2014. október 2., csütörtök

11. - A lány és a meccs

És íme itt is a kövi rész :) hát remélem tetszeni fog ;) 

~ Connie O'Neill ~

- Ugye nem felejtetted el, hogy ma lesz Liam focimeccse a sulijában? - fordulok Bradlye felé és gyengéden végig simítok a homlokán. Szemeit lecsukja és úgy élvezi a kényeztetésem.
Péntek délelőtt van és a szokásos tevékenységünket űzzük. Vagyis egy kiadós szex után kifújjak magunkat, majd ő felkel, felöltözködik és estig vagy éjjelig színét sem látom és mikor haza jön megint kezdődik elölről. Minden nap ugyan ez történik. A kapcsolatunk csak a szex körül forog. Azért akarta, hogy költözzek hozzá, hogy ne kelljen azon fáradozni, hogy engem keres. Beszélgetni csak a minimumot szokjuk. Akkor beszélünk meg pár dolgot mikor öltözködik.
Kérdezhetitek, hogy nem e fáj az a tény, hogy csak kihasznál. Nos az első pár hétben nehezen törődtem bele, hogy csak az miatt kellek neki, hogy tudjon bennem elélvezni. Megpróbáltam ellene szegülni, de mindhiába. Én kerestem magamnak a bajt így most már el kell szívelnem.
Na nem mintha lenne igen miért panaszkodnom. Mivel szinte soha nincs otthon ezért nem is kell vele nagyon foglalkoznom így minden energiámat az egyetemre tudom szentelni. Csak a tanulásnak élek közben pedig számolom vissza a napokat. Ha be fogom tudni fejezni a sulit akkor ennek az egész katasztrófának vége lesz. Vagyis szakítok Bradleyvel és haza megyek Angliába.  Eszembe sincs miért maradni. Őszintén megmondva csoda, hogy még mindig a barátnőjének tudhat. De ez nem magának köszönheti hanem inkább a fiának.
Igen, Liam az aki bearanyozza a napjaimat. A srác egy energiabomba aki mindig tudja, hogy hogyan lehet engem felvidítani. Ő nem úgy tekint rám mint egy pénzéhes kurva. Szemében én csak egy lány vagyok akinek barátra van szüksége. Nagy meglepetés a számomra ugyanis az elején mikor ide költöztem azt hittem, hogy utálni fog amiért az apjával járok ilyen fiatal létemre. Aztán hatalmasat csalódtam. Mintha tudná, hogy igazából nem is szeretem az apját és,hogy csak kötelességből vagyok vele. Ő annyira másabb mint Brad. Tizennyolc éves és máris annyit szenvedett. Pedig tényleg rendes srác, csak hát szegénykémnek eléggé nyomi külseje van és semmi kép sem hajlandó rajta változtatni.
És még bókolni is tud ha elfeledkezik magáról. Életemben először Ő volt az aki gyönyörűnek nevezett. Tudom semmi jelentősége nincs, de nekem akkor is jólesett. Olyan kis elesett, hogy sokszor mosolyoghatnékom támad a szerencsétlenkedése miatt.  Ha nem lenne ekkora korkülönbség közöttünk esküszöm képes lennék miatta dobni az apját.
Komolyra fordítva a szót nem kell megijedni. Számomra Liam csak egy nyomi fiú akinek mindent elmondhatok. Először féltem mert az ilyen tini fiúk rögtön bele zúgnak egy érettebb csajba aki jól néz ki. Igen, féltem attól, hogy esetleg Liam véletlenül belém zúg aminek én kifejezetten nem örültem volna ugyanis nem lenne szívem csalódást okozni neki. Soha nem jönnék vele össze, hisz neki olyan lányra van szüksége aki hozzá való. Nem pedig olyanra mint én, aki tönkre tette az életét.
- Az én fiam nem tud focizni - háborodik fel Bradley. Rögtön abba hagyom a homlokának a simogatását és próbálok nem úgy rá nézni mint akit mindjárt megölök. Nem értem, hogy hogyan nem tudja szeretni a saját fiát. Kezdem azt hinni, hogy Brad akkor a legboldogabb mikor fájdalmat okozhat Liamnek.
- Úgy látszik, hogy ez ügyben tévedsz, ugyanis a fiad tud focizni - a tud szócskát erősebben nyomom meg. Bradley a tekintetét rám emeli és gyanakodva fürkészi az arcom. Mint mindig mikor szóba kerül Liam én pedig megvédem. Bradnek egyszerűen nem tetszik, hogy kiállok a fia mellettem. Még szép, hogy a pártját fogom ha már az apja egy balfasz. - Ugyanis ha nem tudna akkor nem engednék fel a pályára sem. De neki ma meccse lesz, ahova téged is elhívott. - imádom mikor parancsolgathatok neki. Nem értem, hogy miért nem becsüli meg a saját gyerekét. Szerintem minden szülő olyan gyerekre vágyna mint Liam. Lehet kinézetileg nincs a toppon, de a szíve az hatalmas. Hisz még benne is meglátta a jót. Azonban félek attól hogy ha tudná, hogy csakis a pénz miatt vagyok az apjával, megutálta.
- Ne játszd meg nekem a gondoskodó picsát.  Volt szerencsém végig nézni egy meccset ahol Ő játszott, szóval elhiheted nekem, hogy nem tud játszani, sőt még csak a labdát sem ismeri - mordul fel majd felkel mellőlem az ágyból. Azonban én nem adom fel ilyen könnyen. Liamet megint csalódás fogja érni ha az apja nem megy el egy fontos pillanatára. A szülőnek az a dolga, hogy támogassa a gyerekét! Én már csak tudom milyen érzés az mikor a saját apád üldöz el otthonról mert te nem azt csináltad amit szeretett volna.
- Ne okozz neki csalódást Brad! Azt akarja, hogy légy ott és támogasd. - érzem, hogy megint kapni fogok. Felém fordul és úgy szedi a levegőt mint egy bika. Mondtam.
- Hát én pedig nem megyek el! Még egyszer nem vagyok hajlandó szégyenkezni miatta az igazgatónál mert Ő urasága nem tudja megkülönböztetni a labdát egy társa fejétől - szemeim kikerekednek és alig akarom felfogni amit mond. Mi köze van ennek az egészhez egy másik játékosnak? Kizárt dolog, hogy Liam verekedett volna a pályán. Ő nem olyan. - Akkor is pontosan így hisztizett mint most, hogy menjek el és nézzem meg. Elmentem és elkezdődött a meccs. Talán öt percet volt a pályán mikor hirtelen mindenki sikoltozni kezdett, ugyanis a drága fiam a labda helyett a hátvéd fejét rúgta meg. Ne kérdezz, hogy hogyan volt képes akkorát rúgni a lábával, de valahogy sikerült neki ugyanis a másik fiú agyrázkódást szenvedett. Liamet egész éveben nem engedték a pályára pluszba még az agyrázkódást szenvedő fiú egészségbiztosítóját is nekem kellett kifizetnem ugyanis a nézősorokból úgy látszott mintha a fiam direkt, saját akaratából rúgta meg a hátvédet. Égett a pofám a szégyentől, de rendesen. Azóta sehova nem kísérem el. Engem többé senki nem fog cikis helyzetbe hozni. Pláne nem ez a takonypóc aki nem tud olyan lenni mint a többi normális gyerek. - nem merek szólni, pedig legszívesebben úgy leordítanám a fejét amiért így beszél a fiáról.
- Liam nagyon is normális, csak egyszerűen Te nem tudod Őt elfogadni olyannak amilyen. - suttogom szinte már sírva. Brad vérszemet kap majd elkapja a csuklómat és megszorítja azt. Felszisszenek, de eszembe sincs megpróbálni kihúzni a szorításából.
- Ha megtudom, hogy ma elmentél arra a meccsre, esküszöm este úgy megbaszlak, hogy hetekig nem fogsz tudni ülni. Semmi közöd a fiamhoz, ugyanis Te nem vagy neki senkije! Te ebben a házban miattam vagy megtűrve és elhiheted ha Liam megtudná a mocskos kis titkaidat soha a büdös életben nem állna veled szóba ugyanis gyűlöli azokat a lányokat akik pénz miatt vannak egy férfival. - és azzal erőteljesen az ágyra lök, majd még utoljára nyom egy erőltetett csókot a számra és magamra hagy.
Az ajtó becsukódik én pedig sírva fakadok. Felülök és átölelem a térdeimet majd elkezdem magam ringatni előre és hátra. Tudom, hogy képes lenne elmondani Liamnek azt, hogy hogyan is kerültem az apjához. És abban is igaza van, hogy soha többé nem állna velem szóba. De én azt nem akarom! Nekem szükségem van Liamre és a beszélgetéseinkre ugyanis előtte nem kell megjátszanom magam és nem is bánik velem durván. Mégis a szemébe hazudok.
A telefonom megcsörren és Liam neve villog rajta. Azért hív, hogy megtudja, hogy el e indultunk már. Ha most elmegyek és Bradley megtudja nagyon bedurvul. De ha nem megyek el megint Liam lesz az aki maga marad.
                         

A gimnázium parkolójában alig találok helyet, de végül mégis csak sikerül. Szinte futva teszem meg a tornateremhez vezető utat, de nem a lelátókhoz megyek hanem a fiú öltözőhöz. Azt akarom, hogy Liam tudja azt, hogy nincs egyedül mert én itt vagyok és szurkolok neki. Nem ciki az ha valaki nem jó a fociban. És akkor mi van ha pár éve megrúgta valaki fejét a labda helyett? Semmi.
Az öltöző ajtaja nyitva van és hangok szűrődnek ki ezért inkább úgy gondolom, hogy ott ahol állok megvárom míg kijön. De a buta beszéd valahogy nem megy el a fülem mellett.
-...Payne akár mennyire is fáj ezt közölnöm veled, de a tesitanár hajthatatlan volt. Pedig az egész csapat térden állva könyörgött neki, hogy téged még csak a pálya közelébe se engedjen - azt a rohadt. És még én merek nyavajogni azon, hogy Brad hogy bánik velem. - Figyelj tegyél meg nekünk annyit, hogy imádkozni fogsz azért, hogy Dereket ne kelljen lecserélned. És ha az imád beválik akkor egész meccs alatt ülhetsz a kispadon és nekünk nem kell szégyenkeznünk miattad. A csapat képet már így is elrontottad a nyomi fejed miatt.
- Mégis miért kell rá állnia a csoportképre? - szólal meg egy másik srác is. - Az Ő ocsmány képére úgysem akar senki emlékezni.
- Majd kiphotoshoppoljuk és kész - ennyi köcsög egy helyen. Ezeknek nincs szívük! Istenem szegény srácnak mit kell átélnie nap mint nap, csak azért mert nem úgy néz ki mint a társai.
A szónokló srác elindul a többi paraszt pedig követi. Kivéve egyet, még hozzá Liamet. Ő még mindig az öltözőben ül és a cipőjét köti be, de mikor meglát rögtön felpattan és ez miatt majdnem elesik a cipőfűzőjében. Annyira aranyos mikor ilyen kis béna.
- Te eljöttél? - kérdezi csodálkozva.
- Miért ne jöttem volna el? - kérdezem értetlenül és megállok előtte. - Hisz megígértem.
- Apa is mindig megígéri, és mégsem jön el soha sem - vonja meg a vállát szomorúan. Lehet, hogy este nem csak engem nyír ki hanem Liamet is.
- Azt akarod, hogy inkább menjek el? - kérdezem és sarkon fordulok, hogy tudjak elmenni miközben arcomon csalódottság tükröződik. Éppen hogy csak megfordulok mikor egy lágy szorítást érzek meg a csuklóm. Liam gyengéden szinte remegő kezekkel húz vissza. Kezei jég hidegek és mikor tudatosul benne, hogy a csuklómat fogja rögtön el is engedi zavartan.
- Csak szeretném megköszönni, hogy itt vagy - nyögi ki nagy nehezen, de nem néz rám hanem a cipőjét bámulja. Esküszöm egyszer még megzabálom. Gondolkodás nélkül fonom karjaimat a nyaka köré és ölelem meg annyira amennyire csak tudom. Ő nem ölel vissza és érzem azt, hogy mennyire zavarban van a közelségemtől.
- Hajrá Szépfiú! - engedem el a nyakát és még utoljára egy puszit nyomok az arcára, majd rákacsintok és elhagyom az öltözőt.
A lelátón a pályához legközelebb álló helyet foglalom el, hogy mindent lássak. Liam a pálya szélén áll, de nem úgy néz ki mint akit nagyon érdekel a meccs. Párszor rákiabál Louisra és Harryre akik játsszanak, de semmi több dolga nincs. Pedig nyugodtan játszhatna Ő is, nem értem, hogy miért kell mindenkinem ennyire lenéznie őt. 
A meccs pontosan egy óra hosszú. Mikor véget ér én vagyok az utolsó aki elhagyja a lelátót. Az a célom, hogy bevárom Liamet és így megakadályozom azt, hogy megint kinevessék. Mikor én leérek Liam is akkor áll fel, de nem felém kezd el jönni, hanem egy lány után. A csajnak hosszú fekete haja van és volt szerencsém látni azt ahogy a pasijával szinte megeszik egymást. De ha pasija van akkor mit akarhat tőle Liam?
Tisztes távolságban állok meg, de úgy hogy ne vegyenek észre viszont mindent tisztán hallok. Vagyis csak azt hallom ami a lényeg.
- Szia Bethany...én....én...csak...csak...- Liam dadog? Vagy rohama van? Esetleg elfelejtett beszélni? Jesszusom olyan mint aki nem tud beszélni. Na ne már, hogy a csajtól rezelt be ennyire.
- Te csak mi? - kérdez vissza fagyosan a lány. Ezt nem hiszem el, nem veszi észre, hogy Liam miatta van zavarban? Legalább lehetne vele kedvesebb is.
- Nagyon...izé...cs-cs...- Liam a hajába túr az arca pedig paprikapiros.
- Nincs időm a dadogásodra. Először tanulj meg beszélni aztán gyere utánam. De előtte még szedd rendbe magad, mert röhej ahogy kinézel. A szemüveg totál párás, a homlokod izzadt, ocsmány vagy! Tudod mit inkább a közel jövőben ne is szólíts meg. A végén még azt fogják hinni, hogy barátkozom veled. - azzal fekete haját hátra dobja és magára hagyja a földbe gyökerezett lábú fiút, aki pár másodperc múlva a falnak dől és úgy csúszik le a hideg padlóra. 
Ez meg mi a franc volt?....

16 megjegyzés:

  1. Bethany egy... egy...RIBI!!!!! Hogy utasíthat vissza egy ilyen cukorborsót mint Liam? :O Siess a kövivel<3

    VálaszTörlés
  2. Van egy sejtésem, hogy mi lesz benne a töriben! :))
    nagyon szupi rész volt, de most egyéb más dolgot nem igazán tudok mondani xD

    VálaszTörlés
  3. pfff ez a Beth egy ribanc....szegény Liam úgy agyonölelgetném♥ Ahw...rendesen majdnem sírtam a rész alatt :c Isteni lett, gyorsan kövit ^^

    Chu~Hime-sama♥

    VálaszTörlés
  4. Van egy sejtésem miszerint Liam menő lesz és mindenki őt akarja majd és Connie-val összejönnek Bradley megtudja és hatalmas botrány lesz.remélem a kövi is izgalmas lesz és elkezd majd közöttük kialakulni valami dolog amit szerelem -nek hívnak

    VálaszTörlés
  5. Ohh oO
    egyetértek az előttem szólóval, én is így gondolom :))))
    nagyon nagyon jó lett, remélem Liamnek minden helyre jön majd az életében és hogy igazán boldog lesz :D
    várom a kövi részt, siess vele :D ♥
    Xoxo

    VálaszTörlés
  6. Szia,emlékszel még rám?
    Időt szántam arra,hogy írjak egy kommentet, igazad volt, tényleg nagyon kevés tartalmas megjegyzést kapsz.
    A rész,mint mindig,most is zseniális lett. Tényleg hozhatnál gyakrabban részeket, izgalmas. Mondjuk,pont én beszélek? Hagyjuk. Mostanában rá vagy akadva erre a szex kedvelő csaj témára,ugyanis ha belegondolunk, az előző történeted is egy, mondjuk ki, ribancról szólt. Félig meddig,a mostani női karakter is az! De nehogy félre értsd, bírom. Pusztán egy észrevétel,bae.
    Ó, Limuci most koppant,mint fagyott takony a betonon ~ szegééény. De majd a mi kis főhősünk megvigasztalva,gondolva itt egy ölelésre, barát-nem baráti beszélgetésre. Van egy olyan érzésem,hogy Liam ki fog állni Érte. Vagy fülét -farkát behúzva elsiet. Reménykedni lehet,nemde?
    Üdvözöl, a "Sátán gyermeke" (Köszi, Do a becses nevet) : Miko xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Sátán gyermeke, nem nem emlékszem rád xD
      nem is vagyok ráakadva :c csak azért ilyen mert így izgis a töri... na majd a kövi törimbe

      Törlés
  7. Hogyan kell kiejteni ezeket a neveket?

    Zayn Jawadd Malik
    Leigh -Anne Pinock
    Jesy Nelson
    Eleanor Calder
    Louis William Tomlinson
    Harold Edward Styles
    Liam James Payne
    Niall James Horan
    Zayenster
    Jade Thirwall
    Pierre Louis Edwards
    Sophia Smith
    Danielle Peazer
    Tudom nagyon ciki hogy nem tudom kiejteni de ez van.te tudod?
    Előre is köszönöm a segítséget!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsánat tudom nincs mentség de elírtam!
      Perrie Louis Edwards

      Törlés
    2. Londonban élsz?mert ha igen akkor kurva mázlista vagy
      Elnézést a trágár szóért?
      Hány éves vagy?

      Törlés
    3. mellesleg miből gondolod h Londonba élek ? o.O

      Törlés
  8. írd be googlebe..tuti kiadja :D hiszen a barátod

    VálaszTörlés