2014. január 14., kedd

#13

HElllóóóó :D itt is az új rész ....a kövi csütörtökön érkezik :P köszönöm a komikat :))))))))

Reggel valami puha dolgon ébredek, viszont a szemeimet nincs kedvem kinyitni ugyanis attól félek, hogy talán a tegnap éjjel történteket csak álmodtam. És én nem akarom, hogy csak álom legyen, én azt akarom, hogy valóság legyen ami éjjel köztem és Liam között történt.
Igen lehet, hogy még fiatalok voltunk ehhez, de szerintem nem. Szeretjük egymást és szerintem egy kapcsolatban tök normális dolog. Nem mindegy, hogy hány évesek vagyunk? Szerintem mindegy.
Lassan kinyitom a szemeimet és rögtön rájövök, hogy mi volt az a puha dolog amin ébredtem. Liam mellkasa.
Egy mosoly húzódik a számra miközben lassan felemelem a fejem nehogy véletlenül felébresszem az alvó srácot. Olyan békésen szuszog, hogy akár egész nap képes lennék nézni. Csupasz kezével átkarolja a testem miközben feje oldalra van fordítva a szája pedig résnyire ki van nyitva. Képes lennék megzabálni.
Elhúzódok tőle miközben a keze leesik a testemről és mellé mászok miközben lágyan elkezdem az arcát simogatni. De nem történik semmi. Túl mélyen alszik. Egy lágy csókot nyomok a szájára és abban a pillanatban elmosolyodik, de nem nyissa ki a szemét. Csak mosolyog csukott szemekkel.
- Ébresztő Li - cirógatom meg az orrát, de választ nem kapok.
Helyette mind két kezét a derekamra teszi és szorosan húz magához miközben fejét a nyakamba fúrja és ott alszik tovább. Igen én is szívesen aludnék még vele, de nem tehetem. Nateék lassan haza jönnek és ha meglátnak minket egy ágyban akkor kitörik a harmadik világháború.
Próbálok kibújni az öleléséből, de nem nagyon akar sikerülni. Ráadásul Liam a nyakamba motyog amiből semmit nem értek. Nagy nehezen, de sikerül kibontakoznom az öleléséből és végre Ő is kinyissa a szemeit. Kiskutyaszemeket merszt rám miközben kezeivel felém nyúl, hogy tudjon vissza húzni.
- Miért nem maradhatunk így örökké SkySky? - biggyeszti le az ajkait szomorúan én pedig megsajnálom és ismét vissza fekszem mellé. Több sem kell neki. Újra magához húz és átöleli a derekam miközben a szabad kezével az egyik tincsemmel játszik. Mosolyogva simogatom a kezét és a kérdésén gondolkozok.
Fogalmam sincs, hogy Nate meddig fog úgy viselkedni velem mint egy gyerekkel. Lassan már ideje lenne bele törődnie, hogy nem vagyok gyerek akire állandóan vigyáznia kell. Ott van Abbie a saját lánya, vele kéne foglalkoznia nem pedig velem. Örökké úgy sem leszek mellette és felnövök. Vagy azt hiszi, hogy örökre maga mellé tud láncolni? Néha ez a túlzott apáskodása az őrületbe kerget. Felfoghatná, hogy apát soha nem tudja helyettesíteni. Jó tudom, Ő a gyámom és kötelessége vigyáznia rám, de túlzásba viszi mióta megtudta, hogy összejöttem Liammel. Örüljön, hogy olyan fiú a pasim akit ismer és nem pedig valami vadidegen a suliból aki csak kihasználna.
Ha így bele gondolok szerintem Nate semmilyen fiút nem akar megtűrni mellettem. Akár kit hozhatnék ide, neki egyik sem felelne meg. Mindegyikőjükben találna kifogást. Mondjuk Liammel nincs semmi baj. Mindig csak azt mondogassa, hogy még túl fiatalok vagyunk egy kapcsolatra és, hogy nem kell semmit elsietni.
Néha irigylem Liamet amiért vele Nicola nem viselkedik ilyen gyerekesen. Nicolát nem zavarja az, hogy össze jöttünk. Sőt örül neki, mivel állítása szerint öccse mellé mindig ilyen lányt képzelt el mint én. És nekem hála, Liam újra igazán boldog. Erre Nate azt válaszolta, hogy Liam akkor is ilyen boldog volt mikor még nem jártunk. Nicola pedig vissza vágott, hogy Nate soha nem ismerte igazán Liamet. És összevesztek rajtunk. Nicola mellettünk áll, Nate pedig ellenünk van. Igazi férj és feleség.
Előre sajnálom Abbiet ha felnő, hogy mit fog vele az apja csinálni. Szerintem apáca zárdába csukja vagy meg leányiskolába, hogy egy fiú se legyen a közelébe. Nateből kinézem.
- Mert van egy cuki sógorod aki ha meglátna az ágyadban pucéran rögtön vinne a nőidokihoz, hogy kivizsgáltasson, téged pedig kiherélne, hogy soha többé ne tudj hozzám érni - magyarázom egyszerűen, hogy mi lenne akkor ha Nate meglátna Liam ágyában. Tényleg elvinne női orvoshoz, hogy megbizonyosodjon róla terhes-e vagyok. Liamet pedig tényleg kiherélné, hogy többet ne tudjon hozzám érni.
- Akkor ajánlom, hogy gyorsan öltözködj fel mert már dél is elmúlt. - kuncog fel Liam és az éjjeliszekrényén álló órájára bök ami pontosan fél egyet mutat.
Lesápadok és képzeletben hallom ahogy nyikorog a lépcső és az ajtóban megjelenik a villámokat szóró szemű Nate. Még csak bele gondolni is szörnyű. hogy meglát itt, így.
Komolyan képesek voltunk átaludni fél napot? Mondjuk az éjjel nem sokat aludtunk. De akkor is. Nateék mindjárt otthon lesznek.
- És ha nem akarok? - kérdezem egyszerűen és most én vagyok az aki átölelem Liam nyakát és megpuszilom azt. Ő felnevet, de nem fekszik vissza az ágyba.
- Én benne vagyok, csak akkor többet tényleg nem nyúlhatok hozzád mivel Nate habozás nélkül kiherél - nevet fel Liam és felül majd lehajol az ágya mellé, hogy tudja felvenni az alsónadrágját amit ügyesen fel is vesz és úgy áll fel. Kis híján ismét leteperem mikor végig nézek csupasz felsőtestén, de türtőztetem magam. - Megyek a fürdőbe, te addig öltözködj fel - parancsolja keményen és összeszedi az eldobált ruhákat a szőnyegről és azokkal együtt megy be a fürdőszobába, de az ajtót nem csukja be maga után.
Mosolyogva nyújtózkodok egyet az ágyban és szerintem ezt a mosolyt soha nem fogom tudni levakarni az arcomról.
De nem tudok nyugodtan feküdni ugyanis a bátyámék tényleg akár mikor haza jöhetnek. Így aztán nagy nehezen felülök majd körül nézek a szobában és nem messze az ágytól megtalálom a pizsimet amiben tegnap este átjöttem. Vigyorogva megcsóválom a fejem miközben vissza gondolok a tegnap esti történetekre.
Ilyet elszokás mesélni valakinek? Mármint ez a lány életében nagy szó ha elveszíti a szüzességét. Emlékszek Honorra mikor vele megtörtént. Rögtön jött reggel hozzám én még az ágyban voltam miközben Ő újságolta a nagy élményét. Akkor még alig értettem belőle valamit és nem értettem, hogy ebben olyan nagy szám. Hát most már tudom.
A pizsim után nyúlok és miközben veszem magamra meghallom ahogy Liam a fürdőszobában boldogan dúdolgat magában. Vicces. Manapság egyre többször hallom meg azt, hogy magában énekel. Ennek pedig örülök mivel tudom, hogy milyen fontos számára a zene.
Mikor kész leszek kimászok az ágyból és elkezdek nézelődni a szobájában. Hát az biztos, hogy nem a rendrakásról a híres. A íróasztalán olyan rumli van, hogy szerintem azt sem tudja, hogy mi hol van. Közelebb lépkedek az asztalhoz és akkor véletlenül megakad a szemem egy papíron amin fekete betűkkel ez áll : Meghallgatás!
Meghallgatás? Mégis milyen meghallgatás? Én semmi ilyenről nem tudok!
Liam még mindig a fürdőszobában van, engem pedig megöl a kíváncsiság, hogy vajon mi lehet a levélben. Így aztán kissé idegesen nyitom ki a levelet és kezdem el olvasni...

X-Factor 2010


Kedves Liam Payne,

      Köszönjük a jelentkezését az X-Factor tehetség kutató műsorába. Örömmel várjuk a meghallgatásra a londoni stúdiónkba. 
És emlékezzen : Ez a meghallgatás akár az életét is megváltoztathatja!


Egymás után tízszer olvastam vissza a levelet. Komolyan jelentkezett úgy, hogy nekem nem is szólt? Mégis mi a fene folyik itt? Én azt hittem, hogy nem jelentkezik mivel nem akar itt hagyni. És most meg kiderül, hogy titkon mégis jelentkezett és mehet a meghallgatásra. Ráadásul úgy, hogy én nem is tudtam róla.
De miért nem szólt? Hisz a barátnője vagyok az élete része. Vagy csak úgy le akart lépni, hogy nekem nem szólt volna? Ilyet nem tenne.
Remegő kezekkel szorítom a levelet mikor lépteket hallok, de eszembe sincs letenni a levelet.
- Képzeld Sky...- jelenik meg a szobában Liam, de mikor észre veszi a kezemben a levelet nem tudja befejezni a mondandóját. Kikerekedett pupillákkal bámul hol rám, hol pedig a papírra. Alsó ajkamba harapok idegességembe és felém tartom a levelet. Legszívesebben elsírnám magam, hogy így átvert. - El-elolvastad? - kérdezi dadogva.
- Igen el - vágom rá fagyosan és közelebb lépkedek felé. - Megtudhatnám, hogy erről én miért nem tudok? - kérdezem és a kezébe nyomom a levelet majd hátat fordítok és kibámulok az ablakon.
Hazudott nekem! Azt mondta, hogy soha nem hagyna itt. 
- Sajnálom Skyler - lép mögém majd hátulról átöleli a derekam a fejét pedig a vállamra teszi és a fülembe szuszog. Képtelen vagyok elhúzódni tőle. 
- Miért nem mondtad, hogy jelentkezni akarsz? - húzódok el tőle majd megfordulok, hogy tudjak a szemébe nézni.
Először nem válaszol csak leszegi a fejét és némaságot fogad. Oké haragszom rá amiért hazudott, de szeretem és megértem a döntését. Szeret énekelni és az X-Factor mindig is az álma volt. Tizennégy éves korában is jelentkezett. És mi van akkor ha már akkor teljesül az álma? Akkor soha nem jött volna össze velem. 
Neki az álma az éneklés én pedig ezt megértem és elfogadom. Ha úgy érzi, hogy felkészült erre akkor én nem állok az útjába hanem inkább támogatom. 
- Mert attól féltem, hogy nem értenél meg - szólal meg pár perc után majd az ágya felé megy és leül majd én is csatlakozom hozzá. Kedvesen megfogom a kezét az ujjaink pedig összekulcsolódnak és a vállára hajtom a fejem. - Szeretlek téged Sky az életemnél is jobban, de énekelni is szeretek. És úgy érzem, hogy eljött az én időm. Meg akarom mutatni a világnak, hogy mire vagyok képes - folytassa tovább az utolsó mondatot pedig már teljes beleéléssel mondja miközben én csak mosolyogva bólogatok. Ő érzi, hogy mennyire tehetséges. Habár tényleg tehetséges és ilyen hanggal akár az egész műsort is megnyerhetné. - De ez nélküled nem fog sikerülni. 
- Ezt, hogy érted? - húzom össze a szemöldökeimet kérdően. Miért nem fog sikerülni nélkülem? Én nem tudok énekelni. 
- Mert félek attól, hogy a műsor esetleg közén állna. Én nem akarok szakítani veled - hajtsa le a fejét szomorúan. 
Ó, hogy egyem meg. Fél attól, hogy a műsor miatt szakítanánk. Ez hülyeség. Soha nem szakítanék vele ilyen hülyeség miatt. Szerintem a mi kapcsolatunk ki fogja bírni ezt az egész hűhót. 
- Nem is fogunk szakítani ezt miatt. Ez az álmod valahogy csak megoldjuk - mondom mosolyogva. A szemi felcsillannak.
- Akkor téged nem zavar ha elmegyek a meghallgatásra? - kérdezi bizonytalanul.
Igen kicsit zavar, hogy el kell mennie Londonba, de a meghallgatás még semmit nem jelent. Lehet, hogy tovább sem fog jutni amit persze nem szeretnék mivel tényleg jó hangja van és muszáj a világnak megismernie. 
- Miért zavarna? Az zavarna ha nem használnád ki a tehetséged - mondom mosolyogva.
- Annyira szeretlek SkySky - mondja és a következő pillanatban letámadja az ajkaimat majd szenvedélyes csókolózásba kezdünk. 
Fogalmam sincs, hogy mi lesz ezek után, de én mellette leszek a végsőkig. Ha ez az álma akkor muszáj megvalósítania...

20 megjegyzés:

  1. jujjjjj. nagyon kíváncsi vagyok már a folytatásra :) lesz majd ugrás az időben, ugye? :) nagyon várom *__*

    VálaszTörlés
  2. Mint mindig, most is nagyon jó lett. Nem tudok mit hozzáfűzni..csak annyit, hogy szerintem szakítanak..na de ez az èn feltevèsem.Várom a kövi részt.:)

    Dóri

    VálaszTörlés
  3. Én tudtam vagyis legalábbis gondoltam, hogy a kövibe már lesz x-factor nagyon kíváncsíí vagyok. De szerintem úgyis szétválasztod öket mert akkor már két rész és epilógus. :D kicsit zavaros vagyok mert nagyon hepy vagyok
    L.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. megsúgom, hogy pont most fejeztem be a 29. részt szóval még most nagyon nem lesz vége xD

      Törlés
  4. Nagyon jó volt! Rettentő kiváncsi vagyok a folytatásra! Már alig várom acsütörtököt! xxx

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jóó volt!! Kíváncsi vagyok, hogy Nate megtudja-e hogy "megrontották" a kishúgát.. :D várom a folytatást, siess vele :D xoxo

    VálaszTörlés
  6. Jajj neeeee! Nagyon rossz előérzetem van! Valhogy olyan érzésem van, hogy be fog lépni a képbe Danielle! Nem! Nem akarom! Nagyon nem!!!!Neeeeeeeeeeeeeeeee!!!! Ahahaaaaaaaaaaaaj!! Miért ilyen bonyolult minden? :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát majd kiderül :/ pedig szerintem nem is annyira bonyolult

      Törlés
  7. hűűű háát,egyrészről nagyon jó rész lett xd :)
    másodszor pedig kiváncsi vagyok nagyoon :)))))

    VálaszTörlés
  8. Istenem. Istenem. Istenem *-* Liaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm *-* Annyira édes volt. áááááá *-* Na jó, úgy tűnik én soha nem fogok tudni normális kommit írni :/
    Na mindegy , imádtaaaaaaaaaaaaaaaammmmmm *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én eddig az összes komidat megértettem :D érthető vagy

      Törlés