2012. augusztus 12., vasárnap

§15.-Mint például Te?

Hola!!! Ahogy ígértem meglett az 5 komi szóval itt a napi rész. És ma amúgy is jó napom van. Este aztán ám nézzétek nekem a Záróünnepséget az Olimpián. Én egész este a TV előtt fogok ülni és várni fogom amíg a One Direction fellép xD 

Kora reggel arra ébredtem, hogy valaki mocorog mellettem. Lassan kinyitottam a szemem és óvatosan Liam felé fordítottam a fejem.
Hasán feküdt az egyik keze  lelógott az ágyról, míg másik a derekamon pihent és úgy húzott magához. Nagyon aranyos volt így, és semmi kedvem nem volt felkelteni. Inkább csak még jobban felé fordítottam a fejem és néztem ahogy halkan, egyenletesen szuszog. Szegény, én miattam nem tudta rendesen kialudni magát . Még mocorogni sem akartam, de azért egy kicsit kényelmetlen volt a helyzet mivel magához húzott az egyik kezével. Mondjuk fogalmam sincs, hogy került derekamra a keze.
Épp el akartam volna fordulni mikor mocorogni kezdett és álmosan felém nézett. Mikor észre vette, hogy már fenn vagyok ásított egyet és akkor vette észre, hogy a keze még mindig rajtam van. Mint a villám elkapta onnan és gyorsan felült majd zavartan kócos hajába túrt.
- Jó reggelt- néztem rá mosolyogva, Ő pedig válasz helyett csak ásított egy jó nagyot- Sajnálom az éjjel történteket- hajtottam le a fejem.
- Ezt már megbeszéltük- mondta komoran és ezzel végleg lezártnak tekintette a témát- De azért kíváncsi vagyok, hogy mióta is félsz a vihartól- nézett rám kíváncsian és törökülésbe ült és úgy figyelt rám. Remek most kezdhetem el mesélni a gyerekkorom, amiből szinte csak arra emlékszek. Nincs mit tenni hisz Liam is elmondta, hogy miért fél a kanalaktól szóval most rajtam van a sor.
- Hát elég hülye történet- csavargattam a hajam az újaim között és azon gondolkoztam, hogyan tudnám a legegyszerűbben elmagyarázni, hogy értse is meg.
- Szerintem megértem- válaszolta egyszerűen és nagy szemekkel bámult rám. Nagy levegőt vettem és elkezdtem mondani a nem nagyon hosszú mesét. Mondjuk szerintem úgy kényelmesebb lett volna, ha egy asztalnál beszélgetnénk nem pedig az ágyamban pizsamában. Elég viccesen nézhettünk ki, mivel szerintem olyanok voltunk mint két szerelmes pár akik életükben először most csinálták együtt.
Ettől a gondolattól Jay jutott az eszembe. Vajon vele fogom elveszíteni a szüzességem? Valahogy nem tudtam elképzelni magam vele úgy. Nem az, hogy nem szeretem, csak nem tudom magam hosszú távra eltökélni. Elég furán hangzik meg minden, de ezt érzem. Viszont el vagyok vele és örülök, hogy járunk, csak a csóknál tovább ne lépjünk.
Aztán észbe kaptam, hogy Liam még mindig a mesére vár így jobbnak láttam ha végre elkezdtem.
- Anya akkor halt meg mikor én két éves voltam. Nincs róla sok emlékem csak annyi, hogy nagyon szeretett engem és apát is. Egyik nap aztán elvittek a nagyihoz néhány napra és mikor haza jöttem anya sehol nem volt. Egész nap csak vártam és vártam közben még az eső is szakadt. Hiányzott mivel szerettem és féltem, hogy Ő már nem szeret engem, mert valami rosszat csináltam. Késő este a szobámba ültem és az eső viharrá alakult. Akkor lépett be a szobámba apa és mikor a legnagyobbat villámlott azt mondta, hogy anyának messzire kellett mennie és majd fentről figyel, de mindig szeretni fog- fejeztem be a történetet és halványan még vissza tudtam rá gondolni. Kicsi voltam szóval figyelemre méltó, hogy ennyi mindent tudok róla mondani. Emlékszek azóta is úgy csinálok anya képével a halban mintha élne és vissza tudna beszélni, pedig nem.
Liam nem szólt semmit csak hallgatott és nagyokat pislogott. Mondhatnám azt, hogy szerencsés mivel élnek a szülei, de tudom jól hogy nem az. Soha az életben nem fogja megismeri a valódi szüleit. Hazugságban fog meghalni én pedig nem tudok neki mondani semmit. Az ő helyzete még rosszabb mint az enyém. Nekem legalább itt van apa, de neki?
- Sajnálom- nézett rám szomorúan majd küldött felém egy aranyos mosolyt- May pont úgy nézett ki mint te. Ric imádja nézni azt a képet és folyton arról beszél, hogy mennyire hasonlítasz rá. Az én anyámról soha nem beszélt úgy, de ez meg is van értve. Jól tette, hogy elvált tőle még ha nekem így rosszabb is lett- meredt maga elé és úgy beszélt én pedig kényelmetlenül kezdtem érezni magam. Remek megint Mayánál jutottunk ki mint mindig.
- Ezt amúgy eddig még soha senkinek nem mondtam így el- mondtam zavartan és éreztem ahogy elpirulok. Magam se értem, hogy tudtam pont neki elmondani, hisz eddig nem bíztam benne. Viszont ma éjjel megismertem egy másik énjét egy olyat ami nagyon megtetszett.
Beszélgettünk még volna tovább is, de akkor megszólalt lent a csengő. Felugortam és már mentem is le.
Mikor kinyitottam Jayel találtam szembe magam akivel gyorsan váltottunk egy csókot majd nagy szemeket meresztettem rá.
- Mit keresel itt?- néztem rá csodálkozva és leültettem az ebédlőbe.
- Tegnap egész este hívtalak mivel úgy voltunk megbeszélve, hogy találkozunk- nézett rám szemrehányóan majd keresztbe tette a lábát és úgy dőlt hátra a kanapén- Nem vetted a telefont egész éjjel és még ráadásul reggel sem- kinek volt az eszébe a telefonjával törődni mikor egy borzalmas éjszakán van túl. Teljesen kiment az eszemből, hogy megnézzem a nem fogadott hívásaimat. Meg aztán nagyon jól elbeszélgettünk Liammal - Szóval meg kellett nyugodnom így aztán gondoltam megnézem mi van veled- varázsolt arcára egy bájos mosolyt majd felállt és magához húzott és megcsókolt szenvedélyesen. Úgy látszik tényleg aggódott miattam, hogy mi van velem. Ez aranyos és azt bizonyítsa, hogy tényleg fontos vagyok neki- Ahogy elnézlek mozgalmas éjszakád volt- váltak el ajkaink és akkor tudatosult bennem, hogy még mindig pizsamában vagyok. Ezt a cikit, pont így kellett meglátnia.
- Félreérted- nyugtattam meg, de akkor jött le a lépcsőn szintén pizsiben és kócosan Liam is. Jay bosszúsan ránézett és nem tudta, hova rakni a helyzetet. Várjunk csak hiszen Ő nem is tudja, hogy Liam elvileg a mostohatesóm és most elég félreérthető a dolog.
- Ő meg ki?- bökött undorodva Liam felé és zsebre dugta a kezét. Liam nem értette a helyzetet csak állt és nézte mintha nem tudná eldönteni, hogy mit csináljon.
Akkor kaptam észbe és Liam mellé ugrottam.
- A mostohatesóm- válaszoltam egyszerűen és nyugodtan- Jay ő itt Liam Payne- mutattam a mellettem álló srácra aki csak biccentett egyet Jay felé és esze ágában sem volt megszólalni- Liam Ő itt a barátom Jay Tyler- tettem még hozzá, de Jay még biccenteni sem volt hajlandó csak mérgesen kifújta a levegőt mint aki gyilkolni készül. Fogalmam sincs, hogy mi baja van hisz semmit nem csináltunk és még csak meg sem fordult a fejünkbe sem- Én most azt hiszem megyek és felöltözködök- mutogattam az emeletre és elkezdtem hátrálni.
- Úgy öltözz, hogy elmegyünk deszkázni Lilyvel- szólt utánam én pedig megtorpantam. Azt mondta Lilyvel? Hármasban? Mióta van egyáltalán ilyen jóban vele, hisz még csak két hete jár ide és én voltam az első aki barátkozott vele. Most meg már azt is tudja, hogy Lily szokott deszkázni. Áh szerintem ebben nincs semmi rossz, sőt inkább jó, hogy jóban van a barátnőmmel.
- Azt hittem ketten leszünk- mondtam csüggedten és lehajtottam a fejem.
- Igen, csak aztán találkoztam Lilyvel és azt mondta, hogy Ő is ki akar menni a pályára én meg mondtam neki, hogy akkor jöjjön velünk- válaszolta egyszerűen majd mintha a saját házukban lett volna levágódott a kanapéra és bekapcsolta a TV-t…

/LIAM/
Ilyen vihar lehetne minden éjjel mert akkor Emmel aludhatnák. Ennél szebb éjjelt el sem tudtam volna képzelni. Ott feküdt a kezeim közt és ott is aludt el. Mintha egy álomba csöppentem volna. Igaz tényleg nagyon félt, de én akkor is élveztem.
Nem akartam, hogy reggel legyen és nem is akartam felkelni, de szokás szerint az a köcsög Jay mindig mindent elszúr. Még, hogy aggódott érte, na persze aztán ki tudja kivel hentergett egész éjjel. Tuti, hogy a csávó félre kefél, látni lehet azon a béna képén. Hisz minden csaj ilyen pasiról álmodik pedig egy paraszt.
Egyáltalán milyen randi már az, hogy deszkázni viszi a csajt. Romantikus sétákra kellene vinnie nem pedig egy pályára ahol drogosok vannak akiket kitagadtak otthonról. És Em meg örül neki.
Ráadásul a TV-t is úgy használja mintha a sajátja lenne. Ha itthon lenne Ric nem merné ezt csinálni, sőt még be sem merné tenni ide a mocskos lábát.
- Amúgy tudom ám, hogy ki vagy- kapta el a tekintetét a képernyőről és rám nézett én pedig értetlenül vissza rá. Persze, hogy tudod ki vagyok hisz Em most mutatott be. Idióta- Néztelek az X-Factorban, de nem hittem volna, hogy egy buzikból álló banda ilyen sokra viszi- tessék helyben vagyunk. És még elvárnák tőlem, hogy jópofizzak vele mikor lebuzizott. Ami pedig a legjobb röhögött saját magán.
- Látod mégis sikerült- tártam szét a kezem flegmán- Talán azért mert nem vagyunk buzik- tettem még hozzá a hatás kedvéért. Abbahagyta a röhögést és csak bunkón bámult.
- De nagy szád van. Örülsz mi mert te vagy Liam Payne a One Direction egyik énekese- kezdett el gúnyolódni. Hát haver rosszal kezdtél ki, nagyon nagyon rosszal.
- Hát persze, mivel nekem minden napra más csaj jut, amíg te lefogsz magadnak egyet akit teljesen hülyévé tudsz tenni. Azt hiszed nem vettem észre rajtad, hogy csak kihasználod Emet?- fakadtam ki és farkas szemet néztünk egymással. Mind a ketten szerintem meg tudtuk volna egymást ölni.
- Em? Már becézgeted is?- röhögte el magát újra majd abbahagyta- Jobb ha távol tartod magad tőle mert Ő az enyém és eszem ágában sincs dobni egy ilyen bomba nőt akinek mellesleg még pénze is van- aha szóval itt van a kutya elásva. Csak azért van vele mert gazdag és így ő is kap belőle. Hogy eddig erre miért nem jöttem rá? – Tudod mit kaptam tőle az 1 hetes évfordulónkra? Egy márkás órát. Akkor gondolj csak bele mit fog venni, ha 1 éve leszünk együtt .
- Te beteg vagy- csóváltam meg a fejem- Százszor jobbat érdemel nálad aki tényleg szereti nem pedig kihasználja- emeltem fel a hangom miközben magyaráztam. Emma ennyire vak nem lehet, vagy mégis. Elveszi a szerelem az eszét és én nem tudom megakadályozni mert akkor rájönne én, hogy érzek iránta. Nem merek kockáztatni.
- Mint például Te?- húzta fel gonoszul a szemöldökét és elkezdett rám vicsorogni.
- Mi van?- néztem rá értetlenül és elfordítottam a fejem.
- Nyugi nem mondom el neki, ha nem köpöl bele a levesembe és távol tartod magad tőle- fenyegetett meg én pedig értetlenül néztem rá. Ez már cseppet sem vicces, sőt inkább félelmetes.
- Bocs, de még mindig nem értelek.
- Nem? Oké akkor elmagyarázom könnyebben. Totál bele vagy zúgva Emmába. Ennyi- csapta össze a kezét én pedig teljesen elfehéredtem. Kizárt dolog, hogy ennyire látni lehet rajtam. Épp szólásra nyitottam a számat, hogy letagadjam az egészet mikor léptek zaja hallatszott majd Em egyenes Jay nyakába ugrott boldogan.
- Mehetünk édes- nevette majd együtt kézen fogva távoztak én pedig egyedül maradtam.
Remek hagytam magam megfenyegetni és még csak vissza sem tudtam szólni. Undorodok magamtól.
Vissza mentem a szobámba és felöltözködtem majd úgy döntöttem, hogy bemegyek a városba a srácokhoz és együtt majd elmegyünk a stúdióba. Épp hívni akartam volna őket mikor rájöttem, hogy a telefonom meg Em szobájában van. Így aztán kénytelen voltam visszamenni.
Ott ugyan olyan rendetlenség volt mint mindig a telefonom pedig a földön hevert. Mikor felvettem a szemem véletlenül egy halom papírra tévedt az ágyán. Nem is én lettem volna ha nem fogom meg és kezdem el olvasni.:

Liam a főszereplő fiú egy rock sztár aki négy másik fiúval zenél. A lányok meg vannak érte ugyan úgy halva mint én. Világosbarna göndöres haja van és mogyoróbarna szemei ami miatt rögtön felhívta magára a figyelmemet már gyerek korába. Igen én Emi Swai szerelmes vagyok a mostohabátyámba.. Pedig tudom jól, hogy semmi jövője nincs és inkább össze jöttem egy másik sráccal, csak hogy feledkezzek meg róla. Nem sok sikerrel sajnos. Ráadásul csak még nehezebb mert minden nap látom és nem érinthetem meg, nem suttoghatom a fülébe, hogy szeretlek. Szenvedek a saját érzéseimtől, de nincs bátorságom bevallani az érzéseimet…

A papír kiesett a kezemből és csak lélegzetvétel nélkül ültem. Ez a történet annyira hasonlít az Ő életére. Gyorsan a többi papírt is a kezébe fogtam majd teljesen elmerültem benne. Mikor a végére értem akkor jöttem rá, hogy Em egy egész könyvszerűséget írt. Bár igaz volna…

15 megjegyzés:

  1. HÚHÚHHÚÚÚÚ HÁT EZ DE CUKI *-* főleg a végee :DD de húú *-* nincsenek rá szavaak! :D Újat akarok! MOST! :$$

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. húúú nagyon köszi :D majd kapsz újat xD

      Törlés
  2. Fenomenális!!! Fúúj...Jay:S csak igy tovább!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ez a Jay egy nemmondomkimi de sztem ugyanarra gondolunk ;)

      Törlés
  3. imáááádom ezt a réészt is ;DDD
    Várom a következőőőt!!! :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó^^ Olyan jól írod meg ezt a visszafogott románcot..:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. visszafogott románc? :O
      ez tetsziiik :D

      Törlés
  5. szokásomhoz híven írok, mert nem tudom abba hagyni a történetedet!! eszméletlen ahogyan írsz!! remélem Emmának és Liamnek lesz közös jövője!;D
    xoxo Fancsi.
    várom a kövit!!:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát ha erre most válaszolnák akkor már senkit nem érdekelne a töri további része :D
      amúgy köszi a komit és örülök h írsz :)))

      Törlés
  6. Hejhó!:)

    Gyűlölöm Jay-t... Emmának Liam mellett a helye,és...
    több hozzáfűznivalóm nincs, minthogy tűkön ülve várom az Olimpia Záróünnepélyen történő fellépésüket!:)

    xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. helyes h várod :D
      tudom h gyűlölöd mivel ne te vagy az egyetlen :)

      Törlés
  7. Fantasztikus lett szokás szokás szerint :D Nem tudom de nekem ez a Jay gyerek nem valami szimpi :O
    Imádom ahogyan írsz:D Főleg a Zaynes részeket szeretem a legjobban :D
    Kérem a következőt :D De rögtön :))
    Szandee ×

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm szépen :)))
      Zayn ó őt én is nagyon szeretem :D

      Törlés