2014. február 17., hétfő

#40 Epilógus

Sziasztoook! Szóval itt az epilógus ami nekem nem tetszik ugyanis mikor ezt írtam úgy voltam vele, hogy ennek a történetnek még egyszer lehet folytatása. Igen terveztem/tervezem, hogy még ebben az évben talán írom a folytatását aminek semmi köze nem lesz az epilógushoz...de addig is ha véletlenül meggondolnám magam akkor tiszta a lelkiismeretem mivel pontot tettem a történet végére..igaz úgy, hogy egy csomó lezáratlan ügy maradt aminek a válaszaira lenne a következő éved, és amire lehet soha nem is kaptok választ.
Holnap a blog új külsőt kap és felkerül egy előzetes,,vagyis az új történetem előzetese szóval örülnék neki ha majd vissza néznétek :) De addig is itt az epilógus és aki valaha is elolvasott egy részt is a történetből az legyen annyira aranyos és dobjon meg egy véleménnyel, hogy tudjam nektek is annyira tetszett ez a történet mint nekem...amúgy én rettentő büszke vagyok ám, mivel életem legesleghosszabb története lett :D wáá..

Abbie Evans-Payne
- Újra tizenhat évesnek érzem magam. - hallom meg Liam hangját én pedig rögtön felpillantok a papíromról amin egy dalszöveg szerepel.
Magam elmosolyodok ahogy keresztszüleimet nézem. Liam hátulról öleli át feleségét Skylert akinek a karjaiban a két éves Nikki foglal helyet. Mindig is irigyeltem az Ő szerelmüket.
Amióta az eszemet tudom mindig így szerették egymást. Pedig Skyler szerint voltak nehéz időszakaik, de arra én nem emlékszem. Pedig mióta emlékszem dolgokra Ők mindig is egy párt alkottak. Talán nyolc éves lehettem mikor megtartották az esküvőt. Én voltam a koszorúslány. Viszont gyerekük sokáig nem voltam ugyanis mindig engem tartottak annak. Hát nem hiába tartom Őket a hivatalos szüleimnek.
 Hiszen Ők neveltek fel. Mindig mellettem voltak és bármikor számíthattam rájuk. Számomra Liam és Skyler a szüleim, csak annyi különbséggel, hogy a nevükön szólítom őket.
És imádom Őket. Minden megadtak nekem amit csak akartam. A tenyerükön hordoztak, pedig nem voltam a saját gyerekük. Nem tudom, hogy mi lenne velem nélkülük.
Olyan élményben volt részem amiken más gyerekek még csak álmodni sem mernének. Öt éves koromban a One Direction volt a világ legfelkapottabb bandája. Liam pedig az egyik koncertjükön felvitt a színpadra és velem énekelt. Harryre, Louisra, Niallre és Zaynre pedig a mai napig úgy tekintek mint a nemlétező bátyáimra. Szinte minden nap találkozok velük, pedig a banda már réges régen feloszlott. De barátok maradtak. Részben azért lett vége ugyanis felnőttek.
Először Zayn vette el Perriet. Majd rá egy évire megszületett az első közös gyerekük Jade. Azóta pedig már a harmadik gyereknél tartanak.
Utána rögtön jött Liam és Skyler. Akik két éve született meg az első közös gyerekük ugyanis én felnőttem. Felnőttem? Tizenhat éves vagyok, de Skyler szerint lassan elköltözök otthonról.
- Bocs édesem, de nem nézel ki tizenhatnak - nevet fel Skyler és egy puszit nyom férje arcára aki felhúzza az orrát.
- Azért érzem magam tizenhatnak ugyanis újra eszembe jutott mikor én jelentkeztem az X-Factorba- csóválja meg a fejét és magához húz majd büszkén megölel.
Hát igen. Sokáig gondolkodtam rajta, hogy mi legyen velem. Az éneklés már gyerekkorom óta az életem része volt és ezt Liamnek köszönhetem. Egy csomószor voltam vele különféle stúdiókba. Ráadásul Skyler szinte az összes One Direction koncertra elvitt. Szerintem tök egyértelmű volt, hogy a keresztapám nyomdokaiba lépek.  - SkySky emlékszel arra mikor azt mondtam, hogy Abbs énekes lesz?
- Igen emlékszem. - bólint a keresztanyám.
- Azt mondtad, hogy ez soha nem fog bekövetkezni mivel nem akarsz még egy énekest a családba - mondja vigyorogva Liam, mire Skyler megforgassa a szemeit. Pedig soha nem mondta, hogy nem szereti ha énekelek.  - És csak, hogy tudd szerintem Nikki is énekes lesz. - veszi ki lányát, Sky karja közül aki boldogan kacagni kezd.
Az emberek szerint Nikki pontosan úgy néz ki mint én mikor kicsi voltam. Lehet. Az biztos, hogy számomra olyan mintha a húgom lenne.
- Szóval itt van a mi kis dalos pacsirtánk - hallok meg egy ismerős hangot majd szembe találom magam Niallel, Louisval, Harryvel és Zaynel.
- Ezt nem hiszem el. Liam Te komolyan elmondtad nekik, hogy ma lesz a meghallgatásom? - fordulok az említett felé aki sajnálkozva pislog felém.
Ez most annyira ciki. Így is sokan bunkón néznek rám a nevem miatt. Azt hiszik, hogy csak Liam hírneve miatt vagyok tehetséges.
- Én csak Theot kísértem el - válaszolja Niall felemelt kezekkel.
 A Theo név hallatán pillangók kelnek életre a hasamba. Theo Horan, vagyis Niall keresztfia aki akkoriban született amikor én. Pár éve találkoztam vele mikor Niall meghívott minket magához Írországba.  Azóta pedig tartsuk a kapcsolatot.
- Hú, de elpirult valaki - röhög fel Harry én pedig csúnyán ránézek.
- Abbie Horan....cuki - teszi hozzá Louis vigyorogva.
- Az X-Factor fő szenzációi - mondja Zayn.
Istenem. Komolyan ha nem lennének úgy kéne őket kitalálni. Hiába felnőttek és családjaik vannak még mindig ugyan olyan gyerekes a felfogásuk.
- Idő van - szól egy statiszta én pedig összerezzenek. Ijedten pislogok Liamre és Skylerre akik mikor ez meglássák, rögtön magukhoz húznak és szorosan megölelnek.
- Sikerülni fog - biztat Sky mosolyogva.
- Ügyes vagy - bólint Liam és megpuszilja az arcom.
Kissé remegő lábakkal indulok fel a lépcsőn majd indulok meg a színpad közepe felé és fordulok a zsűri felé. Ez az álmom. Mindig is énekelni szerettem volna úgy mint a keresztapám.
- Üdv Abbie Evans-Payne vagyok és a One Directiontől szeretném elénekelni a They Don't Know Abous Us-t - mondom a mikrofonomba és meghallom az ismerős dallamot.
És, hogy miért pont ez a dal? Mert a keresztszüleimnek rettentő sokat jelent. Skyler mesélte, hogy ezt a dalt még Liam írta neki. És én voltam a világon a második akinek elénekelte. Azóta pedig tudom fejből a szöveget ugyanis a kedvenc dalom. Mivel Skylerről és Liamről szól...vagyis a családomról.

28 megjegyzés:

  1. ÁÁ! Fantasztikus! Ez volt a kedvencem !

    VálaszTörlés
  2. Szuper



    Ez itt az utolsó ilyen megjegyzésem :D

    VálaszTörlés
  3. Úgy sajnálom h vége let ez volt a kedvenc történeten

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett!!! Imádtam/imádom és ha lesz folytatása akkor nagyon sok szeretettel olvasni fogom... Remélem lesz! :)

    VálaszTörlés
  5. Ahw, nagyon tetszett! :D megdöbbentem hogy Abbie szemszögéből van, de így is tök jó volt! :D
    Ez az egyik nagyon nagy kedvencem,és sajnálom hogy vége lett! Nagyon jó író vagy, egyszer majd ha kiadsz egy könyvet, akkor biztos hogy meg fogom venni és elolvasni. :D
    Már kíváncsi vagyok az új töridre! :D xoxo

    VálaszTörlés
  6. Uuuu.Imàdom nagyon cuki lett.Amugy eddig is olvastam a blogod csak lusta voltam kommentelni

    VálaszTörlés
  7. Annyira imádtam!! Nem tudok rá mást mondani, nincs rá szó! Egyszerűen PER-FECT!:D

    VálaszTörlés
  8. Nem lehet nem szeretni a történeteidet...:3 Annyira beleélem magam minden egyes pillanatban... :))) Imádtam..!! Nagyon várom már az új történetet!! <33
    Nessa xoxo

    VálaszTörlés
  9. Imádom. Nekem ez a törid tetszett a legjobban. Ja és amikor jöttem haza a They don't know about ust hallgattam. Szóval, hagyjuk. Nagyon várom a következö sztorit. Na meg nyelvtan órán olvastam el. Nem volt bent a tanár, így pont sikerült elolvasni. G. pedig ott ül elöttem és azt kérdezte:te mit csinálsz? De vagy 20x. Mindegy. Siess a következö sztorival, mivel részt nem írhatok.
    L.

    VálaszTörlés
  10. Mar sokan leirtak elottem ugy hogy en is leirom.. ahwww :)
    nagyon fantasztikus volt.imadtam mint mindig es termeszetes hogy felnezek holnap es azutan es azutan :))

    VálaszTörlés
  11. Nekem nagyon tetszett a történet. Csak így tovább.

    VálaszTörlés
  12. Szerintem rohadt jó lett! :DD Különösképp azért mer Abbie szemszögéből íródott :) Én örülnék ha lenne második évad de az írónő dönti el ;) Várom a kövi történeted <3
    Puszi

    VálaszTörlés
  13. Szia!

    Ez a blog szerintem a LEGESLEGEK blogja. Ami takarja azt, hogy a legkitartóbb. A legtöbbet tartalmazó hely. A legtöbben olvasott. A legjobban szeretett. A legjobban felkapottabb. És a legjobb történetek helye.
    Itt mindenki kedvére találhatott, valami olyasmit amelyet eddig még sehol itt a blogok világában.
    Számtalan példát és ötletet lehetett olvasni, de ami leginkább fontos, hogy látni is. Legalábbis én igen. Számomra nagyon fontos az, - legalábbis akkor amikor blogot, avagy egy könyvet olvasok, hogy felkeltse a figyelmemet, megfogjon, és magával ragadjon, és bele is tudjam érezni magam a szereplők bőrébe.
    És ezt itt, mindent, megtudtam találni. Köszönhetően neked!
    Mindegyik történet egyedi, és könnyen megszerethető, amit azért valljunk be, nagyon ritka ha ez előfordul ma már. De neked sikerült ezt elérned.
    Hisz nézd csak mennyi olvasód, látogatód, és véleményeződ van? A rosszakarókon kívül. Akik vagy azért ilyenek mert irigyelnek téged, vagy azért mert azt hiszik, hogy ők maguk sokkal jobbat tudnának.
    De mivel ők nem mutattak semmit, de semmit az égvilágon, amely szerint igaz lehetne az állítások, így nem kell rájuk figyelned.
    Bár tudom, és el is tudom képzelni, hogy milyen érzés, ha lefikázzák, leszólják a munkádat. Hisz jó magam is, már jó három éve blogolok, így tudom, hogy milyen ilyenkor az ilyen emberekkel szembesülni.
    De hál istennek, vannak olyan emberek, amelyekből szerencsére több is van, akik szeretik azt amit csinálsz, akik miatt még te is itt vagy, és nem adod fel, ha nem továbbra is szórakoztatsz minket. :)
    Köszönettel tartozom neked, minden egyes történetedért, amiben mindig sikerült megtalálnom azt a pontot, amely miatt a leginkább érdekelt, és elolvastam. És köszönettel tartozom azért is, amiért szórakoztattál minket.
    Gratulálok neked, amiért ennyi fantasztikus történetet megírtál, és megalkottál. Nagyon szerettem mindegyik történetedet amikor elolvastam. :)
    További sok sikert a blogodhoz, és a további történeteidhez, amelyeket kíváncsian várok már én is. :)

    Üdv: Dóry

    VálaszTörlés
  14. Nagyon tetszett a történet remélem egy nap folytatod majd. Ha nem az sem baj a többi történeted is épp elég jó

    VálaszTörlés
  15. ahhhhhw Abbie Horan :DDD az utolsó mondat a legeslegjobb,imádtam az egész törit,PER-FECT! :)

    VálaszTörlés
  16. húúúúúúúúúúúú. ez nagyon jó volt :) imádtam. tökéletes befejezés! ;) nagyon várom az új sztorit ;)

    VálaszTörlés
  17. Neeee! Leges leges legjobb! :D Várom az új törit! :)

    VálaszTörlés
  18. Ez valami elképesztő! :) Méltó példakép vagy legyél nagggyon büszke erre a blogra! Nagyszerű volt ez a történet IS. Hiányozni fog és azért reménykedem, hogy majd hozol egy második évadot ;) Jó értelemben meglepő volt, hogy Abs szemszögéből kaptuk az epilógust, de iszonyat jó lett, akárcsak ez és az összes többi történet. Szóval nagylány várom már a következőt :D

    Ölel: Betti ^^

    VálaszTörlés
  19. Ohh de aranyos :33 nagyon szuper lett <33

    VálaszTörlés
  20. ÀÀ!Imádtam ezt a történetet is.Nagyon várom a folytatását ha lesz.én szívesen olvasnám Abbie és Theo történet is, de ez csak az én ötletem.Tudom hogy nem írzam a részek alà komit és ezért bocsánatot kérek.

    VálaszTörlés
  21. Abbie és Theo hmmm... cukik lennének :DD Nagyon jó lett a vége és várom a folytatást vagy az új blogot :) Imádtam a blogot, nagyon, nagyon :))

    VálaszTörlés
  22. Ez nagyon jó volt. Imádtam minden egyes sorát a történetnek. Nagyon izgi volt, és érdekes. Sajnálom, hogy véget ért. De izgatottan várom az új törit. xxx

    VálaszTörlés
  23. Nagyon jó lett a rész, kár hogy vége lett. Várom a következőt.

    VálaszTörlés
  24. Atya vilag, hat ez valami fantasztikus lett!!!
    Nem gondoltam, hogy Abbie szemszogebol fogod majd irni, de ez igy eszmeletlen!! Egy ujabb gyonyoru sztorit olvashattam toled! :')
    Nagyon-nagyon Imadlak!! :3
    Pusziii! xXx
    Reni

    VálaszTörlés
  25. Imádom a blogod egyszerűen tökélete

    VálaszTörlés
  26. Imádom az új kinézetett.
    Beindul az ember fantáziája tőle;)

    VálaszTörlés
  27. Anyám! Imádtam ezt a blogot :33 Kár, hogy vége van. Alig vártam mindig az új részt, és mikor megjött nagyon örültem :) Igaz nem nagyon irogattam a komikat de ezt bőven megtették helyettem a többiek (jól van. ezzel most leírtam magam tudom :D) Nagyon jól írsz és örülök, hogy részese lehettem a blogodnak :))

    VálaszTörlés
  28. AZTAAAA...OMG...high szóval imádtam...nevettem, sirtam, nevettem, és megint sírtam...eszméletlenül jól írsz <3

    VálaszTörlés