkedek a szüleim és az ikrek után egészen addig még végre valahára meg nem állnak az egyik asztalnál.
- Á szóval megérkeztek - hallok meg egy férfi hangot majd szék nyikorgást. - Azt hittem már soha nem értek ide.
- Csak akadt némi gondunk a készülődéssel. - válaszolja anya kedvesen és az -az a pillanat mikor felemelem a fejem és a tekintetem az asztalra vándorol.
Gondolom a férfi aki anyám kezét szorongassa a Főnöke lehet. A mellette lévő széken egy szőke hajú nő üldögél aki csak bájosan mosolyog ránk. Míg a nővel szembe egy fiú ül aki leszegett fejjel nyomkodja a telefonját. Valahogy annyira ismerős ez a haj. Na várjunk csak mégis honnan lenne nekem ismerős? - Szóval Ő a családod? - kérdezi anya.
- Igen - bólint mosolyogva az idegen férfi majd megfogja a felesége kezét és gyengéden felhúzza a székről. Eléggé fiatal felesége van a férfihoz képest. Mármint a nő szerintem olyan harminc lehet. - Ő a feleségem Angie. - mutat kedvesen a nőre aki rögtön kezet fog az anyámmal és az apámmal is. Apa eléggé zavarban jön mikor Angie megfogja a kezét. Férfiak. És ezt anya is észre veszi mivel játékosan megböki mire apa rögtön észbe kap. - És Ő pedig az egyetlen fiam Liam - mutat a telefonján játszó srácra aki mikor meghallja a nevét rögtön felkapja a fejét és a tekintetünk találkozik.
És az az a pillanat mikor fejcsóválva kezdek hátrafelé lépkedni egészen addig míg az öcsémbe nem ütközök. Ez a Liam az a Liam. A sulis foci csapat kapitány Liam Payne. Csak történetesen most nincsenek itt a haverjai és ...te jó ég mi ez a ruha rajta? Most komolyan fehér inget visel meg öltönyhöz való mellényt? Ráadásul a haja is ki van fésülve? Na ne már! Így még életemben nem láttam.
Hosszú óráknak tűnő percekig bámuljuk egymást Liammel. Próbálok valamit kivenni a tekintetéből, de semmire nem jutok. Csak egyszerűen néz. És ez szerintem nem jó.
Ha tudtam volna, hogy az anyám főnöke Liam apja biztos, hogy nem jöttem volna el. Most a suliban mindenki rajtam fog röhögni. Soha nem láttam még a szüleit.
- Örvendek - köszön Liam és egy mosolyt villant az anyámra miközben kezet fog vele és az apámmal is. Mondjuk az apámnak nem tudom, hogy miért mutatkozik be. Ó a szart. Az apám az igazgató és Liam most itt van szóval megtudja azt, hogy én vagyok az igazgató lánya. Történhet még ennél is rosszabb?
Azonban engem próbál figyelembe sem venni. Eszébe sincs kezet fogni velem vagy valami. Bunkó.
- Büszke lehetsz a fiadra Geoff - mondja mosolyogva anya. - Ó, de milyen modortalan is vagyok - jaj ne most fog bemutatni? Lehet, hogy Liam nem is tudja, hogy én vagyok én. - Szóval Ő a férjem Robert - karol bele az apámba aki csak biccent egyet. Szerintem nem tetszik neki, hogy az egyik diákjával kell együtt vacsoráznia. - Az ikrek Matty és Becky - bök a kicsikre aki csak megszeppenve bámulnak miközben Angie integet nekik. Hát ilyenkor egyikőjüknek sincs nagy szája. - És a nagylányom Parker - mutat felém én pedig elpirulok mivel mindenki rám nézett. Végem van.
- Nem ismeritek egymást véletlenül Liammel? - kérdezi Angie miközben hol rám hol pedig a srácra néz. Ó dehogyisnem ismerjük egymást. A fia élvezettel űz belőlem gúnyt minden áldott nap. Habár ezt szerintem anyucinak biztos nem mondta el. - Ahogy elnézlek benneteket egykorúak lehettek. - folytassa tovább jókedvűen.
- Egy suliba járunk - válaszolja végül Liam egyszerűen én pedig bólintok egy aprót és végre elterelődik rólunk a téma.
A felnőttek elkezdenek beszélgetni anya és apa pedig rögtön leülnek Liam szülei mellé, míg az ikrek az asztal szélére így már csak egy szabad hely van Liam mellett. A sors nem szívathat meg ennyire. De igen.
Kelletlenül, de végül leülök az utolsó szabad helyre. Mikor leülök próbálok úgy helyet foglalni, hogy még csak véletlenül sem érjek a sráchoz. Kisebb nagyobb sikerrel, de sikerül.

Az est hátralévő része viszonylag elég csendesen telt. A felnőttek nem is foglalkoztak velünk úgy ahogy Liam sem. Úgy csinált mint akit nagyon érdekel, hogy miről folyik a téma. Tudom, hogy csak miattam csinálta. Csodálom, hogy így el bírt viselni maga mellett.
- És neked mit hozhatok? - hirtelen azt sem tudom, hogy hol vagyok. Gyorsan megrázom magam majd a pincér felé fordulok. Ja, hogy most van a vacsi idő.
- Öhm pizzát kérek. Egy csomó sajttal meg sonkával és a többi ilyen kis bogyóval - mondom a kérésemet, de a pincér eléggé furán néz rám. Az ikrek kuncognak az orruk alatt miközben az apám ölni tudna a nézésével. Valami rosszat mondtam?
- Kicsim itt nincs pizza - mondja fogcsikorgatva apa.
Akkor mégis mit egyek? Én csak olyan éttermekbe járok ahol lehet pizzát enni. És ezt a szüleim is tudják ugyanis mindig olyan helyre megyünk. Akkor most, hogy jöhettünk olyan helyre ahol nincs pizza?
- Apa - kezdem el mondani mire a mellettem ülő srác szinte majdnem megfullad. A francba most árultam el magam. Liam megtudta, hogy tényleg én vagyok az igazgató lánya. Csodás hétfő reggelre az egész iskola tudni fogja és mindenki rám fog mutogatni. - Tudod nagyon jól, hogy ha én elmegyek egy étterembe csakis pizzát eszek és...
- Akkor rendelj már hamburgert azt lehet árulnak - mondja Liam egy ravasz mosoly kíséretében. És kezdi. Valahogy sejtettem, hogy nem fogja sokáig bírni.
- Én pedig számodra csigát ajánlanék - mondom gúnyosan mire megforgassa a szemeit. Az asztalnál ülők mind ránk néznek.
- Mind ketten csirkét kérnek - mondja végül anya a pincér pedig bólint és elmegy.
Ez az a pillanat mikor már nem bírom tovább. Mérgesen állok fel az asztaltól és indulok meg a mosdók felé. Liamnek megint sikerült lejáratnia. Ráadásul a családom előtt. Most mégis mit fogok mondani a szüleimnek? Ők azt hiszik, hogy engem a suliban mindenki imád...



24 megjegyzés:

  1. Jujj nagyon jó *-* Annyira imádom:) valahol legbelül számítottam arra hogy Liam családjával lesz a vacsora XD am szuper rész lett mint mindig ^-^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szerintem mindenki számított rá :D

      Törlés
  2. Áh első komizó akartam lenni :c most szomorú vagyok :c na de mindegy a lényeg, hogy kicseszett jó lett megint, mint mindig és még mindig imádom , ahogy írsz és csitt! mert remekül írsz vagy tudod, hogy meg"verlek" :DD Na imádlak Do-m!♥ Siess a kövivel és az előző rész is tökéletes volt még egyszer ilyet ,hogy béna lett meg se akarom hallani/olvasni!:D

    Ölel: Betti♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. majd leszel a kövinél első....oké gyerek és verjél meg...én meg majd megeszem az agyadat xD pedig béna lett

      Törlés
  3. Cikiiiii!
    Utalom a ciki pillanatokat, mert akkor mindig ugy erzem, hogy engem jaratnak le. Idegesito.
    Valahogy sejtettem, hogy nem egy atlagos vacsora lesz. Hm...
    Nagyon jo lett! Varom a koviiit! c:
    Pusziiii! xXx
    Reni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mindenki sejtette :P akkor nem lenne izgis a töri..habár szerintem nem izgis

      Törlés
  4. Holnap is lesz rész?

    VálaszTörlés
  5. Nagyon tetszik! Csak így tovább!! Remélem holnap is lesz rész \(^3^)/

    VálaszTörlés
  6. Uuu hamar folytit nagyon klassz! :) *.*

    VálaszTörlés
  7. Tudtam, tudtam, tudtam :DDD hogy Liamékkel mennek vacsizni :D
    kár, hogy Liam elbaszta a kedvét Parkernek azzal a beszólással :((
    egyébként PER-FECT lett :DD
    Nagyon várom a köviii részt :D :3 xoxo

    VálaszTörlés
  8. Oszinten negmondva nem szokásom a kommenteles mert telefonról szoktam olvasni a torteneteid de mostmar rászántam magam.:) Nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon es meg jo sokszor nagyon tetszik ez a rész meg ugy az összes! Tenyleg jo lenne, ha holnap is lenne resz!:) Ölel teged dori!:)<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jujjjj örülök neki :D te is dori? hmmm én is dori :P

      Törlés
  9. Szia :))
    áhh annyira jó lett főleg amikor pizzát rendelt. XDD
    nagyon jóó :DD
    puszi♥

    VálaszTörlés
  10. Nagyon klassz gyorsan hozd a kövit!!!!

    VálaszTörlés
  11. hány részt írtál meg eddig ?:)
    egyépként nagyon tetszik ez a törid !!:)
    remélem hamar jön a kövi :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hmmm pont eleget :D vagy lehet h egyet se és csak spontán írok minden nap

      Törlés