2012. november 9., péntek

•5.-Most már nem vagyok biztos abban, hogy jó ötlet volt magammal hoznom Ericát.•

Sziasztok. Bocsi h tegnap nem volt rész de totál hulla voltam és még írni sem volt kedvem...egyébként kérdeztétek komiban h hány részesre tervezem a blogot, hát pont most írom a tizedik részt és őszintén megmondva gőzöm sincs h mennyi rész lesz még...majd ameddig van ihletem addig írom :D komikaat


Most már nem vagyok biztos abban, hogy jó ötlet volt magammal hoznom Ericát.
Ugyanis most épp a srácok villája felé tartunk. Tegnap mikor Liam nálunk volt épp a srácokkal beszélt és véletlenül – szerintem nagyon is ki volt tervelve – elszólta magát, hogy én is mellette vagyok.
Ezért aztán kénytelen voltam átvenni a telefont és beszélni velük. Vagyis jobban mondva én csak csöndben hallgattam mivel Ők egymás szavába vágva próbálták elmondani azt, hogy látni akarnak. Végül aztán Liam beleordította a telefonba, hogy nyugodjanak le majd barátságosan meghívott a villájukba ma estére mivel a bandának szabad estéje van.
Először nem akartam elfogadni ugyanis Danielle így is lesújtó pillantásokat vetett rám és ugyan úgy Liamre is amiért az, normális hangnemben beszél velem.
Az a tudat, hogy Liam még mindig barátjának tekint rám, a nővéremet az őrületbe kergeti. Nem tudja már hogyan magához láncolni pasiját. Látom rajta, hogy utálja mikor ketten beszélgetünk és nevetgélünk.
Pedig én tényleg nem akarok semmi rosszat. Csak örülök, hogy legalább már otthon van valaki aki normálisan és szeretetteljesen viselkedik velem.

Szóval végül mégis elhatároztam magam és eldöntöttem, hogy eljövök. Azonban voltam olyan hülye, hogy szóltam barátnőmnek is, hogy esetleg nem-e lenne kedve eljönni velem. A válasza egyértelműen igen volt amit akkor még jó ötletnek tartottam.
Az egész úton a bandájukról áradozott – legfőbb Harry volt a téma – és azon stresszelt, hogy vajon hogyan fognak hozzá viszonyulni és, hogy ezek után Ő is celeb lesz mint a One Direction titokzatos barátnője. Állítása szerinte holnap tele lesznek a pletykalapok a képeivel, ahogy megy be a srácok villájába.

Aztán végre nagy sokára leparkolt egy hatalmas ház előtt. Mikor kiszálltam az állam a földön landolt ugyanis soha nem láttam még élőben villát. Oké azt tudtam, hogy nem olyan kis lakásuk van mint nekünk, de azért ez már egy kicsit túlzás volt. Ez még azért nekik is nagy volt, még ha öten is laktak benne.
Ericának épp úgy tátva maradt a szája, ezért jobbnak láttam ha inkább elindulunk befele mivel elég érdekesen nézhettünk ki.
Épp be akartam csöngetni mikor az ajtó magától kinyitódott és valaki a nyakamba vetette magát.
Kócos világosbarna hajáról és magasságáról rögtön megismertem Louist.
- Ezt meg, hogy csináltad? – bújtam ki az öleléséből és kérdően ránéztem. Még csak csengetnek sem kellett máris kinyitotta az ajtót.
- Az egész ház területe fel van kamerázva. – adott a kérdésemre választ.
Erre azért nem jöttem volna Rá, hisz a normális házak nincsenek felkamerázva. De hát Ők szupersztárok szóval meg van értve. – Egyébként én is örülök, hogy láthatlak.
- Jaj bocsi. – kértem bocsánatot amiért nem köszöntem. – Szia Lou, hiányoztál.
- Nekem is. – vigyorgott majd megfogta a karom és elkezdett befele húzni. – Gyere már a többiek is várnak.
Nem ellenkeztem hanem hagytam, hogy húzzon. Erica pedig szó nélkül követett. Róla teljesen elfeledkeztem. Szegénynek milyen rossz lehet már, hogy nem mutattam be.
Kivettem a kezem a szorításából és épp azon voltam, hogy bemutassam mikor…
- CAMIIIII. – egy hangos üvöltés majd azt éreztem, hogy a földön landolok és az egész arcomat betemeti egy csomó göndör fürt. 
Még csak eszében sem volt lemászni rólam. Á, dehogy Harry ne zavartasd magad tök könnyű vagy. – HARRYYY. – üvöltettem én is és hangos nevetésben törtünk ki.
Ez nálunk már hagyomány volt, hogy üvöltve köszöntöttük egymást úgy ahogy az is, hogy ráugortunk egymásra. – Na jól van mássz le rólam mivel a turné betett neked.
- Ezt meg, hogy érted? – emelte rám zöld szemeit sértődötten. – Épp ellenkezőleg. A turnénak hála kondiban vagyok.
- Bocs, hogy tőlem kell megtudnod, de rettentő nehéz vagy. – néztem rá sajnálkozva Ő pedig csalódottan rám nézett.
Tudtam, hogy nem mérges rám csak megjátssza magát. Vigyorogva két kezem közé fogtam az arcát és egy puszit nyomtam Rá.
- Megbocsájtva. – vette elő szédítő mosolyát majd nagy nehezen lemászott rólam. Megkönnyebbülés volt számomra ugyanis újra normálisan tudtam lélegezni.
- Na gyere Te lapított palacsinta. – röhögött Zayn közbe pedig a kezét nyújtotta, hogy tudjon felhúzni.
Szívesen fogadtam el a segítségét majd mikor újra normálisan álltam, Zayn magához húzott egy gyors ölelésre.
- Ha te rajtad is egy méretes bébi feküdt volna, nem röhögnél. – kulcsoltam össze a kezem durcásan.
Zayn nem mondott semmit csak zsebre dugta a kezét és kiöltötte Rám a nyelvét. A haja szokás szerint tökéletesen be volt lőve ami engem mint mindig most is zavart. Utálom a tökéletes kinézetű pasikat. Az én szemembe olyanok mint a buzik. Pedig Ő nem az. Ezért egy adott pillanatban mikor nem figyelt nevetve összekócoltam fekete haját. – Na most már röhöghetsz.
- Azt hittem már lehagytál erről a hülye szokásodról. – mondta közben pedig már a haját igazgatta. – Most megint mehetek a fürdőbe és csinálhatom meg újra a remekművemet.
- Tudod jól, hogy buzerálja a szemem. – vontam vállat egyszerűen.
- Ha minden szokásod megmaradt akkor gondolom még mindig szívesen csinálsz nekem palacsintát. – jelent meg a konyhából Niall is és vigyorogva megölelt.
Tipikus Niall aki mindig a hasára gondolt és ráadásul soha nem hízott el és Ő volt az egyetlen akinek ízlett a palacsintám mivel senki másnak nem. Szerinte én csinálom a világon a legjobban. Hát ezzel nincsenek sokan egy véleményen. Ugyanis állítólag én nem tudok főzni.
- És kihez van szerencsénk? – bökött Niall, Ericára és aki a helységben volt mindenki ránézett barátnőmre.
- Srácok bemutatom a barátnőmet Ericát. – mutattam rá aki gyorsan szedte a levegőt. Szegény mit érezhet most.
- Szia. – köszöntek neki.
- Ó Te jó ég. – zihált majd egy másik pillanatban elájult.
Valahogy számítottam erre. Csak megcsóváltam a fejem és eszemben sem volt segíteni neki. Úgyis magához tér és megint elájul.
- Egy újabb fanatikus rajongó mi? – húzta fel a szemöldökét Louis.
- Inkább csak Harry fan. – javítottam ki, Hazza pedig unottan a fejét csóválta.
Gondoltam, hogy nem fog bejönni neki. – De nyugi többet úgysem fog merni a jelenlétetekben megszólalni.
- Tipikus őrült rajongó. – sóhajtott Zayn majd letelepedett a kanapéra.
- Látom nagyon lelkesedtek értük. – ültem le én is.
- Csak néha. – válaszolta Harry. – Néha jó lenne újra normális életet élni rajongók és újságírók nélkül. De soha nem hagynánk abba az éneklést.
Akik azt pletykálták, hogy megváltoztak az nagyon nem lát a szemüktől. Ők még mindig ugyan azok a fiúk akik anno egy éve voltak. Imádják az életet csak az olyan rajongókat nem mint Erica. Amit én megértek…

6 megjegyzés:

  1. Szia! :) Nagyon jó rész lett!^^ Alig várom a kövit, puszi! :)

    VálaszTörlés
  2. Szia! Nagyon-nagyon jó lett! Siess a kövivel! :)

    VálaszTörlés
  3. Szia :)
    Hát szerintem egy picit most bunkó voltál Ericával én sajnálom szegényt, most mindenki utálja. :/ xDD
    Várom a kövit. :P
    puszi: ericsaadefan

    VálaszTörlés
  4. nagyon fantasztikus lett ez a reszed is:D alig varoom a kovit. s legyen ihleted:))xx puszii, sziaa:D

    VálaszTörlés
  5. Nagyoon anygooon jó lett.!
    Hát erica az nekem kicsit sok(k) volt, de azért remélem, hogy megcisnálod, hog legalább ébren tudjon maradni,a mg a srok közelében van;) Br eme informácókt csak te tudhtod.!
    Őszintén szólva, eddig ez a kedvenc történetem, mert igazból nem is tudom... Danielleról mindenki azt hiszi, ekdves, közben Te megmutatod a másik lehetsége oldalát. És ez nekem roppant mód tetszik.! Remélem, ez a történeted is olyan hosszúságú lesz amjd, mint az első.! Csak így tovább.!
    Puszii Trixi♥

    VálaszTörlés
  6. Jóóóóóóóóóóóóóóóóó...
    Kövit gyorsan léci :D

    VálaszTörlés