2015. október 10., szombat

| Part 20 : - Buli |



- Maffia? - az ajtó éppenhogy csak becsukódik utánunk, Liamnek máris ez az első kérdése. Nem várja meg a válaszom, csak kezeit a fejére teszi, majd a szoba közepébe sétál és morogni kezd. Nem tudom, hogy miféle viselkedés ez, de az biztos, hogy elég sok énjét nem ismerem. Elég ha csak visszagondolok arra amit a reptéren leművelt a bőröndökkel. Na azt itt nem csinálhassa meg. Számítottam rá, hogy ezt a dolgot már nem fogja szó nélkül hagyni. Az átlagos emberek életében elég nagy szónak számít a maffia megnevezés. Elítélik a sötét csoportot és hülyeségeket terjesztenek. De igazából gőzük sincs róla, hogy mit is jelent pontosan a maffia csoport. Könyörgöm az apámból ki sem lehet nézni, hogy az. Az emberek szerint a maffiák mind szívtelen gyilkosok. Akkor mivel magyarázzátok az apám viselkedését mikoris magához vette Louist? Oké, az igaz, hogy Ő volt az aki megölte a srác szüleit, de akkor sem hagyta a gyereket magára. Pedig megölhette volna, de nem tette. - Mindent feltételeztem rólad, de ez már az én képzelőerőmet is felülmúlja. - fordul felém, és még mindig hófehér a sokktól. Megindulok felé és kinyújtom a kezem, hogy tudjak végig simítani a karján, de ezt mikor meglátja hirtelen az arca elé kapja a kezeit és így próbál védekezni.
- Liam ne légy már gyerekes! - szólok rá keményen, majd irányt változtatok és leülök az ágy szélére. - Ha annyira bántani akarnálak akkor már rég megtettem volna. De amint látod még mindig élsz. - veszem le a lábaimról a cipőt. Hangom unott. Belefáradtam már abba, hogy állandóan Liam hisztijeit kell végighallgatom. De abba még jobban belefáradtam, hogy állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem fogom megölni.
- Mi ez a duma, hogy szerencsés vagyok amiért az apád befogadott a családba? - nagy meglepetésemre mellém ül és kíváncsian fürkészi a tekintetem. - Szóval akkor Ő lesz az aki majd megöl? - miért beszél ilyen sokat a halálról? Talán ennyire megakar halni? Csak egy szavába kerül és élvezettel megcsinálom.
- Senki nem fog megölni senkit. - mondom monoton hangon és hátradőlök az ágyon majd elkezdem a plafont bámulni. - Figyelj, Te semmit nem tudsz a családomról - fújom ki a levegőt és tenyereimet az arcomra csúsztatom. Legszívesebben bele ordítanék kínomban, de nem teszem ugyanis félek, hogy Liam még attól is képes lenne megijedni mivel azt hinné, hogy ezis valami merénylet ellene. - Hallottál valamit az apádról ami egy kicsit megijesztett. Ennyi. - leakadhatna már végre erről a témáról. Kíváncsi lennék, hogy az Ő szülei mivel foglalkoznak. Lehet, hogy az Ő apja egy szervkereskedő.
Tök furcsa. Jó pár hete van már velem, de szinte semmit nem tudok az életéről. Csak annyit, hogy nincs még huszonkét éves, van egy saját háza, meg volt egy menyasszonya. Ennyi. Nem is beszélgettem vele még hosszabb ideig. Mégis most valamiért akarok róla tudni mindent. Hisz ma éjszaka mégiscsak egy ágyban fogunk aludni, hisz hamarosan házasok leszünk.
- Kicsit megijesztett? - kérdez vissza emelt hangon, majd egész testével felém fordul és lenéz rám. Így fekvő helyzetben alulról annyira teltek az ajkai. - Az apád egy maffia, és ha nem csal a megérzésem Te is az vagy, sőt az egész családod az! - gyorsan szedi a levegőt és elkezdi a kezit tördelni. Megmosolyogtat a viselkedése. - Egy maffia család házában vagyok! - és ő is szétterül mellettem az ágyban. Meglep a közelsége. Mármint attól lepődöm meg, hogy maga önként feküdte le mellém és még csak kényszerítenem sem kellett.
- A családomnak semmi köze apám piszkos ügyeihez. Egyszerűen Ők csak ilyen...furák. - hallom ahogy felkuncog, de nem néz rám. Kibálum az ablakon, viszont valami nagyon tetszik neki.
Tényleg csak az apám a családban a fekete bárány. A nagyi sokáig nem is tudta, hogy milyen ügyekbe keveredett. Akkor tudta meg, mikor neki kellett kiváltania a börtönből mivel anyának nem volt pénze. Utána történt az, hogy egy évre ide kellett költöznünk, mivel a nagyi nem bízott meg a fiában, és nem akarta, hogy nekünk valami bajunk legyen az apánk hülyeségei miatt.
- És én még mertem azt mondani, hogy a Te neved furcsa. - fordul felém. Ezt mikor meghallom játékosan bele ütök a vállába. Még mindig nincs kibékülve a nevemmel. Furcsának tartja. Felszisszen és rögtön elkomorul. Tudom, hogy arra számít, hogy megint bántani fogom.
- Nem foglak bántani Liam. - mondom csendesen és elfordítom a fejem. - Már nem. - teszem hozzá. Megtehetném, de nem akarom. Annyit szenvedett már miattam, hogy beléuntam. Meg amúgy semmit nem csinál, ok nélkül pedig nem fogom bántani.
- Tudod, én eléggé bírom a családod - jegyzi meg vigyorogva. Erre azonban rögtön rákapom a fejem, és úgy nézek rá mint egy idiótára. Ezt nem mondhatta ki. Alig ismeri őket pár órája, de bírja őket. Nem lenne ezen a véleményen ha egész életét velük kellett volna letöltenie. - Amúgy mit fogsz kezdeni ezzel az egész eljegyzés dologgal? - kíváncsiskodik. Nem nagyon izgat, mivel úgysincs semmi jelentősége. Holnapután elmegyünk innen és hosszú ideig még csak látni sem fognak bennünket. - Beveteted velük, hogy meghaltam? Azt úgysem fogják elhinni, hogy szakítottunk, mivel a véleményük szerint minket egymásnak teremtettek az Égiek. - felhorkantok. Nyálas duma.
- Egyszerűen csak elfogják felejteni az egészet. Csak ma volt nagy szám, holnap reggelre már megint más téma lesz. - mondom az igaz változatot ami megfog történni. Ismerem Őket. Verona hamarosan megszül, így utána minden a kicsi körül fog forogni és engem le sem fognak szarni.
- Az apád tényleg kinyírna ha egy olyan valaki legyeskedne a családja körül aki a számára nem szinpatikus? - Liam nagyon belejött ebbe a kérdezősdibe, Képtelen befogni a száját, ami szokatlan a számomra mivel eddig mellettem mindig olyan kis csendes volt. Most meg egy kész energiabomba.
- Igen, megölne. - nem hazudok, tényleg megtenné ha megtudná. De természetesen nem fogja megtudni. Már csak az kellene. Az én lelkemen száradna Liam sorsa. - Tudod, Ő senkiben nem bízik. Így úgy tekintene rád mint egy besúgóra.
- Besúgóra? - kérdezi Liam értetlenül.
- Elcsavarod a fejem. Szerelmesek leszünk. Én minden apró titkot elmondok az Edwardsokról. Te pedig rögtön rohansz a rendőrségre, hogy feladj minket - vázolom röviden a szitut. Természetesen ilyenről nem kell félni. Liam már úgysem megy sehova mellőlem. Így tökmindegy, hogy mit tud és mit nem. Arról sem szabadna tudnia, hogy az apám egy maffia vezető és most Oroszországban tárgyal. - De nyugi, Te neked nem kell félned Tőle. Ugynis ha megtennéd, hogy elmennél a rendőrségre és feladnád a családom, előtte én személyesen ölnélek meg a két puszta kezemmel. - és ezután a mondatom után mosolyogva erősen belé csípek az arcába. Nyel egy nagyot és elkezd bólogatni, hogy mindent ért. Ismer már annyira, hogy tudja az, hogy igazat beszélek.
- Ha egyszer lesz lányom Pezzitanak fogom elnevezni - szólal meg ismét. Először azt hiszem, hogy csak hangosan gondolkodott, de mikor észreveszem, hogy feje oldalra van fordulva és engem néz, rájövök, hogy tényleg komolyan gondolta amit mondott. Az eszem eldobom. Komolyan Ő miért más mint a többi fiú akikkel eddig voltam? Azok soha nem beszéltek arról, hogy hogyan neveznék el a jövendőbeli gyereküket. A családomra sem mondták az, hogy bírja őket. - És tudod miért? - kérdzi meg. Nemlegesen megcsóválom a fejem. Ki az a barom aki így nevezné el a gyerekét? Liam, - Mert örök életemben emlékezni akarok Rád és arra, hogy mit tettél velem, de én mégis merem azt mondani, hogy bírlak. - a pupilláim kitágulnak és belém fagy a levegő. Hatalmas szemekkel bámulom a kedvesen mosolygós arcát, de hirtelen nem is tűnik annyira aranyosnak.
 Helyette most úgy képzelem el, mint egy srácot akivel az egész életemet le kell élnem. Aki feleségül vesz, majd lesz egy házunk, és felcsinál, majd Ő dolgozni megy én meg otthon maradok az öt gyerekkel aki a melleimet fogják szívni, és nem lesz tőlük egy nyugodt percem sem, melletük pedig még főznöm kell, hogy a férjemnek estére vacsorát tudjak adni. Úr Isten, ebbe még bele gondolni is szörnyű! Az nagyon nem az én életem lenne. Gyűlölöm a gyerekeket, és senki mellett nem tudok hosszabb ideig elköteleződni.
A bírlak szó, a hosszú kapcsolat első szava. Először csak bírják egymást. Azt hirtelen a bírásból, tetszik lesz. A tetszikből pedig kötődés. A kötődésből pedig szerelem. A szerelemből pedig csalódás.
Kösz én ebből nem kérek. Ezért ne bírjon engem.
- Figyelj Liam, hiába is próbálkozol engem nem hat meg ez a nyálas csajozós duma. Én más vagyok mint az eddigi csajaid - hirtelen felkelek mellőle az ágyból, majd tiszes távolságba megyek. Ő is felül, de értetlenül pislog felém. Vagy inkább szomorúan? Jaj ne! Nem vonzódhat hozzám. Elraboltam, utálnia kellene. - Most csak össze vagy zavarodva mivel nem tudod feldolgozni, hogy a menyasszonyod titkon megcsalt. Hidd el ez hamarosan áttmegy rajtad, az én segítségem nélkül. - zavarban vagyok, hogy ilyenről kell vele beszélnem. Ahogy meghallja a menyasszony szócskát az arca elsötétül.
- Bírlak, de nem szerelemmel! Olyanról még nem hallottál, hogy bírod a legjobb haverod? Menő vagy és kemény még szép, hogy bírlak. - fejti ki magát és megforgassa a szemeit unottan. Látom rajta, hogy megharagudott, ugyanis gyorsan magára kapja a pizsamáját majd bemászik az ágyba és elfordul felőlem.
- Ó, akkor oké. Bírd a stílusom nyugodtan. - baszki, ilyen cikis helyzetbe már rég hoztam magam. Esküszöm nekem szerelem fóbiám van.

| | | 

- Hogy bírod a hírnevet? - sietős léptekkel rohanunk le a lépcsőn, miközben a hallból máris emberek hangja üti meg a fülem. A nagyi szülinapjának a bulija, ahova szokatlanul sok ember jött el. Próbáltam meglógni a buli elől, de Liammel elrejtőzni egyszerűen képtelenség. Valahogy mindig beleütköztünk valakibe, aki aztán természetesen kérdezősködni kezdett, majd jobban megismerni a titokzatos fiút. Utálom az effél ünnepségeket. Báli ruhák, öltönyös férfiak. Az egészben az az egy jó dolog, hogy Liamet láthatom öltönyben, ami kifejezetten jól áll neki.
- Eddig még nem volt benne részem. Mindig én voltam a láthatatlan egyén aki elveszett a tömegben. - válaszolja és elkezdi igazgatni a nyakkendőjét.
- Hidd el most nem leszel láthatatlan. - veregetem meg a karját, és ez a végszó ugyanis leérünk a hallba. Ember ember hátán, pezsgőkkel a kezükben és mindenki jól szórakozik. Csak én vagyok bunkó, és ha tehetném rögtön el is mennék. Nem az én stílusom. Mosolyt erőltetek magamra, majd bele karolok Liambe és úgy indulok meg a tömegbe. A vacsora pár perc múlva tálalva lesz aminek kifejezetten örülök mert akkor legalább senki nem fog bámulni.
A pár percből, még több perc lesz, majd egy kisebb pódiumon a nagyim jelenik meg egy pezsgős pohár kíséretében. A köszöntőről elfeledkeztem. Illő megköszönni azt, hogy ennyien eljöttek és felköszöntötték Őt. 
- Ma mindenki születsénapot jött köszönteni - kezd bele, belőlem pedig rögtön az álmosság tör fel. - De senki nem számított arra, hogy a születésnap mellett, mást is fogunk ünnepelni - mást? Lemaradtam valamiről? Esetleg másnak is szülinapja van? - Méghozzá az unokámat! - hirtelen mindenki rám néz. Engem miért is kell ünnepelni? Ugye nem azt fogja mondani amire gondolok? - Ezért most megragadom az alkalmat és én gratulálok először Perrienek és Liamnek az eljegyzésükhez - emeli fel a poharát, majd vele együtt mindenki más is. A mellettem álló Liam megremeg, és a cipőjét bámulja. Méghogy elfelejtik mára. Basszus ez eljegyzési bulit szervezett nekem! Ilyen nincs. - Kezdődjön az eljegyzési parti a szerelmesek táncával. - teszi még hozzá boldogan, mire a zenészek elkezdenek valami lassú zenét játszani. Mindenki arra vár, hogy elkezdjünk táncolni. De a tánc helyette én sarkon fordulok és elkezdek kifélé araszolni a tömegből. Már majdnem elérem a hall végét, mikor valaki hátulról megérinti a kezem és megállít. Megfordulok és Liammel találom szembe magam.
- Nem táncolunk? - kérdezi aranyosan és zavartan zsebre csúsztatja a kezeit. 
- Bocsi, de nem. - vonom meg a vállam.
- Hé, most nem kell ugyan azt eljátszanod velem, amit én csináltam veled pár hete. - emlékeztet arra mikor először találkoztunk a klubban és táncolni akartam vele, de Ő kikosarazott. 
- Ennek semmi köze ahhoz. Ha a klubban lennénk szívesen táncolnék veled. - magyarázom és elkezdem a hosszú ruhám nézegetni.
- Ez is ugyan olyan tánc lenne mint az. - válaszolja.
- Ott úgy táncolnék ahogy akarnék, viszont itt betanult lépések meg mit tudom én, hogy mik vannak, miközben mindenki árgus szemekkel figyel - úgy viselkedem mint egy hisztis picsa. Nem fogom kiröhögtetni magam. Így is én vagyok a család fekete báránya, hát még mit szólnának akkor ha rájönnének, hogy nem tudok táncolni. - Nekem soha nem volt bálom. Azt sem tudom, hogy milyen egy igazi bál. - nyögöm ki kétségbeesetten. És igazat mondok. Se szallagavató, se jelmez bál, se semmi. Ezek kimaradtak az életemből mint sok minden más. 
Liam töpreng és figyelmesen hallgat. Végül a kezét nyújtsa, de én nem fogom meg.
- Bízz bennem, és elhiheted, hogy nem fogsz csalódni - mosolyodik el. Nem tudom, hogy mi ütött belém, de pár másodperc múlva keze a derekamon volt és a tánparkett közepén álltunk. Gyengéden húzott magához, miközben kezem a vállára csúszott. Szorosan tartott, és a szemem közé nézett. És akkor úgy éreztem, hogy csak mi ketten vagyunk...


36 megjegyzés:

  1. Váooooooo. Úriiiiiissssttteen. Ez elképesztő. Nem találok rá szavakat.
    Nagyon gyorsan hozd a kövit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöööööööööööööööm

      Törlés
  2. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAWWWWW :33333333
    OLYAN CUKI HOGY BELEHALOOOOOOOOOOOOOK!!!!!!!!!!!
    XD
    Imádom az ilyen hiper szuper cukker (XD) részeket, de szerintem tudod, mit várok a legjobban... *perverz vigyor*
    KÖNYÖRGÖK NE TEDD MEG AZT VELEM HOGY MEGIN EGY HETET KELL VÁRNI A KÖVETKEZŐ RÉSZRE. KÖNYÖRGÖK!!!
    Madelyn x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. te bírod az ilyen cuki részeket? o.O ezt el sem hittem volna rólad XD mármint tőled még soha nem olvastam cuki részeket :P

      Törlés
  3. Nagyon jó lett a design és a rész egyszerűen kurva jó.
    Puszi-hamarakövit

    VálaszTörlés
  4. Istenem! Nagyon ritkán mondok ilyet, de bekönnyeztem a végét!! De úgy is kombinálhatok, hogy alatta Caramel Szállok a dallal c. száma ment, de az csak a bónusz volt.- Ez olyan romantikusra sikerült,. hogy nagyon :D Jó elvesztettem szavaim. De az igazat megvallva, nagyon tetszett. Liam pedig... annyi kérdésem van, de nem teszem fel, mert úgy se válaszolsz rá :D meg majd úgy is kiderül. Szóval siess a következővel, kérlek!
    Puszi xxx. Enci ♥♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem hallgatok magyar zenéket, szóval nem tudom milyen dalról beszélsz XD
      hmmm,,,lehet válaszolok rájuk :P csak az a baj, hogy sok kérdésre még én sem tudom a választ mivel spontán írok XD szóval ja....

      Törlés
  5. Szia
    Ez a rész is egyszerűen perfect lett.
    Liam és Pezz egyszerűen olyan cukcsik, megeszem őket ha jól látom akkor mindketten oda vannak egymásért... Apropó nem lehet hosszabb a rész vagy nem lehetne minden nap mert elvonási tüneteim vannak.

    Na nem írok kisregényt úgyhogy puszcsi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. miből gondolod azt h oda vannak egymásért??? :P
      szerintem elég hosszúak a részek :| tudod eléggé nehéz úgy blogot írni hogy csak hétvégente vagy gépközelbe, a többi nap pedig csak teló van a kezedben :s

      Törlés
  6. Szia

    Nem olyan régen találtam rá a blogodra.Elkezdtem olvasni az első történetedet,és rögtön beleszerettem.Most pedig már végig is olvastam,feliratkoztam,és várom a jobbnál jobb részeket.Imádom ezt a sztorit és Liam-et meg Pezz-t is.Nagyon jól írsz.Alig várom a folytatást.És egyetértek az előttem szólóval.Nem hoznál minden nap egy részt?Vagy kétnaponta?Légyszí!*könyörgő kiskutya tekintet*
    Egyik kedvencem ez a blog,türelmetlenül várom a folytatást!
    Imádom. <3
    xoxo Meli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. előttem megmagyaráztam h miért nincs naponta/két naponta rész :c
      örülök neki ha tényleg tetszik ♥

      Törlés
  7. Atyám...most már BIZTOS EZ A KEDVENC BLOGOM.
    Az 1D kövi kislemeze a Perfect lesz. Hallottál erről? Egyébként a rész is Perfect.

    Én is egyetértek az előttem előtte szólóval nem lehetne naponta rész?

    Siess

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. most pont a Perfect megjelenését várom miközben a komikra válaszolok XD

      Törlés
  8. Hűha, most kicsit lemaradtam a kommenteléssel.. :/ :D
    Édes és szórakoztató lett ez a rész, az elolvasása után be is soroltam a kedvenceim közé :))) Nem tudok mást mondani, per-fect ;)
    Oh, éés még mielőtt elfelejteném: siess kérlek a folytatással! :D
    ~Hannah~

    VálaszTörlés
  9. Payno aranyos volt ahogy közeledni próbált Pezzhez... aztán a végén amikor visszahúzta őt h táncoljanak *o* imádtam♥ FOLYTATÁST hamar! :*

    VálaszTörlés
  10. Úristen!*.*.*.*
    Megzabálom Liamet.*-----*
    Pezzzzzita meg......:D ő csak Pezzita:DD
    Szuler. Liam Pezzitának fogja elnevezni a Perrivel közös lányát!:DD
    Egy csokit kér aztán kettőt kap mert mindkettő lány azt hitte hogy neki szól!:")
    Bár mondjuk Perrie nem hinném hogy kiszolgálná.
    Nem tudom hogy vagy vele de én egyre jobban kezdem megkedvelni Pezz nagyiját!:DD
    Eljegyzési buli?
    Ötletes!
    Siess a kövivel!^^

    VálaszTörlés
  11. Úristen!*----*
    Kövit!:)

    VálaszTörlés
  12. Szia
    Hány részes lesz ez a törid?

    VálaszTörlés
  13. Azta paszta cipő paszta *_* Neked varázsujjaid vannak *_* #tanítsmester Siess nagyon a következővel :D <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nehhh elpirulok :3
      gyere tanítalak :P

      Törlés
  14. Mikor jön a kövi?
    Nagyon jó

    VálaszTörlés
  15. Szia! Nagyon tetszenek a történeteid! :) Ez a világ legjobb blogja! :) Várom a kövit! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jujjj köszönöööööööööööööm, aranyos vagy

      Törlés
  16. Folytatááást!! :) Alig várom hogy olvashassam! :) ;)

    VálaszTörlés
  17. Ohmygoooosh!o.o nemrég kezdtem olvasni tőled, és már az eddigi összes törid kívülről fújom (merem állítani, hogy a kedvenc írónőm lettél). Imádom ezt a részt is, Liam olyan kis édes (hisz ő Liam), és áááá Pezzita xd :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. úr isten...új olvasó a fedélzeten ( mármint remélem, hogy a továbbiakban is itt maradsz :D ha nem hát nem én akkor is örülök neked )

      Törlés