2015. január 20., kedd

| Chapter Nine |

Heyyyy!!!! Meg is hoztam a kövi részt, és ahogy ígértem ez már izgisebb lett mint az előzőek ;) a komikat köszönöööööööööm ♥ és ennél a résznél is hagyhattok pár megjegyzést :P 




- Bella üzeni, hogy neki megfelel. - dobja a telefonját Benny az ágyára, mire én rögtön felpattanok és örömömben a bátyám nyakába ugrok.
Talán még sem annyira kőszívű a barátnője mint ahogy én azt hittem. Mostantól nem fogok vele bunkózni, sőt emberszámba fogom venni. Igen, tudom parasztság volt Tőlem, de idáig akár mikor áttjött a bátyámhoz én még csak figyelembe sem vettem. Jobb napjaimon felmentem a szobámba. Viszont mikor kedvem volt akkor piszkáltam. Ilyenkor direkt mindenhova velük mentem a házba, hogy ne tudjanak kettesben maradni. Ez a dolog pedig mind kettőjüket nagyon idegesítette. Mégis az volt a legcsúnyább húzásom mikor Benny Bellát is el akarta magával hozni egy családi nyaralásunkra. Én pedig akkor elég durva dolgokat vágtam szegény lány fejéhez. Tehetek én róla? Egyszerűen nem fogtam fel, hogy Ő minek jön velünk mikor nem is tartozik a családhoz. És ezt így szó szerint megmondtam Bellának is, csak egy kicsi durvábban és még tettem hozzá más sértő szavakat. Ami pedig a legrosszabb volt, az az, hogy a szüleink sem álltak ki a lány mellett. Ilyenkor az lenne a normális helyzet, hogy legalább a két felnőtt lenyugtat engem vagy valami. De Ők nem ezt tették. Csak álltak az autó mellett és merem azt mondani, hogy apa még mosolygott is az orra alatt. Gondolom rájöttetek, hogy a szüleink sincsenek elragadtatva Benny barátnőjétől. Azonban tisztelik annyira a fiukat, hogy ezt nem hangoztatják előtte. Mégis akkor azon a kiránduláson nem álltak ki Bella mellett. És ezzel nem a lánynak ártottak hanem Bennynek. Mert az oké, hogy én kiakadtam a lányra, de engem csak leintenek azzal a szöveggel, hogy semmi közöm a kapcsolatukhoz. Viszont ha a szülők nem állnak ki a lány mellett, ott már egy kicsit gond van. A történet lényege végül az lett, hogy sem Bella, sem pedig Benny nem jöttek el velünk. Plusz a bátyám napokra átköltözött Belláékhoz és apának csak nagy fenyegetések közepette sikerült Őt haza hoznia. Elég nagy veszekedés lett otthon mikor haza jött. És nem, nem  a szüleink veszekedtek Bennyvel amiért lelépett, hanem Benny veszekedett anyáékkal amiért fájdalmat okoztak a barátnőjének. A bátyám pedig egy dolgot utál nagyon, de nagyon. Még pedig azt ha az aktuális barátnője sír.  És mint kiderült a kis akció után, Bella sírt, amit meg is értek. Nem érdemelte meg azt a viselkedést tőlünk. Mondjuk én sem szeretem ha egy lány sír. Ők olyan fájdalmasan tudnak bőgni.
Azt hiszem, hogy ma este jövök egy bocsánatkéréssel a lánynak. Hisz képes tönkre tenni a randiját. Na jó nem is nagyon randi, de akkor is kettesben akart lenni Bennyivel abban a buliban, de nem tartsa magánál, hanem inkább engedi, hogy nekem segítsen. Más csaj nem lenne ilyen elnéző és nem engedné el a pasiját az öccsével egy videóüzletbe. Bella azonban mégis megteszi, ugyanis bízik Bennyben. Nekem is kell egy olyan barátnő mint Bella!
- Akkor, tényleg elviszel? - kérdezem csillogó szemekkel. Egy szót akarok hallani a szájából, és az csakis az igen lehet.
- Én igen, csak először még meg kell beszélnem anyáékkal. - mondja egyszerűen.
- Még mindig lent vannak a konyhában, szóval nyugodtan mehetsz és közölheted is velük, hogy Te fogsz elkísérsz engem. - húzom fel az ágyáról majd kicsit sem kedvesen kezdem el Őt a hátánál fogva nyomni. Nem ellenkezik.
Anya és Apa még mindig a konyhában ülnek és épp valamiről még beszélgetést folytatnak, azonban mikor észre veszik, hogy társaságuk akadt rögtön abbahagyják azt amit eddig csináltak, majd csakis ránk figyelnek. Benny mellettem áll, de nem szól semmit. Ezért feltűnőmentesen megbökököm, mire Ő rögtön észbe kap és megköszörüli a torkát.
- Úgy döntöttem, hogy elviszem Liamet éjfélkor arra az izére. - mondja egyszerűen. Az 'izé ' megnevezésen egy kicsit kiakadok, viszont úgy döntök, hogy nem fogok vele itt leállni veszekedni. Pedig megtehetném, ugyanis tudom, hogy direkt mondta ezt.
Mégsem foglalkozom vele, mivel a szüleim reakcióját sokkal viccesebbnek találom. Anya lesápad, apa pedig csak komoran bámulja Bennyt. Igen, erre határozottan nem számítottak. Eszükbe sem jutott volna, hogy én bevonhatom Bennyt is. Vagy ha rá is gondoltak, azt hittén, hogy a bátyám kikosaraz majd. Szerencsére nem ezt történt. Így a szüleimnek semmi esélyük nincs ellenem.
- Biztos? - kérdezi anya gyanakodva és eléggé érdekes pillantást küld felém. Biztos azt hiszi, hogy megfenyegettem Bennyt. Mondjuk én sem tudom, hogy mivel sikerült a bátyámat meggyőznöm.
- El akar jutni, és őszintén megmondva nincs kedvem hallgatni azt ahogy napokig cirkuszol - kezdi el magyarázni vállvonogatva. Ez is igaz. Ha ma nem jutott volna el akkor hatalmas hisztiket csaptam le volna az elkövetkező napokban. - Meg aztán ismerem már annyira Liamet, hogy tudjam róla, hogy képes lenne kiszökni. Azt pedig gondolom senki nem akarja, hogy éjjel egyedül kóboroljon a városban. - ha eddig nem is, de most már tuti, hogy meggyőzte a szüleimet. És ehhez elég volt az utolsó pár mondata. Mondjuk őszintén, nem szöktem volna ki, ugyanis eléggé tartok a szüleimtől.
- Fél egykor mind a ketten már az ágyatokban lesztek! - parancsolja apa keményen.
Heves bólogatásba kezdek, de a vigyort nem tudom eltüntetni az arcomról. Fél egyre simán haza érünk.  Benny is bólint, hogy megértette, majd sarkon fordul és kimegy a konyhából. Ezt mikor észre veszem rögtön utána indulok, és megállítom.
- Köszönöm. - nézek rá őszintén. Tényleg hálás vagyok neki amiért ezt teszi értem. Pedig nem kellene. Nyugodtan mehetne bulizni és velem mégcsak foglalkoznia sem kellene. De Ő nem ezt teszi. Ezért pedig hálás vagyok neki.
- Tényleg komolyan mondtam azt az előbb a konyhában - mondja komoran. Elhúzom a számat és egy kissé szomorú is leszek amiért tényleg ezt feltételezi rólam. Meg sem fordult a fejemben, hogy elszökjek otthonról az éjjel. - Csak azért megyek el veled, hogy biztonságban legyél. Ezért egyezett bele Bella is, hogy elkísérhetlek, addig Ő ott marad a buliban, majd mikor téged haza hoztalak, vissza megyek érte. - ó, szóval kitervelték ezt az egészet. Már megint ovisnak érzem magam. De most nem? Azokkal szoknak így bánni. Biztonságba tudni meg ilyenek.
- Miért nem mehetsz vissza érte, Velem? - kérdezem meg gondolkodás nélkül. Az én korosztályom már simán eljár bulizni is. Akkor én miért ne mehetnék el egy igazi buliba?
- Nem foglak beengedni egy olyan buliba ahol főiskolások vannak. Az ilyen bulik a piákról és a drogokról szólnak. - nem igazság. Úgy nézek én ki mint aki ha elkerül egy ilyen buliba rögtön részegre iszom magam? Soha nem ittam még! A drogokat pedig elítélem. Jól nevelt gyerek vagyok.
- Melletted maradnék! Esküszöm semmit nem csinálnék. - nekem elég lenne annyi ha csak megtapasztalnám, hogy milyen egy ilyen menő buli hangulata. Tuti hatalmas parti lehet. Bennynek eléggé durva haverjai vannak. Szívesen buliznék velük. - Miért mennél vissza Belláért, mikor simán velünk is haza jöhetne? Így nem kellene annyiszor mászkálnod. - elég ütős érv, és neki is tetszik ugyanis gondolkozva elkezdi az alsó ajkát harapdálni.
- Ezt majd még meggondolom. - zárja le a témát és bemegy a szobájába.
Boldog vagyok, de tényleg. És jelen pillanatban tényleg imádom a bátyámat. Elvisz a videójátékos üzletbe, megvehetem a játékot és lehet, hogy utána még eljutok egy igazi buliba is. A srácok bele fognak halni az irigységbe ha ezt holnap elmondom nekik.
Azt hiszem, hogy ez lesz életem egyik legklasszabb éjszakája.
Minden órában az ébresztő órámat bámulom és azt várom, hogy mikor lesz már legalább éjjel fél tizenkettő. Indulni szeretnék már, ugyanis félek attól, hogy elkések. De Benny nélkül sehova nem mehetek. Háromnegyed tizenkettő van, mikor nyitódik az ajtó és int a fejével, hogy indulhatunk. Bella nincs vele szóval Őt ott hagyta a buliban. Amit nem is bánok, mivel tuti, hogy elkezdene hisztizni ha ennyit kellene gyalogolni. Mert gyalogolnunk ugyanis apa nem adta kölcsön az autót.
Minden vágyam volt az, hogy éjfélkor a bátyámmal sétáljak a sötét Wolverhampton utcáin. Amik tényleg eléggé félelmetesek. Talán azért mert az utcalámpák fényein kívül nincs más fényforrás. Autók sem járnak és embereknek is hűlt helyük van. Mégis mikor megérkezünk az üzlethez, hirtelen az élet beindul. Egy csomó korombéli gyerek akiknek mindnek ugyan az a céljuk mint nekem. Vagyis megvenni a játékot. Benny félre akarna állni, de én nem engedem. Karon ragadom és elkezdem magam után húzni be a tömegbe. Nincs más választása jönnie kell. Az üzletbe beérve szinte az elsők között vagyok aki megkaparintja a videójátékot, majd kicsit sem lassan tolakszom a pénztárhoz, hogy tudjam kifizetni. Végül mikor már hivatalosan is enyém a játék, fülig vigyorral hagyom el az üzletet és ismét a bátyám nyakába ugrom. Nélküle nem sikerült volna.
- Ugye tudod, hogy az adósom vagy? - kérdezi, de azért kedvesen mosolyog rám.
- Nem tud érdekelni, ugyanis most ténylég hálás vagyok érte, hogy elkísértél. - nézek a szeme közé kedvesen. Tudja, hogy igazat mondok most tényleg, mivel látom az arcán. De mikor letenkit a telefonjára rögtön arcára fagy a mosoly. Egy kicsit nyújtózkodok, hogy rá tudjak nézni a mobilja kijelzőjére, és hirtelen az én jó kedvem is tovaszáll. Pontosan fél egy van! Ami azt jelenti, hogy már otthon kellene lennünk, sőt az ágyunkban ahogyan megígértük apának. És mi hol vagyunk még? Hát nem otthon.
- Vissza kell mennem Belláért. - nyögi ki és a zsebébe csúsztatja a telefonját. Velem nem is törődik.
- Én is veled mehetek? - kérdezem izgatottan.
- Nem! Te addig itt maradsz, és majd vissza jövök. - csóválja meg a fejét hevesen. Itt akar hagyni egyedül? Ez nagyon nem vicces.
- És ennek mi értelme lesz? Vagy ez már így nem veszélyes? - utalok itt arra mikor ma délután azt magyarázta nekem, hogy milyen veszélyes Wolverhampton az éjjel. De persze az utcán álldogálni egyedül az már nem veszélyes.
- Nem jöhetsz el velem abba a buliba és kész! - emeli fel a hangját és elindul. Viszont én nem engedem magam ilyen könnyen. Ő siet előre és pedig szorosan a nyomában vagyok. Nem fog csak így otthagyni.
- Eszembe sincs ott maradni egyedül az utcán. - csóválom meg a fejem hevesen és nem lassítok. Tartom az Ő tempóját. Igaz nem mellette loholok hanem mögötte, de nem érdekel.
- Fordulj vissza! - parancsolja keményen.
- Mondtam, hogy veled akarok menni!
- Én meg azt mondtam, hogy fordulj vissza! - ordít rám, megáll és mélyen a szemem közé néz. - Nehezedre esne ha egyszer azt csinálnád amire megkérlek? Ezért viselkedik veled mindenki úgy mint egy gyerekkel, mivel meggondolatlan vagy! Egy hisztis kis kölyök aki elvárja, hogy mindenki azt csinálja amit Ő kitalál. Liam tényleg igazán felnőhetnél már végre, mert idegesítő vagy nekem pedig elegem van belőled, úgy ahogyan a családban mindenki másnak is! - aucs ez most nagyon fáj. Sőt legszívesebben elsírnám magam, de nem teszem, ugyanis nem vagyok kislány.  Elegük van belőlem? Idegesítő vagyok? Hiszen még csak tizenöt leszek! Természetes dolog, hogy megkívánom azt, hogy törődjenek velem.  Benny pedig rögtön észhez tér és rájön, hogy miket vágott a fejemhez. Megfordulok és úgy döntök, hogy egyedül indulok el. - Liam...- szól után.
- Hagyj békén! - mondom kicsit sem izgatottan. Inkább fájdalmasan. Leszegem a fejem és elkezdem a cipőmet bámulni, miközben hangosan szipogok. Nem tudom, hogy merre indultam el, és hogy hova tartok. Csak azt tudom, hogy messze akarok kerülni a bátyámtól.
Azonban a következő pillanatban minden olyan hirtelen történik. Éles fény kezd el közelíteni felém, majd ezt hangos dudaszó követ. Felkapom a fejem és elkezdek szemezni egy autóval ami rettentően közelít felém. Megrémülök, de egyszerűen képtelen vagyok megmozdulni.
- LIAM! -ordítja el magát Benny a zebra túloldalán. Rá kapom a tekintetem, majd újra az autóra. Képtelen vagyok megmozdulni. Becsukom a szemeimet és úgy várom az ütést. De az elmarad. Egy hatalmas lökés és az útra kerülök. Hallom ahogy az autó lefékel, majd hangos koppanás és ordítás.
Félek kinyitni a szemem, de mégis megteszem, de rögtön meg is bánom. A bátyám az autó szélvédőjéről csúszik le a földre és terül szét majd nem mozdul többet. Ő volt az aki ellökött így Őt ütötték el helyettem és most fekszik az úton eldeformálódott lábbal és karral, na meg vérző fejjel és hassal. És ami a legdurvább, hogy az autó ami elütötte elhajtott, így rajtam kívül nincs senki. A bátyám vonaglig és nyöszörög a fájdalomtól, nekem pedig az lenne a kötelességem, hogy segítsek rajta. Azonban nem bírok megmozdulni...

16 megjegyzés:

  1. Jó lett csak így tovább sok sikert a többihez!!!

    VálaszTörlés
  2. Oh God! o.O
    erre nem számítottam, úgymond sokkal szörnyűbb képek jutottak eszembe, nem az hogy el fogja ütni valamelyiküket egy autó...de így is elég szörnyű tragédia lesz ez ahogy érzem..
    ha tippelhetek akkor majd ez miatt fog Liam elmegyógyintézetbe kerülni, és azokat a részeket várom a legjobban, meg hogy mikor fog találkozni Mirával :D
    törpisztikus lett, várom a kövit *-* :3
    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. azokra a részekre már nem kell sokat várnod ;)

      Törlés
  3. Szent atya úr isten :O Most elő idézted az Anabelle előzetes megnézése utáni félelmem xD Vajon mi történt Liam-mel :o Nagyon siess *-*
    Ui:A horror filmek nem nekem valók :D

    VálaszTörlés
  4. úr isten
    Jó lett csak így tovább
    várom a kövit *-* :3

    VálaszTörlés
  5. Nenenenene!! Nem tudom miért akadtam ki ennyire. de ne!!!! Komolyan tökre bele élem magam és BUMM!!! Szerintem ezzel lesz kapcsolatban a gyógyintézet...Mhmm...Befejeztem! :D Várom a kövit!! ♥♥ Puszii!

    VálaszTörlés
  6. wtf?
    erre en se szamitottam
    de nagyon jo varom a kovi ;)

    VálaszTörlés
  7. Ki fogom cseszni az ablakon a telefonomat!!!! Megőrülök!! Harmadjára írom ujra a komit, mert az első eltűnt, a másodiknál, mikor küldtem volna el kikapcsolt, és most itt vagyok. A rész nagyon izgi lett, de Bocsi, most nem fejtem ki bővebben a véleményem, mert ideges vagyk. Jólett, meg minden...


    Chüsi Tami

    U.i.: Az egyik komidban egy másik blogon azt írtad, hogy mindíg lecsekkolod a kommentelőt, és megnézed a blogját(ait). Mit gondolsz a prológusomról? Tudom, hogy nem most raktam fel, de mégis. Várom válaszod.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. már hetek óta benéztem hozzád és még komit is írtam a prológusodhoz, de szerintem észre kellett venned mivel én voltam az első :D

      Törlés
  8. Jézusom...erre nem számítottam. Nagyon várom már,a kövi részben mi lesz.:$$

    VálaszTörlés