§6.-Ki kell adnom magamból a feszültséget

Sziasztok ! Először is szeretnék mindenkitől elnézést kérni amiért ilyen soká nem volt friss rész :S Tudom hirtelen tűntem el de sajnos nyaralni voltam és hirtelen jött a lehetőség és csak most jöttem haza...de mostantól ugyan olyan gyakran jön a rész mint eddig :) óh és köszönöm a komikat ma arra is válaszolni fogok :D 

A nap további részében boldog voltam mivel oly sok hosszú év után végre Liam kinyögte, hogy bocsánat. Ez nekem annyival felért mintha előbbre hozták volna a szülinapomat.
Az viszont eléggé elvette a kedvem, hogy a spanyolt még mindig nem tudtam. Ráadásul akár hányszor kinyitottam a könyvem mindig Liam helytelen spanyol beszédje jutott az eszembe és ilyenkor mindig nevethetnékem támadta.
Este aztán nagy nehezen rávettem magam és leültem az íróasztalom elé. Elszakadtam a külvilágtól és csak az járt az eszembe, hogy miként élt Picasso vagy miként kell útbaigazítás kérni egy idegentől... Ennél még egy unalmas könyv is jobban érdekelt volna, vagy szívesebben hallgattam volna tovább apát ahogy Liamot faggatja.
Még a vacsorát is kihagytam, és csak olyan éjjel két óra körül eszéltem fel arra, hogy még nem is zuhanyoztam. De sajnos arra már nem volt eről. Álmosan az ágyamhoz vonszoltam magam és stresszeltem a reggeli nap miatt. Tudtam ha ez a dolgozat nem sikerül akkor megbukok, apa pedig kitagad.
Ezekkel a gondolatokkal merültem álomba.

- Emmus gyerünk ébresztő !- hallottam ahogy nyitódik az ajtó és egy alak áll az ágyam mellé. Fáradt voltam, fáztam, korgott a hasam és gyűlöltem ha valaki felkelt. Résnyire kinyitottam a szemem és rögtön felismertem Liam alakját aki már fel volt öltözve és karba font kézzel állt mellettem. Összeszűkült szemöldökkel pillantottam fel az éjjeliszekrényemen álló órára.
Pontosan hat óra volt ami azt jelentette, hogy még van fél órám míg szólni fog az ébresztőm. De akkor mi a francot keres itt Liam?
- Haggyj aludni- mondtam álmos hangon és fejemre húztam a takarót.
- Csak szólok ma én viszlek suliba- hangja távolinak tűnt és minél jobban zuhantam vissza mély álomba végül pedig teljesen elmosódott amit beszélt.
 Nyugodtan aludtam egészen addig amíg ismét nyitódott az ajtó és újra Liam jött vissza- Gyerünk kelj fel mert rossz vége lesz- fenyegetőzött én nálam pedig betelt a pohár. Mérgesen felültem és megfogtam az órám.
- Látod fél hét- mutogattam az órámra,
- Leszarom. Ma úgy kelsz ahogy én mondom- válaszolta flegmán és terpeszbe állt mint valami katonta. Ez már kezd az agyamra menni.- Szóval öltözködj !- parancsolta.
- Nem- ellenkeztem és vissza feküdtem az ágyamba. Pont ma reggel kell játszania az eszét. Így is görcsölök a doga végett, erre még ő is boldogít.
- Oké- válaszolta és ahogy hallottam rettentő mérges volt. Becsapta maga mögött az ajtót én pedig vigyorogva dőltem vissza az ágyba. Tudtam, hogy úgysem fogok elkésni, de még szügségem volt a pihenésre, hisz így is úgy nézhetek ki mint egy vámpír.
Ám néhány pillanat múlva ismét nyitódott az ajtó, de én már meg sem próbáltam kinyitni a szemem, csak áttfordultam a másik felemre.- Te akartad- hallottam Liam hangját és abban a pillanatban az egész fejemre öntött egy korsó hideg vizet.
Dideregve, csuron vizesen, szitkolózva szálltam ki az ágyból és néztem farkasszemet a vigyorgó Liammal. Szinte már a hasát fogta a nevetéstől én pedig kínomban csak sikítoztam kétségbeesve. Aminek az lett az eredménye, hogy most már nem csak simán nevetett hanem előre görnyedt és úgy fogta a hasát a nevetéstől.
- Húzz ki innen- mutogattam az ajtó felé és megindultam felé. Ő nevetve megfordult és elégedett képpel kilépett az ajtómon.
Nem elég, hogy felkeltettek, de most még a hajam is száríthatom ráadásul az egész ágyam tiszta víz. Az biztos, hogy itt Ő fog rendet rakni és nagyon meg fogja bánni amit csinált. Úgy fog sírni mint egy kislány a bosszúmtól ami nagyon fájdalmas lesz.
Bunkón mentem le a konyhába és vettem fel a cipőm és indultunk el apa autójához amivel Liam elvisz a suliba mivel apa korán reggel bement dolgozni. Az út nagy részében még mindig nevetett én pedig legszívesebben behúztam volna egyet neki.
- Úgy látom jó napod lesz- vicsorogtam mikor megállt a gimi kapuja előtt és szörnyülködve nézett az iskolára ahol már hemzsegtek a diákok.
- Pfuj én ide már nem tudnám betenni a lábam- húzta el a száját. Már megint kezdi a menősgedést.
- Tudod nem mindenkinek lehet magántanára- gúnyolódtam közben pedig kinyitottam az ajtót, de utoljára még vissza fordultam- Ó és nem kell értem jönnöd mivel Lanával megyek haza.- tettem hozzá és a vállamra tettem a táskámat. Nem volt kedvem tovább hallgatni az ostoba szövegjét, de szerencsémre Lana pont akkor tűnt fel mikor becsaptam az ajtót Liam pedig végre elment.
- Jól láttam te Liammal jöttél- kérdezte csodálkozva én pedig csak karon ragadtam és elmeséltem neki a reggelemet.

- Azt hittem nem éled túl a hétvégét- nézett rám mosolyogva mikor a szekrényeknél álltunk és a könyveinket raktuk be.
- Ha-ha nagyon vicces- gúnyolódtam fáradtan. Jobb reggelt is el tudtam volna magamnak képzelni.- Ráadásul ma még itt van a spanyol is- húztam el a számat, de szerencsétlenségemre még a szekrényem ajtja is becsukódott. Egy újabb balszerencse.
- Ne is mond anya azt mondta ha megbukok nyári suliba küld- megborzongott és kinyitotta az egyik könyvőt.
- Nekem mondod?- néztem rá- Apa Alaszkába akar küldeni javítóintézetbe- a végén mind ketten elnevettük. Őszintén szólva egyikünk sem a jó tanulásról volt híres. Jobban modva ha kellett inkább ellógtunk a dolgozatokról. Az osztályfőnök is pikkelt ránk amiért tavaly az osztálykiránduláson eltűntünk és órák hosszat kerestek minket Wales-ben míg végül ránk találtak egy csomó fiatal fiú között. Ezek után igazgatói megrovót kaptunk mind a ketten és még be is hivatta a szüleinket. Emlékszek apa egy taljes hónapra elvette a hitelkártyámat és nem engedett vásárolni. Borzalmas volt.
Úgyhogy jobb ha ma jól megírom a dolgozatot mert akkor vége a nyaramnak ahogy apámat ismerem.

Spanyol a testnevelés előtt volt ami azt jelentette hamar be kell fejeznem mivel még átt is kell öltözködnöm. Miss. Knigh a suli legszigorúbb tanárai közé tartozott. Nem csak a spanyolt vitte hanem az osztály szerencsétlenségére még a matek is hozzá került. Így egy héten szinte minden nap láttuk.
Mikor kiosztotta a dolgozatokat az asztal elé állt és feltette a szemüvegét, hogy jobban lássa a puskázókat.
- Tudjátok mi a szokás- kezdte el a szokásos beszédét, a osztály pedig figyelmesen hallgatta. Kár volt vele szemtelenkedni mivel igazgató helyettes volt ezért akár mit el tudott intézni- Az asztalon nem marad más csak a dolgozat és egy toll- emelte fel a mutatóújját és körbe pásztázta a társaságot holló fekete szemével,végül pedig leült az asztalához ami azt jelentette kezdhettük a munkát...

Kicsengetés után felsóhajtva mentünk a tornaterem felé Lanával és közben a dolgozatról beszéltünk. Én úgy éreztem, hogy kihoztam magamból, pedig mikor elkezdtem írni Liam remek spanyol beszéde jutott eszembe amitől mosolyra húzódott a szám, de aztán újra rágondoltam a reggeli incidensre. Fogalmam sincs, hogy fogom vissza adni neki, de az biztos hogy most megint utálom.
- Lana !- kiáltott hátulról Aaron és megvártuk még beér minket. Aaron egy évvel felettünk jár ami azt jelenti, hogy jövőre végzős lesz a mázlista. Bár már én is ott tartanák, sajnos én még pesvedhetek itt két hosszú évet.- Várjatok meg és haza viszlek benneteket suli után- kacsintott egyet rám, majd gyors puszit adott Lanának és már el is viharzott. Ez volt a jó, hogy szinte szomszédok voltunk.
- Em nincs kedved ellógni tesiről- nézett rám csillogó tekintettel Lana mikor a csarnok előtt voltunk. Szívem szerint igent mondtam volna, de most valahogy ki akartam adni magamból a gőzt.
- Jaj Lana ne csindáld !- állítottam le az ábrándozásból- Ki kell adnom magamból a feszültséget.
- És ahhoz mi köze van a tesinek?- nézett rám értetlenül.
- Hát...-kezdtem el kereseni az értelmes érveket. Fogalam sincs, hogy mit mondhattam volna.- Kiüthetem Mindyt kosárban- kuncogtam fel és a szőke plázacica jutott az eszembe aki már általános óta boldogítja mindennapjaimat. Ami a lényeg csak azért mert az én apám gazdagabb mint az ő két szülője együttvéve. Nem tud beletörődni, hogy nekem mindenem megvan és mindenki jobban szeret mint őt.
- Okos- helyeselt vigyorogva Lana és bementünk az öltözőbe.
Mint mindig most is rekordsebbességgel készültünk el és mentünk ki a terembe ahol a többi lány már fel volt sorakozva.
Épp a bemelegítést kezdtük mikor belépett Mr.Sweet a suli igazgatója utána pedig egy új lány...