2012. július 29., vasárnap

§8.-Gondolj rólam amit akarsz

Esküszöm, hogy büszke vagyok magamra amiért minden nap hozok új részt :) de most komolyan...és még komikat is kapok és 100 felett van a napi látogatás :) nagyon jó érzés h ennyien követitek a törit :D

/EMMA/
Mind a négyen nagy szemeket meresztettek rám, majd egy ügyes mozdulattal egyszerre felpattantak a kanapéról és elém álltak. Egymagában Liam marad ülve aki hanyagul hátra dőlt és úgy nézte a jelenetet önelégült képpel. 
Fogalmam se volt róla, hogy most mi van. Direkt szívózik megint velem, vagy csak puszta véletlen hogy ez a négy vigyorgó majam itt van.
- Liam el felejtett szólni, hogy ilyen dögös szobalánya van az apjának- szólalt meg a göndör hajú aki velem egy magasságban volt. Miközben beszélt fel-le húzogatta a szemöldökét gondolom azért, hogy hívja fel magára a figyelmét.
Szobalány? Én? Hát köszi ezt a szép bókot. Egyébként nem tudtam, hogy úgy öltözködök mint azok. Én szerintem abszolút nem hasonlítok Lucyra pedig ő tényleg vérbeli szobalány. Sőt én még takarítani sem szeretek, a főzéshez pedig semmi tehetségem nincs. Szóval szerintem ebből az állásból nem tudnák meggazdagodni, de ha Ő így lássa a helyzetet akkor egészségére.- Egyébként Harry Styles.
- E...-kezdtem el mondani de mikor a kezemet nyújtottam a magasabbik srác akin répás felső volt elrántotta Harry kezét és egy gyilkos pillantást küldött felé.
- Louis Tomlinson- emelte rám kék szemeit és- Isten bocsájtsd meg bűnömet- de nagyon jól nézett ki velük. Asszem felmegyek és kimosom a szám szappanal amiért azt mondtam egy One Direction tagra, hogy helyes. De ő tényleg édes volt ahogy nézett. Na jó ez már nyálas.- Mond csak véletlenül nem találkoztál mostanában Liam hugicájával- nézett rám kérdően én pedig nem tudtam hogyan tartsam vissza a nevetésem mikor megpillantottam Liam riadt arcát. Úgy nézett ki aki menten elássa magát szégyenében. 
Egy kicsit azért szemétség tőle, hogy elfelejtette megemlíteni a nevemet, és még csak nem is beszélt rólam. Vagy ha beszélt is akkor is egy rondaságnak állíthatott be. Hát köszi Liam !!
- Lou- állt fel Liam és mellém állt. Látszott rajta, nem tudja hogy kezdjen el beszélni.- Hadd mutassam be a mostohatesómat akiről annyit beszéltem- rámnézett és direkt élesen kihangsúlyozta az 'annyit' szót. A fiúknak egysével maradt tátva a szája és nem tudtak megszólalni. Liam csak a fejét csóválta én pedig halkan felkuncogtam. Akkor ezek szerint mégis beszélt rólam valamit.
- Sziasztok fiúk, Emma vagyok. Emma Sparks- kezdtem el integetni és bájosan mosolyogni.
- Most ugye csak ugrattok- tért észhez a fekete hajú srác aki elék menőn nézett ki. Látszott rajta, hogy érti a divatot és imádja ha jól néz ki. De ez a bamba kép valahogy nem állt jól neki. Elcsúfította az arcát.
- Ez lehetetlen, Liam azt mondta, hogy fogszabályzód van, szemüveget hordasz és alig van hajad- mért végig értetlenül az egyetlen szőke hajú srác aki egyben a legalacsonyabb is volt. Viszont neki is kék szemei voltak. Szuper így már legalább hárman vagyunk kék szeműek: Én, Louis és Ő.
Ránéztem a mellettem álló Liamra ki hirtelen elkezdte a cipőjét vizsgálni és látszott rajta, hogy teljesen elvörösödik. Elszégyelte magát de rendesen. Egyáltalán hogyan jutott az eszébe a gyerekkori kinézetemről beszélni másoknak? És mi az a hülyeség, hogy hullott a hajam? Oké tényleg nem volt valami sok hajam, de csak az miatt mert szőke vagyok- meg aztán az évek során szép sűrű lett- sajnálatos módon fogszabályzóm és szemüvegem egészen 13 éves koromig volt aztán tértem átt kontaktlencsére a fogaim pedig egyenesek lettek.
- Niall mond már el, hogy ez kit érdekel?- förmedt rá Louis és Ő is mellém állt. Liam végre felemelte a fejét és gyanakodva méregette végig. - Itt áll előtted egy bomba nő aki...-Liam szúrósan ránézett, Louis pedig elharapta a mondatot és látszott rajta hogy gondolkozik valami értelmesen- ...aki Liam hugicája- fejezte be végül én pedig elnevettem magam. Kész, Louis fél Liamtól !
- Mond csak, neked ehhez nincs hozzá szólni valód?- fordultam végül Liam felé és karba tettem a kezem. Kíváncsi vagyok, hogy mit fog mondani most hogy lebukott pont előttem. Nem lennék a helyébe ebben a pillanatban.
- Hát...van- emelte fel büszkén a fejét és a négy srác felé fordult- Nem a hugicám, szóval semmi közöm nincs hozzá ! És örülnék ha nem játszaná folyton az eszét.- vont vállat flegmán, én pedig hihetetlenül néztem rá. Muszáj neki ilyen bunkónak lennie és leégetni mindenki előtt. Már kezd az agyamra menni a természete. 
Nem szóltam semmit csak keményen a szemébe néztem. Ha Ő ezt így gondolja, hogy semmi köze nincs hozzám, akkor nekem sincs közöm hozzá. Legalább megtudtam, hogy szégyel és legszívesebben letagadnak. 
Szép kis mostohatestvér mondhatom.
- Öhm én megyek tanulni- szólaltam meg néhány pillanat múlva és felvettem a földről a táskám és úgy mentem el Liam mellett, hogy a vállának mentem. 
De mikor ezt kijelentettem a srácok mint a kiskutyák utánam jöttek én pedig kénytelen voltam megállni a lépcső előtt, hogy megnézzem mit akarnak. 
Látszott rajtuk, hogy tiszta mások mint Liam. Nekik van humoruk és tudok is rajtuk nevetni, nem pedig csak az eszüket játszák. Mondjuk arra még mindig nem jöttem rá, hogy mit keresnek itt, de van egy sánta gyanúm hogy Liamnak köze van a dologhoz.- Segíthetek?-néztem rájuk barátságosan.- Szívesen beszélgetnék még veletek, de holnap matek dolgozatot írunk- húztam el a számat kellettlenül és felmentem a szobámba.

Mikor beléptem a táskámat az asztalom mellé dobtam, én pedig leültem az ágyamra. Valami oknál fogva rosszul esett amit most Liam mondott. Azt hittem azért valamit jelentek neki mégha olyan bunkó is velem. Ezek szerint nem. Ezzel az egésszel csak azt éri el, hogy napról napra jobban utálom.
Kelletlenül, de végül a könyveim felé vetettem magam. Mikor már teljesen arra öszpontosítottam kopogtattak. Furcsáltam mivel a házból eddig soha nem szoktak kopogni. Mindig mindenki úgy berontott mintha nekem nem lenne magánéletem.
Lassan felálltam a székből és kinyitottam a szobám ajtaját és újra szembe találtam magam az ismerős kék szempárral. 
Louis mosolyogva állt az ajtóm előtt. Zavartan én is vissza mosolyogtam rá. Nagyon megkedveltem Őt, de ahogy lent elnéztem Liam nem volt túl boldog tőle, hogy barátja így érdeklődik felém. Vagyis én ezt vettem ki a tekintetéből.
- Helló cica-mica- nézett rám egy szívdöglesztő mosoly kíséretében. Nem csoda, hogy milliók vannak meghalva az 1D-től. Ha minden lányra így mosolyognak akkor rengeteg temetés van mostanában az biztos, mivel annyian kapnak szív infarktust.- Gondoltam segíthetek a matekban- ajálkozott fel.- El sem tudod képzelni, milyen jól tudok számolni- tette még hozzá aranyosan én pedig csak mosolyogni tudtam rajta. De tényleg aranyos volt ahogy próbálkozott nálam.
- Te meg a matek?- tűnt fel a semmiből Zayn és csodálkozva nézett Louisra aztán röhögve tovább állt. 
- Igen én meg a matek- kiáltott utána Louis és megcsóválta a fejét. - Ó egyébként szereted a répát?- nézett rám kérdően én pedig értetlenül néztem vissza rá. Olyan természetesen kérdezte, hogy azt hittem megbolondult. Azt se tudtam, most mit kéne mondanom. Ez most nála a csajozós duma, vagy mi?
- Höh?-néztem rá értetlenül- Ilyet tőlem még egy fiú sem kérdezett- válaszoltam őszintén, de az ő szemei csak csillogtak- Amúgy nem nagyon.- arcán csalódottság tükröződött.
- Kár,mivel én imádom- válaszolta vigyorogva és akkor megértettem miért is hord répás felsőt. Neki még ez is illett, de komolyan.

- Louis?- a folyosó végén Liam tűnt fel és gyanakodva méregetett végig minket aztán elindult egyenesen felénk- Mit csináltok?
- Beszélgetünk- válaszoltam fagyosan és lenézően rá néztem.
- Képzeld nem szereti a répát- újságolta Lou ezt a fontos újságot Liamnak aki még mindig komoran nézett. 
- Milyen kár- mondta gúnyosan- Akkor gondolom már nincs is témátok.- ebben a pillanatban teljesen elfogott a méreg. Minek kell mindenbe bele ütnie az orrát.
- Mi bajod van? Hallod magadat amit beszélsz?- emeltem fel a hangom és dühösen ránéztem.
- Én inkább megyek- szólt közbe gyorsan Louis majd elrohant egyenesen le a többiekhez. Én pedig mintha semmi nem történt volna vissza mentem  a szobámba és leültem a székre. Szerencsétlenségemre Liam is követett és becsapta maga után az ajtót és a székem mellé állt. Emlékezetem szerint amióta itt van még egyszer sem volt bent nálam. Őszintén szólva nagyon bele illett a rózsaszín színekbe.
- Azt hittem én a számodra láthatatlan vagyok- mondtam az orrom alatt. 
- Mi?- kérdezte értetlenül én pedig felnéztem rá.
- Nem te mondtad azt, hogy én számodra egy senki vagyok?- húztam fel a szemöldököm és érdeklődve felé fordultam. Kíváncsi voltam mit fog válaszolni.
- Az csak véletlenül kicsúszott a számon- védekezett, de én nem hittem neki. Persze hogy most nem fogja az igazat mondani ahhoz már nincs elég bátorsága. Most a jófiús énjét fogja mutatni, hogy igyam  a szavait.
-Aha- válaszoltam röviden és elfordultam tőle.- Már elegem van a hazudozásodból Liam- válaszoltam végül és szembe álltam vele. Komoran néztünk egymásra majd végül ismét ő szólalt meg.
- Gondolj rólam amit akarsz, csak ha elfogadsz tőlem egy tanácsot vigyázol a srácokkal- fogta halkabbra a hangját én pedig értetlenül hallgattam. Most a barátait beszéli ki? Az eszem megáll.- Mind imádja a csajokat válogatni és nem akarom, hogy te is köztük légy- nézett rám könyörgően. Most el kellett volna hinnem neki, de nem adom meg neki ezt az örömöt, hogy aztán megint nevethessen rajtam.
- Oké- ennyi válasz telt tőlem, Liam pedig sértődötten kiment a szobámból én pedig a falhoz dőltem és hatalmasat sóhajtottam....



10 megjegyzés:

  1. nagyon jó lett!!ez az egyik kedvenc fanfictionom!!imádom!!!:)) várom a kövit!!;D

    VálaszTörlés
  2. Szia!:)
    Szerintem is tök jó lett, bár most kicsit összecsapottnak éreztem. Ezzel nem akarlak megbántani, mert nem azt akarom elérni,hogy megutálj,csak, gondoltam megmondom az őszinte véleményemet.
    Várom a következőt, kíváncsi vagyok hogyan alakul kettejük kapcsolata.

    xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát szerintem nem lett összecsapott de ez az én véleményem :) nem bántottál meg majd legközelebb jobban odafigyelek :D

      Törlés
  3. Nagyon jo mar,varom a kovit:)):$$

    VálaszTörlés
  4. Jaj, nagyon tetszik! Ügyes vagy! Hamar a kövit! Sok siker!:)

    VálaszTörlés