2014. december 8., hétfő

' 22.- Pillanat

Sziasztoook! Van egy olyan érzésem, hogy ez után a rész után megint utálni fogtok xD azért remélem nem annyira :D komizni nagyoooon érrrrr ;)

#LIAM
Én egy kibaszott szuperhős vagyok. Sőt mostantól mindenki nyugodtan hívhat Batmannek, vagy inkébb Batliamnek? Még illik is! Ma estétől hivatalosan is hős lettem. Méghozzá megmentettem egy gyönyörű hercegnőt egy undor, köcsög szörnyetegtől. Vagy inkább szexmániástól? Inkább ez a hasonlat jobban illik Mr. Irwinre. Esküszöm ha még egyszer meglátom Őt a házunk körül én kibelezem. És ez a húgára is érvényes. Ashton és Pamela Irwin, őrültek és félelmetesek. Rögtön az elős pillanattól kezdve tudtam, hogy nem lehet bennük megbízni. Azt hiszik, hogy jól néznek ki, akkor mindenki imádni fogja őket. Hát Harry és Theo bele is estek a csapdájukba.
Bele sem merek gondolni, hogy mi lett volna akkor ha egy percel később érkezek meg a buliba ahova Ashton cipelte el magával Theot. Még jó, hogy én nem hallgatok senkire. Más srác tuti berezelt volna Ashtontól mikor az közölte velem, hogy én egy nem kívánatos személy vagyok a barátai között. És ez kit érdekel? Nekem csak Theo kellett és Őt akartam biztonságban tudni. Azt pedig nagyon jól tudtam, hogy Ashton mellett ma éjszaka nem lesz biztonságban. És milyen igazam volt.
Ashton csak megjátsza magát! Kedves, aranyos egészen addig míg a közelébe nem férkőzik az adott lánynak. Ismerem ezt a helyzetet mivel én is ezt szoktam csinálni. Hízelegtem egy lánynak, majd mikor az megadta magát rögtön az ágyamba vittem, másnap reggel pedig közöltem vele, hogy semmi komolyra ne számítson Tőlem.
Mai éjszaka után ugyan ez történt volna Theoval is. Ashton jól megdugta volna, reggel pedig kicsit sem kedvesen dobta volna. Theo pedig összetört volna. Nekem pedig végig kellett volna néznem, hogy egy buzi köcsög miatt szenved és sír. Theonak nem való a szenvedés, a sírás pedig még inkább nem. Őt nem sírásra teremtették. Neki mindig mosolyognia kell, mert akkor nekem is jó kedvem van. El sem tudnám úgy képzelni a napjaimat, hogy nem látom Őt mosolyogni.
Lehet, hogy évek során utáltuk egymást, de titkon mindig is figyeltem. Ő segített anya halálát is átvészelnem. Emlékszem arra a pillanatra mikor először megjelentem a suli anya temetése után. A szekrényeknél álltam miközben az egyik könyvemet bámultam lesütött szemekkel és néha-néha egy könnycsepp hagyta el a szemem. Senki nem gúnyot mert tudták, hogy mi történt az anyukámmal. És akkor megjelent Theo Chanellel. Nem vettek észre, csak egyszerűen elhaladtak mellettem és akkor meghallottam Thot nevetni. Mind ketten Chanel szekrényénél álltak ami nem messze volt tőlem, így fél szemmel figyeltem Őt. Figyeltem ahogy jókedvűen beszélgetett és nevetett. Az járt az agyamban, hogy milyen önfeledten boldog. És akkor felemeltem a fejem és mélyet sóhajtottam. Rájöttem, hogy nem érdemes anya miatt szomorkodnom. Elment, de az élet nem állt meg. Hisz itt van Theo Morris még nekem, aki tud boldog lenni. És ha Ő boldog akkor én is képes leszek az lenni, hisz anya is azt akarná. Theo miatt maradtam erős.
- Szerinted mi lesz most Ashtonnal? - kérdezi halkan a mellettem álló lány. Még mindig rettentő közel áll hozzám és a kezeimmel még mindig a vékonyka ujjait szorítóm. Így közelről annyira törékeny. Mindig is ennyire sovány volt? Azt tudom, hogy alacsony, de hogy ennyire. Szó szerint a mellkasomig ér csak fel, ami jó mivel imádom a pöttöm lányokat, ugyanis mikor megölelem őket olyan mintha megvédeném őket a testemmel.
- Kijózanodik, reggelre másnapos lesz, aztán azon fog töprengeni, hogy honnan szerezte a szeme alá a hatalmas lila foltokat - Theo halkan felnevet, de még mindig látom rajta, hogy a ma este történteken töpreng. Mikor bementem a szobába, csak azt láttam, hogy Ashton teljes testével rajta van, miközben Theo alatta vonaglik. De azt nem tudom, hogy mi történt előtte. - Bántott? - csúszik ki a számon és mérges leszek. Az biztos, hogy nem fogja ennyire könnyen megúszni. Amint lesz rá még alkalmam megkapja a magáét, de rendesen.
- Mi? Nem...dehogy. - és azzal elkezdi a füle alatt simogatni a nyakát. Mikor észre veszi, hogy figyelem rögtön elkapja onnan a kezét, de az én figyelmemet nem kerüli el. Lassan felemelem a kezem, majd gyengéden a füle mögé tűröm a kósza hajszálait és megpillantok egy csúnya harapásnyomot a füle alatt ahol a legvékonyabb bőr található. Ashton kiszívta a nyakát és nem gyengéden mint ahogy kellene. Mármint én csak élvezetből szoktam kiszívni a lányok nyakát akik ezt a tevékenységemet élvezik is. És egyikőjüknek sem ilyen csúnya nyomot hagyok magam után.
- Most már biztos, hogy megölöm - szorulnak ökölbe a kezeim és mélyen kifújom a levegőt. Theo megrémül és gyorsan vissza engedi a haját. Lenyugszom, majd két kezemet a derekára teszem és elkezdem magam felé húzni. - Annyira sajnálom - sóhajtom és a szája sarkába nyomok egy puszit. Megremeg és akkor tudatosul bennem, hogy vacog. - Fázol? - kérdezem és még jobban magamhoz húzom, hogy tudjam átmelegíteni. December vége van, és éjszaka Ő meg elindult egy szál pólóban, meg szoknyában. Nem is kérdés, hogy fázik e.
- Kicsit. - piszkálja meg az orrát, de nem úgy néz ki mint akit nagyon zavarna, hogy agyon van fagyva. Helyette csillogó tekintettel mered rám. Erre a válaszára rögtön elengedem és amilyen gyorsan csak tudom leveszem magamról a kabátomat. Nekem nincs rá szükségem mivel három póló van még mindig rajtam. Barátságosan nyújtom felé, de Ő nem akarja elvenni. - Így meg Te fogsz fázni.
- Nekem most nincs rá szükségem - ellenkezem és segítek neki bele bújni. Mikor kész lesz nevetségesen néz ki benne, ugyanis jóval nagyobb az Ő méretétől. - Dögös vagy! - jegyzem meg. Vigyorogva vállat von és egy mélyet szippant a kabátomból. Nem tudom, hogy mire jó ez.
- Annyira imádom a parfümöd illatát és azt, hogy az összes ruhádból ugyan az az illat árad. - hát ezt sem mondta még senki sem. Mármint egy lány sem. Elég fura így bele gondolva. Mármint azt sem tudom, hogy milyen illatúak a ruháim. Mindig ugyan azt a parfümöt használom és nem is nagyon törődöm az ilyen kis semmiségekkel.
- Te szoktad szagolgatni a ruháimat? - kérdezem gyanakodva és egy pimasz mosoly jelenik meg a számon. Hiába van sötét az úton csak pár lámpa ég, de még így is jól látom, hogy az arca lángol. Bírom mikor elpirul és zavarba van, ráadásul miattam. Persze, sok lány jött már tőlem zavarba, de Theo az akkor is más.
- Talán, néha - válaszolja zavartan és ez az a pillanat mikor megint olyan közel húzom magamhoz, hogy a szánk összeérjen. Először csak puszikat nyomok a szájára, de ezt mikor Theo megunja Ő az aki erőteljesen nyomja át a nyelvét a számba. Nem ellenkezem. Élvezem a csókunk minden pillanatát. Az elfojtott érzelmek és a vágyakozás összekeveredik. Ennek a csóknak már három éve meg kellett volna történnie, mikor én tizenöt voltam Ő pedig tizennégy. Nekünk már akkor össze kellett volna jönnünk, nem pedig harcolnunk egymással. A nagy könyvben mindig meg volt írva, hogy mi nekünk egyszer össze kell jönnünk. Már ha összejövünk. Nem kérdezem még meg, ugyanis félek az újabb csalódástól. Thoe már nem gyerek, szóval erre már nem tudja fogni és már a tanulás sem érdekli annyira.  Huszonkétszer kosarazott ki, nem akarom azt, hogy ez a szám még jobban növekedjen.
A szájából akarom hallani, hogy szeret. Neki kell először kimondania, mert ha ez megtörténik akkor ez azt jelenti, hogy komolyan gondolja. De addig nem járatom le magam még egyszer előtte. Egy lány előtt sem fogom lejáratni magam. Theo tudja, hogy mit éreztem és mit érzek, ezért most rajta a sor, hogy bizonyítson.
- Érdekes, hogy mik derülnek ki - levegő hiány miatt vállunk szét, de Theo kezei még mindig a nyakam köré vannak fonódva. Eszébe sincs elengedni aminek én kifejezetten örülök. - Ha már itt tartunk, mit imádsz még rajtam? - kezdem el fel-le húzogatni a szemöldökeimet. Az alsó ajkába harap és úgy gondolkozik hosszú másodpercekig.
- Ezt még nem mondhatom el. - csóválja a fejét hevesen.
- Mert? - kérdezem értetlenül.
- Még nem is ismerjük egymás igazán. Ha azt akarod, hogy az igazat válaszoljam a kérdésedre, akkor várnod kell még, hogy igazán kiismerjelek. - kacsint rám és megpaskolja az arcom. Nem erre a válaszra számítottam. Bennem mindenki szeret valamit. Elég ha csak valaki rám néz. A lányok imádják azt ahogy kinézek. Akkor Theo ezt miért nem imádhatja?
- Három éve ismerjük egymást. Egy iskolába járunk. És már egy házban is élünk. Nem hiszem el, hogy nem ismertél már meg igazán. - én már annyi mindent tudok Theoról, hogy akár egy könyvet is képes lennék róla írni. Most már azt is tudom, hogy melyik nap milyen bugyit meg melltartót hord.
- Én az igazi Liam Paynet akarom megismerni, nem pedig azt a srácot aki köcsög mindenkivel és azt hiszi, hogy Ő a Világ ura. - és már megint itt tartunk. Mikor fog már végre megbízni bennem? És mikor fogja végre elhinni, hogy nem vagyok olyan köcsög mint amilyennek Ő hisz? Az csak egy álarc ami megvéd a szenvedéstől.
- Az a Liam itt áll előtted! - válaszolom.
- Hát pont ez az! Ezt a Liamet nem ismerem. - mondja egy fokkal hangosabban. Mintha kettő lenne belőlem. A köcsög énemet nem szereti, pedig az is én vagyok. Összezavarodtam.
- Akkor ez esetben, el kell, hogy hívjalak randizni - túrok bele a hajamba és totál ostobán érzem magam. Ennél jobban már nem tudom megismerni. Mindent tudok róla és szerintem Ő is rólam. De ha az a vágya, hogy még ennél is jobban megismerjen, akkor a kérése számomra parancs. Elviszem randizni és akkor majd be fogja látni, hogy ez vagyok én.
- Tudod én nagyon elfoglalt vagyok. Új házba költöztem és lett két lüke bátyám is. Szóval borzalom most az életem. - nevet fel és én is elvigyorodok. Még szorosabban ölelem. Azt sem tudom, hogy hány óra lehet. Ráadásul senkinek nem is szóltam, hogy elviszem az autót. Szerintem kapni fogok ha haza jövök.
- Megengeded, hogy haza kísérjelek? - húzom fel az egyik szemöldökömet és próbálok komoly arcot vágni. Ilyenkor ez a normális viselkedés nem? A fiú haza kíséri a lányt és egy csókkal búcsúznak el egymástól.  Azonban Theo arca elszomorodik.
- Nem akarok haza menni - sóhajtja és leszegi a fejét. A hajába puszilok, majd kedvesen emelem fel a fejét, hogy tudja a szeme közé nézni. Nem tudom, hogy miért nem akar haza menni. De mielőtt meg tudnám kérdezni Ő az aki folytatja. - Mi van akkor ha megint bunkó leszel velem? Ha megint visszajön az az éned amit én utálok?
- Soha többé nem leszek veled utálatos. Ígérem! - mondom komolyan és egy nagy puszit nyomok az arcára. Hangosan felkacag és kezeink összekulcsolódnak, majd úgy indulunk el haza fele. Lassan sétálunk miközben kis semmiségekről beszélgetünk.
Élvezem a gyaloglás minden pillanatát egészen addig míg a hátam mögül meg nem hallom a nevem. Megfordulok és szembe találom magam Pammel. Megtorpanok, de mielőtt bármit tudnék csinálni, vagy mondani a nyakamra ugrik és szenvedélyes megcsókol. Érzem ahogy Theo elengedi a kezem és tisztes távolságba megy tőlem. El akarom magamtól lökni Pamet, de olyan erővel kapaszkodik belém, hogy képtelen vagyok még csak mozdulni is.
- Egész este téged vártalak. - meséli Pam izgatottan és végre levegőhöz enged jutni, de a nyakamat még mindig nem engedi el. Fogalmam sincs, hogy mi ez az egész, de látom ahogy Theo gyilkos pillantásokat küld felém. Basszus, neki most biztos úgy tűnik mintha én és Pam...jézusom.
- Theo...ez nem az aminek látszik. - kezdem el magyarázni. De mit is akarok magyarázni? Nincs semmi köztem és Pam között. Nekem Theo kell.
- Tudtam én, hogy valaki egy nap alatt nem változik meg ennyire. - nevet fel gúnyosan, majd a következő pillanatban leveszi magáról a kabátomat és kicsit sem kedvesen dobja hozzám és megy el.
Pár perce még kézen fogva sétáltunk és a randinkat szerveztük, most pedig megint utál engem...

26 megjegyzés:

  1. Fúúú, de utálom ezeket az Irwineket :@ Végre happy minden erre feltűnik Pam, de leütném azt a csajt is :D Amúgy ismételten csodás rész lett, nagyon kíváncsian várom a kövi rész. Sajnálom hogy ezek már az utolsó részek, igazán remek történet :) Remélem, ha ennek vége újra olvashatunk tőled valami izgalmas sztorit :P xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát tervbe van valamilyen történet ;)

      Törlés
  2. Irtó jó volt!! Most egyáltalán nem csípem egyik Irwint sem!! Nincs olyan,hogy Pam akkor tünjön fel!! Ajj! Várom a folytatást!!!!

    VálaszTörlés
  3. Pam Irwin...... készülj a halálra....... Így lesmárolni mások pasiját? Ohh Liam baby kezd változni :3 Milyen romantikus c: Csókolóztak *___________* Bárcsak velem történt volna meg... Siess <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igazából még nem jártak :D majd veled is egyszer megtörténik, csak nem Liam személyében ugyanis én már őt 4 éve lefoglaltam magamnak xD

      Törlés
  4. Most komolyan??? hogy tehetted ezt??? *szenvedős fej*
    :D és igen Pam halállal lakolsz tetteidért...ez komoly
    pedig kezdett minden jól alakulni, de sebaj lesz ez még Happy End :DD (vagy nem :D )
    kicsit hülye vagyok ma, na mind1, várom a kövit :D xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. valami csak lesz :D vagy Happy vagy Depi xD

      Törlés
  5. Pam Irwin egy...egy egy áááhh nem találok rá szavakat!!!! Halálra ítelve...
    Úhhh Lheo csók..."olvadozás a képernyő előtt" :3
    Bárcsak engem csókolna Liam...."álmodozós fej"
    Szerintem sokunk van így vele...gondolom xD
    UI: ugye te is imádok a Night Changes-t? Én teljes mértékben odavagyok...:3
    Ezer pusziii:Kinga :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Liam az én férjem xD erről nem nyitok vitát xD Night Changes az egyik legjobb klipjük lett, hála a vége miatt :D

      Törlés
  6. Wháá.. Hozom a vasvillát . ! :D de komolyan, utálom az Irwin testvérpárt.. Amúgy akkor most háromnapontna jönnek majd a részek . ? (.ha nagyon értetlen vagyok, bocsáss meh, esze van már.:D)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mostanában mindig hétfőn meg pénteken teszem fel :P de mivel a pénteki rész után már csak egy rendes fejezet meg egy epilógus marad, szerintem azokat hamarabb felteszem :P

      Törlés
    2. hát kinek, hogy :D én valamikor este vagyok a leginkább felpörögve xD

      Törlés
  7. Ez...izé...hát...hű. Na, jó, ez szép kis komi lessz, de mindegy. Hüje Irwinek... Az egyik egy barom, míg a másik egy kapcsolatmegrontó, Theoszomorító ribi. Amúgy oda vagyok az írásaidért, nemtom hogy telnének a napjaim a blogod nélkül.. Na, nem is szaporítom tovább a szót, várom a kövit
    Pá Tami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. most nagyooooooooon nevetek xD pedig naponta nem is hozok friss részt :P

      Törlés
  8. Utálom az Irwin családot ugy ahogy van.. :@@
    Imadom a blogod.pusziii regii

    VálaszTörlés
  9. Imádom gyorsan kovit!!!!:*

    VálaszTörlés
  10. OMG! Te nő! Nem nem utállak a vége miatt (most olvastam újra egy még máig íródó történtet és teljesen fel vagyok pörögve ><) ,de ez akkor is áááááá. És gome, hogy csak most írok, de most jutottam gépközelbe, most sikerült elolvasnom. (Többit facen megírom c:) Nagyszerű mint mindig gyors folytatást :*

    Chu~Hime-sama♥
    U.I: Best part: Most már azt is tudom, hogy melyik nap milyen bugyit meg melltartót hord.

    Szakadok XDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tudtam, hogy Te pont azt az egy mondatot fogok kiszúrni xD még mindig nem egy perverz történet és nem is lesz az :D szóval elégedj be azzal az egy mondattal :P

      Törlés
    2. Oh akkor azt a mondatod külön nekem szántad? :$$$$ Bébibogyó ennél a mondatnál kicsivel szaftosabb mondatok kellenének, hogy belenyugodjak abba, hogy nem lesz action :DD xd

      Törlés
  11. Miért kell nekem ennyi programon részt vennem? És miért van az, hogy előre csinálnak nekem programot? Szabad ember vagyok. Senkit nem érdekel?! HÉLÓÓ!
    Na mindegy.
    Juujj, nagyon tetszett a vége, de a végén komolyan mondom visítva feküdtem el a földön, és úgy bevertem a fejem a fődbe, hogy azt hittem betörik a padló. Hogy tud Liam ilyen szerencsétlen lenni, de komolyan? xD Aztán mikor végre sikerült abba hagynom a visítós-röhögős-röfögős-vinnyogós hangok kiadását, és megállapítottam, hogy se a padló, se a fejem nem tört be (haleluja, anyu kicsinált volna a padlóért), nagyban ülök a széken, meredek magam elé, és elképzeltem a folytatást.xD De nem merem neked leírni, mert tuti nem úgy lesz és akkor csalóok, hogy "megint nem úgy vaan ahogy ééén akartaaam!"
    De úúgy leírnám neked.
    De nem szabad.
    De leírom.
    De nem.
    Jajj csak fogd be a lepénylesőd.
    Értettem főnök. Befogom.
    Ja igen, elvagyok ám.xD Szoktam magamban beszélgetni. Általában mindig én nyerek.:3
    Azt nem akartam leírni neked, hogy most Theo könnyekkel küszködve és csalódással elrohan, sétálgat, majd hóvihar jön, Liam haza megy, otthon nem találja élete szerelmét. És még később sem ér haza. Na szülők keltése, Theo
    keresése. Ideges szülők, ideges Liam, és ideges (?) Harry, majd megfagyó Theo. És többet inkább nem írok, mert már így is sokat írtam, mert te olyan kis gonoosz vaagy. Igen, az vagy. De kis husi, egyem a zuzzád.:3
    Jujjci, már tök várom a Karácsoonyt.~ De akkor lenne az igazi, ha az a fiú aki nekem kibaszottul tetszik, már3 éve, neki is tetszeném, de ez áh, impossible.xDD Maradok a kutyámnál inkább, ő legalább szeret engem.:3
    Remélem neked is jól fog telni a Karid, és megkapod azokat amiket kértél:) Remélem én is.xD
    Nem tudok többet mondani, majd a következőnél.:D Tperj asszony, olvasni akarok.:3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. héééé én nem is vagyok olyan öreg, hogy asszonynak hívj :c majd ha lesz tíz gyerekem és Liam lesz a férjem, na akkor majd megengedem, hogy így szólíts...habár akkor sem mivel akkor meg már Mrs. Payne lesz a becses nevem...habár már most is az, igaz még nem legálisan, de akkor is én megtehetem, hogy használjam a jövendő férjem vezetéknevét, ugyanis Dancsó Péter megengedte xD
      oké,,befejeztem..a lényeg annyi, hogy nem vagyok asszony és Liam az enyém :D
      akár mit leírhatsz nekem, mert szívesen elolvasom ;)

      Törlés