2015. május 13., szerda

| Chapter Fifty - Five |

Hellóóó!! Először is lehetne hozzátok egy nagyon nagy szívességem? Szóval jelentkeztem egy versenyre a legjobb író kategóriában, és örülnék neki ha szavaznátok rám EZEN a linken, oldalt a Do_Payne nevű egyedre kéne szavazni ;) előre is köszönöm ♥ és a történetben az utolsó Louisos szemszög :c komizniiii




| LOUIS TOMLINSON |

Tudom, hogy megcsal. Úgy ahogy azt is tudom, hogy engem soha nem szeretett úgy mint ahogy én szerettem Őt. Valamit elrontottam. Lehet, hogy többet akart volna, én pedig nem vettem figyelembe az érzéseit. Magam mellett akartam tartani és megóvni mindentől. Ez lett a vesztem. A féltékenység úrrá lett rajtam. Utáltam ha más fiúkkal beszélgetett. Azt pedig még jobban utáltam ha ezek a fiúk az én barátaim voltak. Még mindig nem tudom felfogni ezt . Akkor kapott el legjobban az ideg mikor Liammel beszélt. Rögtön az első találkozásuk pillanatában tudtam, hogy valami nincs rendben közöttük. Annyira különösen viselkedtek egymással. Mint két rég nem látott barát, akik nagyon közeli viszonyban voltak egymással még régről. Hülyeségnek tartottam. Hisz mégis hogy lehetne nekik múltjuk mikor soha nem is találkoztak. De a bizalmatlanság elraktárózott bennem és elkezdett kattogni az agyam. Olaj volt a tűzre mikor Cat megmutatta azt a bizonyos képet ami még 2010-ben készült a londoni X-Factor stúdiója előtt az én barátnőmről aki állítólag mindig is New Yorkban élt, meg a legjobb barátomról aki tagadta, hogy ismerős lenne a számára a csajom. Természetes tagadták, hogy valami közük lenne egymáshoz, a képről pedig csak annyit mondtak, hogy véletlen. Véletlen a lófaszt! Mira csodálatos határos módon elfelejtette velem közölni azt az aprócska tényezőt, hogy öt évvel ezelőtt megpróbálkozott a brit tehetségkutató műsorban ahol kisett. Hogy honnan tudom? Könnyű volt Simont szólásra bírni. Ő nagyon is tudta Mira egyik kis múltját, de megígérte a lánynak, hogy soha nem fog beszélni róla. De én ellenállhatatlan vagyok, így amik felvételek nem kerültek be a tévében én külön kérésre végig néztem. Mira tényleg volt a műsorban csak akkoriban még nagyon nem hasonlított a mostani énjéhez. Utána pedig valahogy Amerikában kötött ki ahol teljes változáson ment keresztül majd ismét megpróbálkozott a tehetségkutatóval ahol tarolt, és ahol összeismerkedtem vele.
És ez még csak az első hazugsága volt. Soha nem mondtam neki, hogy tudom, hogy mi történt vele öt évvel ezelőtt, mivel az utána való idő még mindig zavaros a számomra. Az azonban biztos, hogy Liam nem csak akkor találkozott Mirával mikor az a bizonyos kép készült. Ismerték egymást...valahonnan. De honnan? Mira szentül vallja, hogy Ő egy büszke amerikai lakos, de brit akcentusa van ami azt jelenti, hogy élt Angliában. Ráadásul a szülei is Manchesterben élnek. Különös nem? Mikor bemutattam Mirát a srácoknak, Liam nem úgy viselkedett vele mint egy vadidegennel. Inkább úgy mint egy rég elvesztett baráttal. Liam pedig Cat mellett soha nem ölelgetett meg más lányt, sőt még csak a közelükbe sem ment, ugyanis állítása szerint szerette a lányt. Akkor mégis mi ütött belé mikor Mira feltűnt? És Mira miért csak Liammel lett a legjobb barátok rögtön az első pillanattól kezdve, mikor Harryvel, Niallel és Zaynel távolságtartó volt? Nem azt mondom, hogy velük nem volt jóban, de észrevehető volt az, hogy mennyire máshogy bánik Liammel.
Gyanakodni kezdtem és jobban odafigyeltem Mirára. Hiába próbálták nem feltűnően csinálni tudtam, hogy titokban együtt vannak mindenhol. Elég szar érzés mikor megtudod, hogy a barátnőd az állítólagos legjobb haverodat viszi el a szüleihez és nem téged. Szerettem volna megismerni a szüleit, hisz én is bemutattam Őt a családomnak. Mira azonban állandóan csak találgatott. Lett volna időnk elmenni Manchesterbe. Neki volt is ideje, csak történetesen nem velem hanem Liammel. Együtt voltak, ráadásul még úgy is néztek ki mint egy pár. Mira hiába nem mondta, rögtön megtudtam, hogy ott van. De nem mondtam neki, úgy döntöttem, hogy megvárom míg saját maga vallja be. Nem tette.
Mégis az a bizonyos jelenetett tett pontot az béketűrésemre mikor haza mentem és megláttam Őket a saját fürdőkádamba. Mira boldog volt, de úgy ahogy én még soha nem láttam mikor velem volt. Dühös lettem és kitaláltam egy csomó hülyeséget Liamről, majd a lány fejéhez vágtam, hogy tudom mit csinál a hátam mögött. Innentől kezdve nem bíztam meg benne. Magam mellett tartottam, de csak azért, hogy Liam ne kapja meg.
Ha Mira nem lehet az enyém, akkor az Övé sem lesz!
De a dolgok kezdtek kicsúszni a kezeim közül. Mira egy csomószor kimaradt miközben tiszta hülyeségeket próbált beveteni velem. Késő éjjel járkált haza és mindig bűzlött a férfi parfümöktől amik különösen hasonlítottak Liaméhez. Ismerem Liam parfümjeit, hisz hónapokig utazgatok vele egy turnébuszban. Cat már nincs a képbe mivel szakítottak, így nem nehéz kitalálni, hogy mit csinálnak titokban. Próbálják tagadni, de kegyetlen rosszul sikerül nekik. Azt hiszik, hogy nem veszem észre, hogy mit csinálnak mikor egymás közelében vannak? Feltűnően sokszor érnek egymáshoz, állandóan vigyorognak és valahogy mindig eltűnnek mikor senki nem figyel rájuk.

Mégis a ma este volt az mikor úgy döntöttem, hogy a dolog végére járok. Hely: Brit Awards. Mira feltűnően korán eltűnt ráadásul úgy, hogy nekem még csak nem is szólt. Liam szintén lelépett, de valahogy Ő is elfeledkezett szólni, hogy elmegy. Így mikor én is elhagytam a gálát a limuzin sofőrnek véletlenül nem azt mondtam, hogy haza vigyen, hanem Liam címét diktáltam le. Mikor megérkeztem a lakása épületéhez különös mód a barátnőm autója ott parkolt. Hajnalodott már, így természetesen úgy döntöttem, hogy megvárom míg a kisasszony feltűnik a terepen. És ha feltűnik? Nem fogok mutatkozni. Hagyom, hogy elmenjen a többit pedig majd meglátom. Lehet ma lesz a napja, hogy ellátogatok Manchesterbe is a szüleihez. Kíváncsi vagyok már rájuk, és arra, hogy a lányuk mit mond rólam.
Reggel hét óra is elmúlhat már, mikor a kijárati ajtó nyitódik. Lejebb csúszok az ülésembe, de még így is látom, hogy Mira és Liam az akik kilépnek az ajtón. Mirán még mindig a tegnap éjjeli ruhája van a haja viszont most kócos. Az ideg akkor kap el mikor végig nézek a fiún, akin egy egyszerű fehér póló van, meg alsógatya. Mikor Mira menni készülne, Liam elkapja a derekát és magához húzza jó szorosan miközben a lány a nyakánál fogva öleli meg. Azt remélem, hogy ennél többet már nem fogok látni, de tévedek, mivel mikor Mira megfordulna egy gyors puszit nyom a srác szájára és úgy hagyja magára vigyorogva. Liam még mond valamit, mire Mira bólint, majd megfordul és visszasétál az épületbe.
Szóval mégis csak igazam volt. Mira megcsal ráadásul ezzel a faszfejjel! Liam elvette a csajomat, én pedig nem jöttem rá! Hazudtak nekem.
Kiszállok az autóból és idegességemben fogalmam sincs, hogy mihez kezdjek. Nem akarok haza menni. Nem akarom Mirát látni. Azt akarom, hogy az egész világ tudja meg mekkora egy kurva.
- Pár óra múlva jobb lesz. - ijedten fordulok meg a tengelyem körül és találom szembe magam Cat-tel. Liam autója mellett áll és eléggé bosszúsan nézegeti a járművet. Szinte már félelmetes ahogy kinéz. - Mikor rájöttem, hogy Liam beleszeretett Mirába, én képes lettem volna megölni mindkettőjüket. De aztán úgy gondoltam, hogy majd Ők jobban fognak szenvedni mint én. A helyzet az, hogy a bájos és kedves Mira Nelson egy csomó dolgot elfelejtett közölni a nagyvilággal. - érdeklődve figyelem a lányt. Catről mindig is tudtam, hogy egy kétszínű picsa. Állandóan nyomozott Liam után, előtte aztán soha nem voltak titkok. Annyira magához akarta láncolni a fiút, hogy képes lett volna egy nyomkövetőt is rá szereltetni csak azért, hogy tudja azt, hogy mikor mit csinál. Nem lepődnék meg rajta ha lenyomozta volna Mira életét is.
- Arra már énis rájöttem, hogy egy csomó dolgot elfelejtett elmondani nekem. - igazítom meg a hajam és köpök egyet. Engem eddig még senki nem csalt meg! Mindig én voltam az aki véget vetett egy kapcsolatnak.
- Soha nem érdekelt az, hogy vajon a szülei miért élnek Manchesterben miközben Ő állítólag mindig New Yorkban élt? Én szívesen választ kapnék ezekre a kérdésekre. - hangja izgatott és szinte már hallom ahogy kattog az agya. Mindenáron be akarja feketíteni Mirát. És már én is.
- Ha most azt akarod, hogy menjünk el Manchesterbe, akkor én benne vagyok. - vigyorodok el rosszállóan. Ha Ő tudott nekem fájdalmat okozni akkor itt az ideje, hogy most én legyek az aki nevessek rajta. Vannak titkai, de úgy érzem, hogy ezekre a titkokra hamarosan fény fog derülni.
- Elvette Tőlem Liamet! Engem soha nem szeretett úgy mint ezt a hazudós ribancot. - hangja tele van méreggel és haraggal. Jól sejtem már Mira halálát is eltervezte. Szerintem mind a ketten hibásak, nem csak Mira. Ha Liam annyira szerette volna Catet akkor nem tudott volna összejönni Mirával. Mira sem szeretett engem ezek szerint. Már csak az a kérdés, hogy akkor miért járt velem? Így akart Liam közelébe férkőzni? Lehet, hogy mindig is Ő kellett neki, engem pedig csak kihasznált?
Nem kell sokáig kérnie, hogy menjek el vele Manchesterbe. Öltönyben, fáradtan érkezek meg a városba, majd szállunk ki egy hatalmas park előtt és tanácstalanul egymásra nézünk. Az egy dolog, hogy itt vagyunk, de most hova? Manchester azért nem kis város, így szerintem nem is ismer mindenki mindenkit.
- És most? - nézek rá a mellettem álló lányra, aki csak az alsó ajkába harap és úgy néz végig az úton. Egy csomó autó halad el mellettünk. És a parkban is nyüzsögnek az emberek.
- Elméletileg a szülei itt élnek, szóval az embereknek ismerniük kéne Őket - válaszolja maga elé meredve, majd hirtelen útnak indul be a parkba. Rögtön utána indulok, de meg is torpanok mivel Ő is megáll. Vörös hajú, talpig feketében öltözött lány néz végig rajtam. Korban Mirához illik, így természetes, hogy rögtön az suhan átt az agyamon, hogy ismeri a lányt. - Bocsi, hogy csak így letámadunk Téged, de véletlenül nem ismered Nelsonékat? - tér a dolog közepébe rögtön Cat. A vörös hajú lány leemeli a szeméről a szemüvegét, majd egy vicsor jelenik meg az arcán. Félelmetes. - Tudod, a Dollys Mira Nelson szülei. - próbálkozik tovább Cat.
- Inkább az elmegyógyintézetes Mira Nelson. - nevet fel keserűen az ismeretlen lány. Erre a megjegyzésére rögtön Cat mellé állok és kíváncsian fülelek. - Sandy vagyok. Mira egyik régi nagyon közeli ismerőse. - nyújta a kezét felém, de eszemben sincs viszonyozni a gesztusát. Mira régi ismerőse? Ez mégis, hogy lehet? Hisz soha nem élt itt a szüleivel! És milyen elmegyógyintézetről beszél? Szerintem összekeveri valakivel.
- Ezt kétlem, ugyanis az a Mira akiről mi beszélünk, soha nem lakott Manchesterben, csak a szülei. Ő New Yorkban élt. - állítom magabiztosan. Sandy jóízűen kinevet és megcsóválja a fejét.
- Nem, hogy itt lakott, de még itt is járt suliba, majd Londonba került egy gyogyó intézetbe mivel a csaj lökött volt egész életében. Aztán még bolondobb lett, majd elhúzott innen. Befestette a haját szőkére és egy plázapicsát varázsolt magából, hogy senki nem ismerje meg. De itthon még mindenki tudja a mocskos múltját. - nevet fel jóízűen Sandy, velem pedig szédülni kezd a világ. Catbe kapazkodom meg, és remélem, hogy ez az egész csak egy rossz vicc. Itt valami tévedés van.
- Miféle mocskos titok? - faggatózik tovább Cat. Nem akarom hallani. Nem érdekel, nekem ez már túl sok.
- Te elhiszed ezt a sok hülyeséget amit ez itt összehazudozik? Honnan tudod, hogy nem kamuzik? - rántom meg Cat kezét és fordítom magamhoz. El akarom Őt húzni a csajtól, de nem akar velem jönni. Sandy csak hazudik. Biztos, hogy nem is ismeri Mirát.
- A cuki kis Mirád akit Te úgy védsz, megölte a legjobb barátnőmet! Nem hiszed el? Oké, de bizonyítékom van mivel az apám a rendőrségen dolgozott akkoriban és Ő hozta meg a határozatot, hogy csukassák be egy elmegyógyintézetre mivel veszélyes az emberekre. Vagdosta magát, és mellette úgy nézett ki mint egy csontváz. Egy csomó képet tudok mutatni róla a rendőrségen. - ajánlja fel, hogy megmuttassa. Nem akarok vele menni, de Cat elkapja a csuklóm és elkezd húzni a rendőrség felé ami különös mód az utca végén van. Sandy úgy megy be oda mintha mindennapos vendég lenne. Mert lehet, hogy az is. A rendőrök mosolyogva köszönnek neki, majd az egyiknek szól, hogy kéri Miranda Nelson adatait. Miranda. Még az igazi nevét sem tudtam egészen idáig.
Int a fejével, hogy kövessük miközben benyit egy irodába.
A rendőr akit megkért pár másodperc múlva egy vastag aktát rak le elénk, Sandy pedig kinyitja és máris meglátom a lányt akit azt hittem, hogy egészen idáig ismertem. Egy sovány tizenéves lány van a képen vérben úszú ruhában. Alig ismerni rá sőt undorító ahogy kinéz a soványsága miatt. A kék szemei viszont pont ugyan olyanok mint most. Leteszem a képet és egy másik képért nyúlok amin szintén Mira van, de a kezei vannak kiközelítva amin egy csomó vágás nyom éktelenkedig. Elég csak egy szempillantást vetnem a papírokra rögtön mindent ki tudok olvasni. Sokszoros öngyilkossági kísérlet, kés volt nála, éheztette magát, hazudott a szüleinek,illegális drogfogyasztás, majd a mosdóban egy bizonyos Julia holteste mellett találtak rá talpig vérben úszva, egy elmegyógyintézetbe beutaló papír ahol sürgös segítséget kérnek mivel a lány nem megbízható és kárt tehet az osztálytársaiban és a tanáraiban.
Hányingerem támad és a lehető leggyorsabban fordítom el a fejem a képekről. Nem akarom elhinni, de tudom, hogy igaz. Mira hazudott mindenkinek méghozzá erről. Lehet, hogy még mindig kezelésre szorul, csak jól titkolja. Én pedig egy ilyen lánnyal jártam, aki veszélyes az emberekre. A világnak meg kellene tudnia a valóságot, de azért ennyire szívtelen még én sem vagyok. Ha kiderülne akkor rögtön kitennék a Dollykból és soha többet nem mutatkozhatna nyilvánosan. Tönkre tenném az életét.
- Beszéltél erről valakinek? - kérdezem csendesen Sandyre nézve. Megcsóválja a fejét. - Figyelj én tudom, hogy milliók landolnának a zsebedben ha ezeket az infókat kiadnád valakinek, de ha eddig képes voltál hallgatni, akkor ez mostantól se legyen máshogy. Sajnálom a barátnődet, de Mira egyszer még bűnhődni fog valahogy. - Sandy nagy szemekkel méreget és olyan a tekintete mintha valami olyasmit hallott volna amit eddig nem tudott. - Cat haza megyünk! - mondom a lánynak aki teljesen kábán ül mellettem. - És nem beszélünk erről. - teszem még hozzá. Lehet rossz döntést hoztam, de nem akarom tönkre tenni Mirát. Nem én, és nem így. Ez az Ő múltja, neki kell rendbe hoznia. De az biztos, engem ki fog hagyni belőle ugyanis nem akarok egy ilyen lánnyal mutatkozni aki mindenkinek hazudozik...

8 megjegyzés:

  1. Szia jó lett mint mindig <3 Louis végre megtudta Mira múltját aranyos tőle hogy nem mondja el mindenkinek ;) Siess a kövivel <3

    VálaszTörlés
  2. Hogy a kábulat kapjon el ebbe a szent percbe Louis Tomlinson!! Jó tudom, és ne de na!! Mi ez már?? Hogy a .....jó nem beszélek csúnyán, eddig Liamre haragudtam egy pöpet, de most Lou nagyon felcseszett!!! Siess a kövivel, mert agy faszt kapok!!!
    Puszi: Encii ❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mi a problémád Louisval? :O szegény nem csinált semmit :c

      Törlés
  3. Nem gondoltam volna hogy ez fog tortenni :o
    Louisrol sem gondoltam volna hogy ilyen gonosz lesz :(
    Varom a kovit ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem is gonosz :c mire számítottál? :P

      Törlés
  4. Hey.
    Alig 3 napja kezdtem el olvasni a blogot es igazabol eloszor nem is akartam bele kezdeni. Mivel Louis girl vagyok igy megis elolvastam es jol tettem. Remelem a kovetkezo toridben nagyobb szerepet is kap majd.
    Hihetetlen ahogy irsz. Lenyugozo bamulatos es wow. Kene egy kulon szotar. Es varom a holnapot. Az elso blog ami jo, nem sablonos, hosszu reszei vannak es napi rendszeresseggel erkeznek a fejezetek. ILOVEIT!!!
    Pussz Barbee xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát tervezem, hogy megint nagy szerepe lesz ;)
      ennyire már rég dícsértek meg :D köszönöm :*

      Törlés