2015. február 16., hétfő

| Chapter Fifteen |

Helló! Meg is érkeztem a kövi résszel, de őszintén megmondva lassan már tényleg elmegy a kedvem ettől az egésztől...részről részre fogynak a kommentek és a látogattotság is csökken...egyáltalán tetszik nektek ez a történet? mert én sajnos úgy veszem észre, hogy nem. lehet én szúrtam el, ugyanis egy olyan történetet akartam írni amiben kevesebb a párbeszéd, így a fejezetben sem történik egyszerre sok minden, szóval olyan kis nyugisak. Kapásból 4-5 embert tudok mondani akik még itt vannak és támogatnak, és csakis miattuk hozom még a részeket, lehet ritkábban, de csak azért mert mint ahogy írtam úgy vettem észre, hogy minél kevesebb embert érdekel. Lehet, hogy nem adtok nekem igazat, és tudom mindig azt mondtam, hogyha egy ember fog csak komizni én akkor is írni fogok (és ezt be is tartom), de mégis örülnék neki ha tudnám, hogy mi nem tetszik ennyire. Hónapokkal ezelőtt ilyenekkel nem volt gondom, de most siralom ami a blogon van :| Az új rész is egy kis semmi lett, de ha érdekel valakit a kövi megint Liam szemöszégből lesz, amit nem tudok, hogy mikor hozom, de ha van egy tippem csak jövőhéten, mivel senkit nem izgat...még egyszer köszönöm a négy kommentet ♥



Futtottam, szinte már rohantam a hosszú folyosón, és meg sem álltam egészen Dr. Pinnock rendelőjéig. Nem tudom, hogy mit is akarok tőle pontosan. Csak azt tudom, hogy beszélnem kell valakivel. Miről is akarok beszélni? Magam sem tudom. Egyszerűen úgy érzem, hogy szétrobbanok belülről. Talán azért mert még mindig sokkos állapotban vagyok. Miért lennék már sokkos állapotban? Hisz semmi egetrengető dolog nem történt.
Ó, dehogyis nem! Még pedig ennek az egetrengető dolognak neve is van. Liam! Nem hittem volna, hogy pont ilyen körülmények között fogom majd megtudni a nevét. Azt hittem, hogy egy normális pillanatban fogja kinyögni. Nem így ahogy most tette. Lenyomva egy ágyra, miközben nyugtató injekciókat szúrtak a kezébe, Ő pedig pár másodperc alatt totál bekábult tőlük. Lehet, hogy holnapra emlékezni sem fog arra, hogy elmonta a nevét. Kezdetben mikor én is kaptam naponta nyugtatót, akkor másnapra én sem emlékeztem sok mindenre az előző napból. Ez azért van mivel a nyugtatónak az a dolga, hogy teljesen leblokkolja az emberi agyat. A súlyos betegeknek nem szabad gondolkozniuk, mert ha gondolkoznak akkor csakis hülyeségeken. Én már csak tudom.
Mikor teljesen tiszta az agyam, akkor rendszeresen gondolkozom az öngyilkosságon, még mindig. És ha a halálon gondolkodom, akkor addig töprengek míg meg nem találom a megoldást, vagyis azt amivel fájdalmat tudok okozni magamnak. Az első héten szilikon hajgumival játszadoztam, de aztán mikor az egyik kivizsgáláson észre vették rajtam a friss piros nyomokat, rögtön elvették tőlem a hajgumit, meg minden mást amivel kárt tudtam okozni magamnak. Azóta pedig minden este végig nézik az egész testemet. Tudom, hogy csak az én érdekemben teszik, de rettentően utálom. Pláne akkor mikor nem is csinálok semmit magammal, de Ők mégis látnak a bőrömön valamit.
Több mint két hónapja vagyok egy elmegyógyintézet lakója, de eddig még egy betegtől sem ijedtem meg annyira mint most Liamtől. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem féltem Tőle. Viszont már nem vagyok biztos benne, hogy még mindig ez a véleményem. Igen, megijedtem mikor a poharat az ablakhoz vágta ami millió darabkára tört. Ez számomra sokkal félelmetesebb volt mint az mikor magában beszélt. Az még nem akkora gond ha magában beszél, viszont az, hogy kitöri az ablakot és közben azon töpreng, hogy kiugorjon rajta vagy sem, szerintem sokkal félelmetesebb. Mert tudom, hogy azt tervezte, hogy kiugrik. És ha kiugrott volna akkor az egyet jelentett volna a hállal. Őszintén megmondva, nagyon nem szeretném végig nézni ahogyan meghal.
Tudom nagyon keveset beszéltem vele, és még a nevét sem mondta meg, de most ahogy láttam rájöttem, hogy nagyon is a szívemen viselem a sorsát. Annyira szívszorító élmény volt, ahogy a nővérek lenyomták az ágyra, miközben Ő csak csendben sírt, összetörten, és mégis volt benne annyi akaraterő, hogy kimonja a nevét.
Fogalmam sincs, hogy miért mondta pont most meg a nevét. Miért pont így? Hisz lett volna rá lehetősége. De Ő mégis ezt a pillanatot választotta. Talán azért mert lehet attól félt, hogy többet még csak rá sem fogok tudni bírni nézni. Lehet, hogy azt hiszi, hogy rettegek tőle amiért ilyet csinált.
Más ember lehet félne tőle amiért ilyen kitörései vannak, de engem nem ilyen fából faragtak. Ennyi erővel akkor saját magamtól is félhetnék. Jó, persze az Ő betegsége durvább mint az enyém. Mondjuk azt sem tudom, hogy konkrétan mi a baja. Nem hittem volna, hogy valaki azért meg magában beszél, bezáratják egy elmegyógyintézetbe.
Szerintem Liamnek, valami súlyosabb baja van, amire én rá fogok jönni.
Idegbeteg módjára kopogtatok be Dr. Pinnock rendelőjének az ajtaján, azonban a választ nem várom meg. Benyitok és meg is pillantom az orvost, miközben Ő a szokásos pózában ül a jól ismert székében. Mikor észre vesz megjelenik a kedves mosoly az arcán, azonban csodálkozva pislog felém. Elméletileg nekem már nem szabadna itt lennem, ugyanis a mai terápiának már vége van. Mégis Ő az egyetlen aki igazán megért és mindent tud rólam. Elképesztő a pasas. Szinte pirkadattól, késő estéig itt van, és még csak nem is unja a munkáját. Ha létezik orvos, aki tényleg szívből akar segíteni a betegeken, akkor az Ő.
- Mira! - igazítja meg a szemüvegét és feljebb ül a székében. Hangjában nincs harag amiért csak így rátörtem, mikor igazából nem is kellene itt lennem. - Talán elfelejtettél valamit? - kíváncsiskodik.
Először nem mondok semmit hanem sietős léptekkel elindulok felé, majd leülök a már megszokott székemre.
Igazából mérges vagyok rá most. Mindenáron azt akarta, hogy barátkozzak össze Liammel. Azt azonban elfelejtette velem közölni, hogy a srác nagyon beteg agyilag. Esküszöm ha tudtam volna, hogy milyen is valójában szerintem biztos, hogy nem álltam volna szóba vele. Liam pedig úgysem beszélt volna velem magaönként. Pedig van egy olyan érzésem, hogy Dr. Pinnock nagyon is jól tudta, hogy Liamnek mi baja van. De ha ezt tudta, akkor miért akarta azt, hogy szóba álljak vele? Arra nem gondolt, hogy Liam akár veszéllyel is lehet rám? Ha elveszíti az eszét akkor akár még nekem is támadhat! Mondjuk ezt nehéz kinézni belőle. Egy srác aki úgy tud sírni mint Ő, nem létezik, hogy valakit bántson.
- Én nem, hanem maga! - válaszolom fagyosan és elővarázsolom a legcsúnyább nézésemet. Dr. Pinnock meglepődik a válaszomon. Előrébb hajol és úgy fürkészi a tekintetem.
Mérges vagyok rá, amiért elfelejtett szólni nekem Liam betegségéről. Mondjuk nem mintha sok mindent mondott volna a fiúról. Csak azt szajkózta, hogy barátkozzak össze vele. Pedig tuti, hogy tudja, hogy valami nagyon nincs rendben vele. Nehézre esett volna legalább csak megemlítenie? Akkor talán nem lepődtem volna meg annyira Liam viselkedésén.
- Én? - ráncolja össze a homlokát zavarodottan.
Nem hiszem el, hogy még mindig nem jött rá arra, hogy miről beszélek. Tuti, hogy tudja azt, hogy mi történt Liammel percekkel ezelőtt. Sőt, merem azt mondani, hogy Ő adta a nővéreknek a nyugtatót. A nyugtatók az Ő hatás köre. Jó orvos, de ha úgy adódna simán el tudna tenni egy embert a nyugtatóival. És még csak senki rá sem jönne, hogy az Ő keze van a dologban.
- Maga bizony - bólogatok hevesen és összekulcsolom kezeimet a mellkasom előtt. Érdeklődve várja, hogy bővebben kifejtsem magam. Nem akarok túl gorombának tűnni, viszont szeretném ha megtudná, hogy utálom ha valaki hazudik, vagy pedig hülyének néz. - Meglepő módon elfelejtette közölni velem, hogy Liamnek nagyon súlyos problémái vannak agyilag. - nem akarok durván fogalmazni, de fogalmam sincs, hogy tudnám Liam betegségét máshogy elmagyarázni. Nem akarom azt mondani rá, hogy idegbeteg vagy dilis, mert akkor saját magamra is mondhatnám. Hisz én is egy elmegyógyintézet beteg vagyok, akkor történetesen én is elmebeteg vagyok.
Dr. Pinnock azonban nem sértődik meg. Sőt mintha egy mosoly suhant volna át az arcán. Pedig ő volt az első, aki közölte velem, hogy egy percig se tekintsek úgy a betegségemre mintha szégyelnem kellene. Mert állítása szerint nincs semmi ciki abban ha valaki kezelésre szorul. Az Ő véleménye szerint, de szerintem ha újra visssza kerülök a suliban akkor mindenki rajtam fog röhögni és a gyogyós jelzőt is megkapom.
- Szóval beszélgettél vele - csapja össze boldogan a kezét. Most én vagyok az aki eléggé furán néz rá. - Sőt, annyira közel került hozzád, hogy a nevét is elmondta. - közel? Minden viszonyban vagyunk, csak történetesen nem barátok.
- Hát nem mondanám, hogy barátok lettünk. - húzom el a számat kelletlenül. Dr. Pinnock leveszi a szemüvegét ami nála annyit tesz, hogy hosszú monlógra készül.
- Tudod Liamnél ez most nagy előrelépésnek számít, hogy egy idegen embernek meg merte mondani a nevét. Mikor először jött ide hozzám, órák hosszat nem szólt semmit. Nagyon nehéz a bizalmába férkőzni azok után ami vele történt. Senkiben nem bízik meg, ugyanis attól fél, hogyha valakit közel enged magához azt ismét elveszíti. - magyarázza halkan én pedig érdeklődve figyelem, ami nagy szó nálam.
Soha senki más élete nem érdekelt eddig. Úgy voltam vele, hogy más gondja nem az én gondom. Hisz rajtam se segít senki, akkor én miért segítsek máson? Viszont ez a Liames dolog most nagyon is érdekel. Dr. Pinnock pedig tudom, hogy az igazat mondja el róla. De most azonban csak még jobban összezavart a kelleténél.
Miért veszítene el ismét valakit? És, hogy értik azt, hogy ismét? Talán Liamnek meghalt valakije akinek a haláláról Ő tehet? Szóval akkor ezek szerint Liam mégis egy gyilkos? Kizárt dolog!
- Van egy képzeletbeli barátja. És ami a legszörnyűbb, ez a valami kényszeríti arra, hogy rosszat csináljon. Ne nézzen hülyének, de miközben magában beszélt épp arról magyarázott, hogy nem tudja követni ezt a személyt az ablakon keresztül, mivel be van rácsozva. Aztán pedig elveszítette az eszét és neki dobta a poharat az ablaknak. Majd ki akart ugrani - a szavak csak úgy dőlnek belőlem, miközben lábaim remegnek ahogy elképzelem azt, hogy most nem Chelsea fekszik a fűben holtan, hanem Liam. Még borzalmasabb élmény lenne mint a lányé volt. - Az a Benny nevezetű valami miatt ilyen Liam! - szorulnak ökölbe a kezeim. Dr. Pinnock szemei elkerekednek.
- Beszélt neked Bennyről? - kérdezi suttogva. Úgy látom, hogy túlságon felizgatta ez a téma.
- Nem. Csak miközben beszélt, állandóan ezt a nevet szajkózta - magyarázom egyszerűen. - Ki ez a Benny? - kérdezem kíváncsian. Talán Dr. Pinnock tudja. De ha tudja is nem akarja nekem elmondani.
- Ezt Liamtől kellene megkérdezned. - köszörüli meg a torkát.
- Mert? - kérdezek vissza töprengve. Szóval Dr. Pinnock tud valamit erről a Benny nevezetű srácról. Liam biztosan beszélt már róla neki. De mi van akkor ha ez a Benny egy valós személy? Könnyen megeshet, hogy nem is képzelődik.
- Mert nem mondom el másnak azt, amiről a betegeimmel beszélek. Ha Liam akarja elmondja neked.
- Mégis miért akarná elmondani? - kérdezem egyhangúan. Tuti, hogy nem akarja elmondani. Még csak barátok sem vagyunk.
- Elmondta a nevét ami nála azt jelenti, hogy kezd megnyílni feléd. De ehhez a Te segítségedre is szüksége van. Úgy látszik örül annak, hogy Te nem ítéled el Őt.
- Nem úgy néz ki mint aki barátkozni akarna velem. - vonom meg a vállam bunkón. Ha Liam így néz ki mikor örül, akkor kíváncsi vagyok, hogy hogyan nézhet ki mikor tényleg boldog. - És én sem vagyok benne biztos, hogy akarok a barátja lenni.
- Ó, Te nagyon is az akarsz lenni. - kacsint rám Dr. Pinnock. Én? Nekem nem kellenek barátok. Pláne nem ilyenek mint Liam.
- Ezt meg miből gondolja? - kérdezem felhúzott orral.
- Onnan, hogy segíteni akarsz rajta. Sőt a szíveden viseled a fájdalmát. Mi ez ha nem egy csodás barátság kezdete? - na ez az a pillanat mikor felugrok a székről és amilyen gyorsan csak tudok kimegyek a helységből...

26 megjegyzés:

  1. Na jó figyelj!
    Én imádom a blogodat, történeteidet és nem szeretném ha bezárnád. Valóban én is észrevettem hogy csökkenek az olvasók és a komik és nem mert iszonyat jól írsz. És azt sem értem hogyha valaki olvassa a blogod mért olyan nehéz írni egy.kis kommentet.
    Igaz nincs sok párbeszéd benne a történetben de attól még jó és izgis. És rövidék is a részek de mondtad hogy hosszú lesz ez a törid. És én már most várom a kövi részt.úgyhogy vannak olvasóid de szerintem lusták kommizni egy sort is írni.

    Kérlek ne add fel ez most.egy kicsit nehezebb időszak az életben de majd lesz jobb is.ki tudja?lehet sikeres író leszel.és én drukkolok.

    Sok sikert és ne add fel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én sikeres író? xD nem hinném, vagyis nem szeretném ezt csinálni életem végéig..inkább csak hobbi..meg amúgy is nem hinném h valaki egy fanficket híres lett volna :D

      Törlés
  2. Szia! Kérlek ne hagyd abba! Én nekem nagyon tetszenek az írásaid és olyan jó mikor felnézek és látom hogy van nálad új rész. Általában telóról olvaslak(sőt mindig) és az én gagyifónom nem enged komizni csak gépről de mindig llvaslak már nagyon régóta. A rész meg nagyon jó lett és nagyon tetszik ahogy Mira gondolatait írod le és szerintem nem is baj hogy nincs benne annyi párbeszéd hisz így jobban meg lehet a karaktert ismerni, ha nem csak azt latod amirol beszelnek hanem a gondolatait is tudod. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igazából a blogot úgy terveztem, hogy inkább az érzelmekről szóljon, de aztán ahogy írtam és közzé tettem a részeket rájöttem h az olvasók nem szeretik a sok rizsázást és inkább párbeszédeket olvassak...de mindegy, most már ez így marad és örülök neki, hogy téged nem zavar.

      Törlés
  3. Szia!
    Röstellem, hogy csak most írok, de mentségemre szóljon, folyamatosan elfelejtettem.. mintha ez olyan jó mentség lenne.. de mindig elolvastam, és mindig imádtam. Ahogy ezt is. Szeretlek, és imádom ezt a történeted is. És ne aggódj a komik száma miatt, hisz ezen a világon a lustaság teljesen elterjedt, és sajnos ezért nem írnak komikat. Ne aggódj! És én is fogok írni komikat, nem minden résznél, de fogok írni, és csak, hogy tudd, mindig elolvasom, ha nem is írok komit elolvasom, és mindig ugyan olyan lelkesedéssel.
    A részek mindig perfektek, ahogy azt Leeroy is mondja! ;) Imádlak, és ezt a blogot, történetet, és még nem estig sorolhatnám, hogy mit imádok ezen a webhelyen, de sajnos a végére kifulladnék.. Szóval ne hagyd abba, bármi is történjék!
    De most egy picit a részről! Imádtam! Olyan jó, hogy Mirát ilyen kis lelkiismeretessé alakítottad! Picit olyan, mint én. Én is mindenki sorsán a szívemen viselem, még azokét is akiket utálok, és lássuk be; elég sok embert utálok! Kérlek siess, mert megfeszek!
    Ui.: Kitatást!

    millió puszi, ölelés
    xx boplelle

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem terveztem abbahagyni ;) és,,,huhh...nem tudok mit írni mivel meghatottál :) örülök neki, hogy itt vagy és, hogy olvasod a blogod, miközben Te sokkal tehetségesebb vagy nálam :D

      Törlés
  4. Szia nagyon jol irsz es nehogy abba merd hagyni mert jo amit csinalsz. A par beszed lehet keves de attol meg szerintem igy jo ahogy van. Legalabb le irod a szereplo gondolatad igy megjobban meg ismerhetjuk milyen is valojaban. Olvastam mar olyan blogot amiben nem lehetett tudni milyen is valojaban a szereplo mert az iroja inkabb csak parbeszedeket tett bele. Mit ne mondjak ugy egy iromany nagyon idegesito tud lenni. Sokat szamit ha meg tudod fogalmazni es nem csak ossze csapod. Gratulalok mert tenyleg van tehetseged az irashoz. Bolond lennel ha abba hagynad.
    csak igy tovabb es masnak a velemenyevel meg ne foglalkozz. Bizz on magadba. Ha mar valaki dicseri az irasod annak hidd is el. ;-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. asszem ezek után neked elhiszem :D de csak azért mert lelket öntöttél belém...nem hiszem h nagy tehetségem lenne az íráshoz mivel csak hobbi szinten irkodok.. :P

      Törlés
  5. Ááá nem kell barát :D Imádom az új fejléced *---* Alig várom hogy belépjenek a képbe srácok :33 Siess mert tudod:ISMERŐSÖM VAGY FACEBOOKON!!! *ölelés <33 *

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szerintem már nem vagyok az ismerősöd, mivel a linket amit kitettem a profilomhoz, megint megszüntették :\

      Törlés
  6. Húúú nekem nagyon tetszik. És remélem folytatni fogod mert én imádom ahogy az össze többi blogodat is :D Csak így tovább és várom a kövi rész :) Remélem minnél hamarabb lesz xDD és kiváncsi vagyok mikor fogja Liam elmondani Mirának a történetét
    És fordítva

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. miért ne folytatnám? nem írtam h abbahogyom ;) hát arra a részre még várnod kell egy picit

      Törlés
  7. Sziaa:) imádom az eddigi ÖSSZES történeted, nem tudnám megmondani, melyik a kedvencem, mert az összes tökéletes. Ez is az. Legszívesebben az összes részhez írnék kommentet, de maximum névtelenül tudnék hozzáfűzni bármit is, mivel nincs semmi (google, blogger). De vedd úgy, hogy egy plusz rendszeres olvasód van (aki én vagyok). Imádom, ahogy írsz. Nem baj, ha kevesebb a párbeszéd, így is, úgy is TÖKÉLETES! Ne aggódj, nagyon sokan olvassák a törid, ha úgy is, ahogy én. Puszii!!;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. legalább most már tudom h ki az egyik névtelen kommentezőm :D

      Törlés
  8. Szia! Én őszinte leszek, nem vagyok a rajongód mégis olvasom a sztorijaid, mert nagyon jó történeteket Írsz meg meglehetősen rosszul XDDD Jó ezzel nem azt mondom, hogy rosszul írsz, csak az hogy rengeteg a felesleges rizsa, ami most történt azt meg tudtad volna írni fele ennyiben 10 perc alatt, semmi nem történt...... Bele estél abba a hibába, hogy úgy akarod megírni mint egy könyvet, de még ott sincs ennyi lelki tépelődés feleslegesen.... Én azt mondom legyen pörgősebb történjen több dolog és ne írd le a szereplők minden egyes "gondolatát" ! Ettől eltekintve a sztori izgi és érdekes! Ez csak építő kritika megfogadod megfogadod ha nem nem, ettől eltekintve olvasni fogom csak szokásomhoz híven átugrom a rizsát XD xoxo Eliza

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Először is nekem nincsenek rajongóim xD mondta valaki h nekem vannak rajongóim? jesszusom, most ezen szakadok :D
      erre már énis rájöttem, csak az a baj h nem tudok változtani, ugyanis mikor ez leesett addig már megvolt 35 vagy több fejezet írva :P szerintem is unalmas, de az szentség, hogy nem írom újra...a vége felé, már nem lesz ennyire rizsa mivel észhez tértem addigra....a helyedben én is áttugranám.
      és cseppet sem sértettél meg, mert én is tudom már :)

      Törlés
  9. Szia :)
    Szóval először is bocsánat,hogy nem írtam az előzőhöz, de az előző héten nem is nagyon néztem be is nem gondoltam volna hogy még lesz rész, és azért döntöttem így hogy ide írom az előző komit is :)
    So... Mindkét rész szuper volt/lett :D kicsit nagyon megdöbbentem hogy Liam ennyire...-nem is tudom hogy hogyan nevezzem, legyen: - izé (ezzel úgyis mindent meg lehet magyarázni xD) lett. Remélem összebarátkoznak gyorsan :D
    Várom a kövi részt és csak így tovább :-D :3
    Xoxo

    VálaszTörlés
  10. szia!!
    Nagyon szeretem a blogod!
    Nagyon jó lett ez a rész is. Az írást ne hagyd abba mert amiket eddig olvastam blogok tőled nagyon jók!!!!!!!! :* *-* Ez a blog egyszerűen fantasztikus!
    Nem sablon,izgalmas......a lényeg hogy PER-FECT!
    Most néztem meg a trailert videót és azt kell mondjam nagyon jó lett.
    Am várom a kövi részt :3
    U.I.: a trailer zenéjét válaszban leírnád pls :*
    csak így tovább!!!
    xoxoxo
    Sári

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem terveztem abbahagyni :P
      zene : https://www.youtube.com/watch?v=Gzj1x9TZ2cE
      és köszönöööööööm

      Törlés
  11. Szóval ha már előttem is írtak akkor az enyém sem fog ártani! Kezdjük a legelső és talán a legfontosabb információval te vagy a legelső és legkedveltebb blogerem és ami ráadás Liamet is jobban megszeretteted velem. A történeid pedig fantasztikusak, eddig ezt szerettem a legjobban. Tetszik az, hogy elmélkedik hol Liam, hol Mira és néha olyan mintha én is ott lennék. Szóval mint egy könyv csak blog formájában és mielőtt valaki "nyalizásnak" gondolná, ez csak őszinte vallomás.Szóval rám minden egyes résznél számíthatsz, mert egyre jobban érdekel ez a történet és még csak az eleje!! Még ott lesz a Lou - os románc is!! A rész pedig zseniálliás volt szóval siess a kövivel!! ♥♥
    Puszii, Enci!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jujjj, most pirulok :P ez vicces, előtted pár komival az írták, hogy még egy könyvben sincs ennyi leírás xD
      huhhh még elég sok mindent tervezek :P

      Törlés
  12. szia! új olvasó vagyok
    imádom az összes történeted és erre is kíváncsi vagyok! Hihetetlen hogy tudsz ilyen jól írni.
    Egyébként pont a névnapomon raktad ki, szóval ezt egy ajándéknak vettem :D
    Gigi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én meg a Te blogodat imádom ;) amúgy boldog névnapot

      Törlés
  13. Szia! Imádom a blogod,azt ahogyan irsz...tokeletes az egesz tenyleg.*-* En szimplán csak azert nem szoktam ngayon kommentelni csak ritkan,mert azon kivul h imádom,meg h milyen tokeletes az egesz blog meg h mennyire imádom ahogy irsz azon kivul nagyon nem tudok mit irni. Es gondolom az mar azert elegge idegesítő lenne h mindig az osszes reszhez ugyanazt irnam. Tudom,ez nem.kifogas de eza az igazsag..:$ Tenyleg sajnálom,remelm.megerted.:(( De kerlek ne hagyd abba az írást,rengetegen imadjak,es olvassak...attol h nem kommentelnek sokan attol meg mindenki elolvassa a részeket...:$

    VálaszTörlés