2013. december 20., péntek

18. Együtt

Sziasztoooooooook. Itt a friss rész :D felét gépről írtam a másik felét pedig telóról szóval ha hiba van benne ezer bocs...ráadásul negyed órámba telt míg fel tudtam tenni mivel olyan gyenge a wifi ( a szomszéd wifi hálózatának köszönjétek, és sok komit kérek mivel lefagyott a seggem míg feltöltötte ezt a részt...igen a teraszon álltam negyed órát egy szál pólóban  xD) 

18. Együtt
A telefonom hangos zenélésbe kezdett valahol az asztalomon, mire én riadtan kaptam fel a fejemet és megint sikeresen a szőnyegen landoltam.
Ezt nem hiszem el ideje lenne leszoknom arról, hogy elalszok az asztalomon. Pedig most nem is tanultam és délután van. Tényleg beteges, hogy ennyit alszok. Tehetek én róla, hogy lefáraszt az iskola?
Feltápászkodok a szőnyegről majd a telefonom után nyúlok és kissé kómásan szólok bele. De anya nem enged szóhoz jutni.
- Remélem nem feledkeztél el Benjaminról - kezdi mire én hirtelen elfehéredek.
Basszus Ben! Az öcsém már hetek óta jár korrepetálásra Liamhez és szinte mindig nekem kellett érte mennem. Őszintén mondom imádom ezt a munkát. Hisz ki ne szeretne becsöngetni az angol tanárához majd percekig szemezni álmai pasijával.
Hát én pontosan ezt csinálom. Eddig volt olyan pechem, hogy Ben pontosan mindig akkor végzett mikor én megérkeztem érte, így sajnos semmire nem jutottam Liammel. Csak annyira, hogy megkérdezte, hogy vagyok meg mosolygott. Persze mindezt magázva tette, de Ben így is elég furán nézett ránk.
Ha engem kérdeztek szerintem sejt valamit mivel mindig azt kérdezi, hogy mi olyan érdekes az angol tanáron, hogy hosszú percekig bámulok rá. Soha nem válaszolok neki erre a kérdésére.
Még csak az kéne, hogy véletlenül valamire rájöjjön. Tuti, hogy első dolga az lenne, hogy futna anyáékhoz.
Mondjuk én beelégszem ezzel a kis szemezéssel is. Suliban még ennyit sem engedhetünk meg magunknak, ugyanis mindig van körülöttünk valaki. Órák közben pedig annyi beleéléssel magyaráz, hogy nincs ideje rám.
És még csak elzárásra sem tud küldeni, mivel semmi rosszat nem csinálok. Csak azért pedig nem küldhet el elzárásra mert kettesben akar lenni velem. Túl feltűnő lenne ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.
Így be kell érnünk ezekkel a pár perces szemezgetéssel a lakása ajtajában.
Pedig tudom, hogy szívesen közeledne felém. Látom a szemeiben. Csak történetesen nem tud közeledni. Igazságtalanság.
- Dehogy feledkeztem - mondom gyorsan majd mint egy idegbeteg elkezdek átvetkőzni valami normális ruhába. De mikor a nadrágomat veszem magamra kinézek az ablakon és elszörnyedek. Úgy szakad az eső mintha dézsából öntenék.
Ugye most nem akarják azt, hogy ilyen időben gyalogoljak el a város közepébe? Megszoktam már az angliai időjárást és tapasztalatból tudom, hogy az eső nem fog egyhamar elállni. Volt úgy, hogy reggel sütött a Nap és mikor a sulihoz értem totál átáztam mivel annyira elkezdett szakadni az eső félúton.
- Elindultál már? - kérdezi. Persze arra várhat, hogy ilyen időben elinduljak. Nincs kedvem bőrig ázni aztán hetekre megbetegedni. Nem bírnám ki ha hetekig nem láthatnám Liamet.
- Ő..ő...ő - igen ez egy értelmes válasz.
 Most mit kéne mondanom? Ben tíz perc múlva végez én pedig még mindig a szobámban álldogálok bugyiban. Pedig köztudott dolog, hogy Liam lakása innen gyalog bő fél óra. És még ugye szakad az eső is.
- Szóval nem. Jobb is mivel most beszéltem apáddal és üzeni, hogy nyugodtan vidd el az autót és akkor nem fogsz elázni - mondja én pedig nagy hálálkodás közepette leteszem a telefont.
Hah mégsem olyan szörnyetegek a szüleim. Igazából nem gyakran adják oda a családi autót mivel szerintük még mindig nagyon felelőtlen vagyok. Maximum pontra írtam meg a tesztet és nálam fegyelmezettebben senki nem vezet a városban. Több mint egy éve van jogsim, mégis az egy kezemen megtudom számolni, hogy hányszor vezethettem magam. Apa soha nem engedi meg. Így csak akkor vezethetek mikor vagy Ő vagy anya ül mellettem. Szívás.
Viszont most vezethetem magam. Vigyorogva húzom fel a cipőimet és húzom fejemre a kapucnim csak azért nehogy elázzak míg a garázshoz érek.
Boldogan ülök bele az ezüst Volvo-ba és kapcsolom be a rádiót majd indulok meg Benért. Kegyetlenül szakad az eső így eléggé lassan tudok csak haladni. Amúgy sem szeretek hajtani.
A tíz perces útból végül negyed óra lesz mikor megérkezek ahhoz a háztömbhöz ahol Liam lakik. Le akarok parkolni, de nincs egy szabad hely sem.
Ilyen nincs. Remélem valaki csak szívat. Ne már, hogy nincs egy kibaszott parkolóhely ekkora úton. És nincs. És ami a legszörnyűbb, hogy két utcával arrébb láttam egy szabad helyet. Persze, hogy vissza kell oda mennem.
Az eső pedig még erősebben szakad. Éppen, hogy csak kiszállok az autóból máris bőrig ázok. Csodás. Mondtam már, hogy utálom a szüleimet, Bent és a londoni lakosokat? Egyszer jövök ide autóval és akkor sincs parkolóhely. Valaki össze esküdött ellenem. Legalább az eső ne esne már.
Megkönnyebbülten nyitom ki a lépcsőház ajtaját és már egy csepp száraz sincs bennem. És most így menjek Liamhez. Csodás.
Duzzogva lépkedek fel a lépcsőn és mindent elátkozok. De legfőbb a szüleimet és Bent. Miért nekem kell olyan hülye öcsémnek lennie, hogy korrepetálásra kelljen járni.
Liam lakása ajtajához érve megnyomom a csengőt és miközben várom megint megcsörren a mobilom. Persze, hogy apa az. Nem veszem fel ugyanis az autó felől érdeklődne csak.
Az ajtó kinyílik majd megjelenik előttem Liam. Első dolga az, hogy tátott szájjal végig mér majd megereszt egy aranyos mosolyt felém. Most valahogy nem foglalkozok vele mivel agyon vagyok fagyva.
- Ne szólj semmit! - mondom bunkón és lehúzom a fejemről a kapucnit. A hajam olyan mintha most mostam volna meg. Nincs más vágyam csak megmelegedni. - Hol van Ben? - kérdezem és tekintetemmel az öcsémet keresem, de annak hűlt helye.
- Elment - válaszolja Liam mire én kis híján infarktust kapok.
- Mi az, hogy elment? - kérdezem és kezdek kifordulni önmagamból. - Eláztam,  fázok és Te azt mondod, hogy az öcsém elment nélkülem? - hangom bezengi az egész folyosót, de nem érdekel.
Kinyírom Bent! Elment én pedig miatta fagyok halálra. Valakinek bűnhődnie kell.
- Még óra előtt megkért, hogy nem-e tudnám elengedni előbb mivel randija lesz egy lánnyal. Péntek van gondoltam nincs abban semmi rossz ha egyszer előbb elmegy. Azt mondta, hogy felhív téged...
- Képzeld el, hogy nem hívott fel - csattanok fel és tüsszentek egyet. Remek. - Ilyen időbe képes volt elmenni gyalog?
- Nem gyalog ment hanem Zayn vitte el - meséli jókedvűen. Jó, hogy ennyire jól szórakozik.
- Csodás - mondom dideregve és ismét tüsszentek egyet ezért úgy döntök, hogy ideje lelépnem.
De éppen, hogy csak megfordulok Liam elkapja a karom és vissza húz.
- Remélem azt Te sem gondoltad komolyan, hogy elengedlek ilyen állapotban - csóválja meg a fejét majd behúz a lakásába.
Nincs más választásom követnem kell. Az ebédlőbe vezet és lenyom a kanapéra. - Keresek neked valami száraz ruhát, hogy tudj megmelegedni. - mondja és azzal el is tűnik a szobájában.
A televíziójában épp valami értelmetlen film megy. És legalább most van időm egy kicsit jobban körül néznem. Ahhoz képest, hogy csak fiúk laknak itt szép rend van. Ráadásul az egyik polcon képek vannak amiken legtöbben Zaynel vannak. Szerintem neki Zayn nem csak a barátja hanem olyan számára mintha a testvére lenne.
Ismét tüsszentek egyet Liam pedig pont akkor jön ki a kezében egy kupac ruhával.
- Liam miattam nem kell aggódnod. Jól megvagyok én így is - mondom ellenkezve, de Ő a kezembe nyomja majd felhúz a kanapéról és a hátamnál fogva benyom a fürdőszobába. Az ajtót rám csukja én pedig egy sóhajtás közben kezdek el levetkőzni majd veszem a kezembe a ruhákat amiket adott.
Rögtön rájövök, hogy a saját ruháit adta. Így pár perccel később egy Batmanes fekete pólóban virítok ami egészen a seggemig leért mivel olyan nagy, és egy szürke mackónadrágban amitől kétszer akkorának tűnik a fenekem. Viszont száraz vagyok és sokkal jobban érzem magam.
Vigyorogva megyek ki a fürdőszobából majd állok meg a televízió előtt ugyanis Liam pont azt nézi. De mikor meglát egy hangos nevetés tör fel belőle. Tudom, hogy röhejesen festek, de ez van.
- Cukin festesz a ruháimban - mondja vigyorogva majd a karom után nyúl és lehúz maga mellé a kanapéra. De annyira közel, hogy a combja hozzá ér az én lábamhoz.
- Tisztázzuk, hogy nincs akkora fenekem mint ebben a nadrágodban - mondom miközben a szürke mackónadrágjára mutatok.
- Tudom - mondja. - Gondoltam én, hogy jobb ötlet lett volna ha az egyik alsónadrágomat adom oda rövidnadrág gyanánt. - csóválja meg a fejét én pedig megütöm a vállát.
- Bolond - csóválom meg a fejem. - Amúgy meg sem dicsérsz, hogy milyen jó a magaviseletem mostanában? - húzom fel a szemöldökömet csalódottan.
- Én ennek nem örülök mivel így nem küldhetlek elzárásra - mondja lebiggyesztett ajkakkal. - Pedig annyira élveztem a közelséged.
- Tényleg jó buli volt - válaszolom vigyorogva. - Ráadásul azok a pillanatok mikor halálra cikiztél. - emlékezek vissza.
Így vissza gondolva már akkor is élveztem. Jó eleinte nem, de a végére már igen.
- A legelső órán tudtam, hogy Te más vagy mint a többi diák - néz bele mélyen a szemembe mire én elpirulok. Megfogja a kezem és elkezdi simogatni azt. Libabőrös leszek az érintésétől. - Nagyszájú voltál és ez tetszett.
- Hát Te sem voltál semmi ahogy ültél és magyaráztál a szexi mély hangoddal - mondom vigyorogva.
- Szóval szexi a hangom? - kérdezi incselkedve mire én bólintok. - Caro tudom, hogy ez így durván hangzik, de szerintem közöttünk nem csak tanár-diák kapcsolat van.
- Ezt meg, hogy érted? - húzódok el tőle kíváncsian.
Én tudom, hogy mi nem csak tanár- diák vagyunk. Nem ez annál sokkal több.
- Én nem tudok úgy rád nézni mint egy diákra akit tanítok.  Te számomra egy lány vagy akivel akár az életemet is el tudnám képzelni - suttogja halkan.
Ó te jó ég. Most szerelmet vallott nekem? Könyörgöm Istenem mond, hogy igen.
- Soha nem néztem úgy rád mint egy tanárra- csóválom meg a fejem mosolyogva.
Liam arca felderül majd feje minél jobban közelíteni kezd felém. Tényleg már csak pár centi választ el az ajkaitól pont mint az álmomban. De ez most nem álom, hanem a puszta valóság ami megtörténik. Meg fog csókolni.
Érzem a leheletét és már lecsukom a szemeimet úgy várom, hogy végre megtörténjen. Szinte már hozzá ér a szám az ajkaihoz mikor megint megcsörren a telefonom.
Liam gyorsan elhúzódik és az ég felé emeli a pillantást miközben én a telefonomért nyúlok és felveszem.
Apa az és leordítja a fejem, hogy azonnal menjek haza. Egy kissé beijedek és elindulok a kijárat felé miközben Liam csalódottan ül a kanapén úgy ahogy eddig volt.
Félúton megtorpanok és egy mozdulattal kiejtem a kezemből a telefont és megfordulok. Na ne már, hogy a szüleim mondják meg nekem, hogy mit csináljak.
Megcsóválom a fejem és vissza rohanok a kanapéhoz majd egyenesen Liam ölébe vetem magam és kezeimet a nyaka köré kulcsolom végül pedig megcsókolom.
Először nem csókol vissza mivel annyira meglepődik a cselekedetemtől, de mikor rájön arra, hogy eszemben sincs elmenni bele mosolyog a csókunkba és a derekamnál fogva húz még jobban magához miközben én még mindig az ölében ülök.
Hosszú percekig faljuk egymás ajkait végül levegőhiány miatt távolodunk el egymástól, de akkor sem engedem el és Ő sem engem.
- Szeretlek - mondom vigyorogva és a homlokának döntöm a homlokom.
- Én jobban - mondja mosolyogva és ismét megcsókol.
Szóval szeret. Sejtettem. Sőt tudtam. Túl könnyen kiismerhető.

27 megjegyzés:

  1. OMFG....EZ EGYSZERŰEN PER-FECT *-* <3

    VálaszTörlés
  2. Szia :)
    örülök, hogy fel tudtad tölteni a részt. :DD
    áhhh végre, olyan jó, hogy végre kettesben tudtak maradni. :P
    várom a kövit. :))
    puszi♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen én is örülök neki h fel tudtam tölteni :D

      Törlés
  3. ááááááááááááááááááá

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

      Törlés
  4. Komolyan egyre jobb

    VálaszTörlés
  5. Köszi h befagyasztottad a segged miattunk.megérte

    VálaszTörlés
  6. Ejjjjjjjjjjjjjjjjjnyeeee am en is mikor nagyimnal vagyok egyfolytaban csorom a szomszed netet :) Biztos szeret.......
    Ahaaaaaaaaaaaam szoooval letamadjuk a tanart ...marmint ugy!
    Nagyon jo resz lett!
    Siess akovivel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én otthon nem szoktam csórni senkilyét...de itt sajna muszáj :D

      Törlés
  7. áááá, végre megcsókolták egymást, már nagyon vártam ezt :DD nagyon jóó rész lett, siessss a kövivel :D xx

    VálaszTörlés
  8. Jéjjj! Vééééégreeee! Már olyan rég vártam erre a pillanatra. xDDDImádtam! Nagyon kiváncsi vagyok, hogy mi lesz még. Várom a folytatást. Siess! xxxxx

    VálaszTörlés
  9. Ááááá sikítok, sírok és szerelmes vagyok a blogodba !!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. juuujjjjjjjjj köszönööööööööööööööm

      Törlés
  10. *-* <3 Hogy lehet valaki ennyire édes? Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon tetszett :)) Várom a következőt :))

    VálaszTörlés
  11. OMG! *.* PER-FECT! Vegre elcsattant a csok ... IMADOM mar nagyon varom a folytatast! :D

    VálaszTörlés
  12. jaaaaj végreeee;))) nagyon jóóóóóó lettt:DDDDDDDDDDD

    VálaszTörlés