2015. május 10., vasárnap

| Chapter Fifty - Two |

Hiiiii!!! Sokáig gondolkodtam rajta, hogy hányas korhatárt tegyek ki ehhez a fejezethez. Végül úgy döntöttem, hogy ezt a fejezetet egy +16 - os korhatárra mondom, mivel van egy picit durvább a többitől, de mégsem annyira, hogy +18-as legyen :D komizniiiiiii




- Haza kellene mennem. - sóhajtok fel bánatosan mikor arra gondolok, hogy hamarosan már megint itt kell hagynom Liamet és a szorító karjait. A fájdalmas gondolat után még jobban a mellkasába bújok fejemet oldalra fordítom és elkezdem az ujjait piszkálni. Kijelentésemre abba hagyja a hajjam való játszást és inkább a hátamra csúsztatja a tenyerét, hogy tudja végig húzni rajta, majd végül erősebben szorít magához miközben állát a fejem tetején támasztja meg. Igen, haza kellene mennem, ami igazából nem is az otthonom. Már nem! Pontosan azóta mióta szemrebbenés nélkül lépes vagyok Louis szemébe hazudni. Mert ezt csinálom. Napok, sőt hetek óta, és mindezt úgy, hogy szegény srác semmit nem sejt. Azt hiszi, hogy még mindig szeretem. Ha szerettem Őt valaha. Őszintén megmondva már nem is vagyok benne biztos, hogy tényleg szerelmes e voltam bele. Inkább csak fellángolás és remény. Reménykedtem benne, hogy képes leszek bele szeretni. Tévedtem. Szerelmes lettem, csak nem abba akibe kellett volna. Louis rendes srác, az egyik legrendesebb akivel valaha találkoztam. És cuki is, de számomra inkább csak barátnak felelne meg. Legjobb barátnak, akibe ezentúl nem szeretnék bele, ugyanis nálam félő, hogy belé szeretek. Röhej. Louis a pasim akivel együtt lakom, egy ágyban fekszem és akit elméletileg szeretnem kellene. Én pedig megcsalom, még pedig a legjobb barátommal, sőt Louis legjobb barátjával és a banda társával. Azt hiszem, hogy nem vagyok normális. Az ember nem szokott bele szeretni a legjobb barátjába! Vagy ha bele is szeret, akkor sem úgy, hogy mellette van egy másik kapcsolata. Bolondítom Louist, Ő pedig semmiről nem tud. És ami a legrosszabb még csak lelkiismeret furdalásom sincs. Talán azért nincs mivel Liam mellett végre igazán boldog vagyok, pedig semmi különösebb dolgot nem csinál. Amióta 'járunk' állandóan az Ő lakásában vagyunk és csak együtt vagyunk, - jó az idő nagyrészében csak szeretkezünk, mivel valahogy soha nem elég egymásból. De hülyülni is tudunk még mindig mint régen. Vagy csak egyszerűen kiülünk az erkélyre- jobban mondva én bele mászok Liam ölébe és ott alszom el, vagy ha nem alszom, csak csendben évezzük egymás társaságát. Szavak nélkül is tudjuk, hogy mit érez a másik. Nem kell mondogatnunk, hogy mit érzünk mert egyszerűen tudjuk. A kapcsolatunk olyan más. Nyugodt, de mégis izgalmas és tele van érzésekkel. Számomra nem csak a szerelmet jelenti hanem a legjobb barátomat is. Ha valami nem sikerül a bandában, vagy letolást kapok Simontól, esetleg valami sértő beszólást kapok egy újságírótól, vagy rajongótól, akkor el merem sírni magam előtte és a színtiszta valóságot mondom el. Louis mellett ezt soha nem mertem megcsinálni. Úgy ahogy azt sem, hogy csak szótlanul élvezzük egymás társáságát. Ő mindig pörög és soha nem tud a fenekén maradni. Nem az a romantikázós típus, és a gondjaim sem érdekelik. Kezdem úgy érezni, hogy a kapcsolatom vele egy csomó hazugságra épül. És még mindig nincs vége. Képtelen vagyok kimondani, hogy vége mivel tudom, hogy nem lenne jó vége ha kiderülne, hogy Liam miatt szakítok vele. Így mikor Liammel vagyok, Louis úgy tudja, hogy stúdióznom, edzenem vagy különböző Dollys dolgokat kell csinálnom. Tudom, hogy helytelenül járok el vele szemben, de hát ez van. Nem tehetek róla, hogy nem tud normálisan gondolkodni. Pedig nem Ő lenne az egyetlen akivel szakít a barátnője egy másik pasi miatt. Na jó, talán Ő lenne az egyetlen abból a szempontból, hogy a barátnője az egyik legjobb haverja miatt szakít vele. - Te nem érzed furcsán magad mikor Louis-val vagy? - nem fordítom rá a fejem, ugyanis nem vagyok kíváncsi az arcára mivel mikor megmelítem a fiú nevét, Liam arca mindig elsötétül. Tudom, hogy mit csinálna legszívesebben Louis-val. De nem tesz semmit, mivel az éneklés az álma és ezt csak a bandával tudja tovább élni. Így el kell szívelnie, hogy hivatalosan még mindig a bandatársa barátnője vagyok. Ami számomra már minél kényelmetlenebb. Nem tudom, hogy meddig fogja Louis bevenni azt a sok hülyeséget amit hazudok neki mikor elmegyek otthonról. Előbb vagy utóbb fel fog neki tűnni, hogy nem játszom tiszta lapokkal.
- Egyszer egy lány azt mondta nekem, hogy mi mind a ketten furcsán normálisak vagyunk - nem kell ránéznem így is tudom, hogy mosolyog. Én is elmosolyodom. Öt év telt el, de még mindig úgy emélékszem az elmegyógyintézetes napjaimra mintha tegnap történt volna. És csakis jó emlékeim vannak amiket Liamnek köszönhetek. Összekulcsolja az ujjainkat mire én lágyan megszorítom és csak nézem, hogy milyen tökéletesen passzol a kezem a kezébe. - Ez a lány mostanra a szerelmem. Szóval úgy gondolom, hogy a kapcsolatunk is furcsán normális. Ezért nem csoda ha más is furcsán néz ránk. - összeklucsolt ujjainkat maga felé húzza, hogy tudjon egy puszit nyomni a kezemre. Felkuncogok és felé fordítom a fejem. Lábaim a lába között vannak, fejem pedig a szíve hegyett. Éjfél is elmúlhatott már a telefonom pedig le van hallkítva, de volt egy pillanat mikor láttam, hogy világít a padlón heverő nadrágom zsebébe. Átt sem futott az agyamon, hogy fel kellene vennem, pedig tudtam, hogy ki hív.  Pont ezért nem akartam még csak a készülék közelébe sem menni.
- Eddig az egész világ azért utált mert összejöttem Louis-val. Ha kiderül, hogy megcsaltam Őt ráadásul veled, akkor nem csak utálni fognak hanem egyenesen én leszek a világ elsőszámú ribanca. - megborzongok ahogy rágondolok arra, hogy milyen bántásokat fogok kapni ha tényleg kiderül a Liammel való viszonyom. És senki nem lesz aki megvédhet, és én meg is fogom érteni. Mindenki elítéli azokat az embereket akik megcsalják a párjukat. Én is mérges lennék Louisra ha megtudnám, hogy félrekacsingat. Mégis valami oknál fogva nem zavar ez a tény mikor Liammel vagyok. Mikor vele vagyok semmi nem érdekel csak Ő.
- Mert tényleg egy ribanc vagy - emeli feljebb a fejét szemei pedig csak úgy csillognak. Én is elemelem a fejem a mellkasától és kicsit sem kedvesen nézek rá. Azt mondta rám, hogy ribanc vagyok! Ennek sértődés szaga van. Felhúzom az orrom és le akarok mászni róla, mikor kezeit a csípőmre csúsztatja és maga felé húz, de annyira közel, hogy esélyem sincs menekülni. - Méghozzá az én ribancom. - mosolyodik el édesen és szája máris súrolja az enyémet. Lassan kezdi kóstolgatni az alsó ajkam, majd mikor nem válaszolok neki, gyengéden belém harap.
- Úgy érzem Te nem érzed a helyzet súlyosságát! Louis hamarosan elkezd gyanakodni és...- csattanok fel majd tényleg lemászok a fiúról. Liam felmorog, de azért követi a példámat. Pontosan velem szemben ül és mérgesen a hajába túr.
- Leszarom Louist! Csakis magát hibáztathatja ezért. Ha tényleg szerett és boldoggá tett volna, akkor Te soha nem akartad volna megcsalni. Elbaszta, én pedig jóljártam. Hidd el nekem Mira ha tényleg úgy szerettétek volna egymást mint ahogy hazudtátok, akkor Te soha nem tudtál volna nekem szerelmet vallani. Az ember ha szeret valakit akkor nem csalja meg. - ott a pont. Liamet soha nem lennék képes megcsalni ha hivatalosan is járnánk. Őt tényleg szeretem. Nem úgy mint Louist. Nála mindig is tudtam, hogy hiányzik valami. És az a valami a szerelem volt.
- Igazad van - mondom szégyenlősen és közelebb mászok hozzá, hogy tudjam áttkarolni a nyakát.
- Mind mindig - válaszolja és bele puszil a nyakamba. Ám a pillanat nem tart sokáig mivel elhúzódik tőlem és látszik rajta, hogy valamit nagyon kérdezni akar. Így várok addig míg össze nem szedi magát. - Apropó ha már Louisnál tartunk - köszörüli meg a torkát én pedig figyelmesen hallgatom. - Amióta velem vagy, azóta csináltad már vele? Mármint megfektetett? - hangjában egy kicsi féltékenységet vélek felfedezni. Pedig semmi oka. Hetek óta nem értem Louishoz. Csak smároltunk. Mikor arra  került volna a sor, hazudtam.
- Ó, csak nem féltékeny valaki? - kérdezem bájosan mosolyogva és úgy igazítom a testem, hogy pontosan ráüljek a férfiasságára. Szemei megakadnak és próbálja kontrolálni magát, de nehezen jön össze neki mivel izgatóan kezdek el mozogni rajta.
- Dehogy...vagyis talán...na jó nagyon - ismeri be és próbálja összeszedni magát, de a farkát nem tudja becsapni ami a nadrágjában minél nagyobb lesz. Kérdően felvonom a szemöldökeimet és úgy várom a magyarázatát. - Egyszerűen csak nem akarom, hogy más is beléd nyomja a farkát rajtam kívül. Hisz Te mostmár az enyém vagy így elméletileg csak nekem van jogom ahhoz, hogy hozzád érjek. - pirul el és próbál úgy elhelyezkedni, hogy kényelmes legyen neki. Cuki mikor zavarban van, ráadásul tőlem.
- Csak úgy közlöm veled, hogy nem vagyok egy tárgy akit birtokolni lehet. - jegyzem meg csípősen és a hatás kedvéért erősebben nyomom a testem az ágyékához. Csillagokat lát és tudom, hogy már csak idő kérdése és megint az ágyban kötünk ki. Pont az a célom. De először is most meg akarom büntetni. Tényleg nem vagyok egy bábu amit bárki ide-oda rángathat. Az egy dolog, hogy vele járok, de ezt senki nem tudja.
- Ne durcizz baba - nyomja fejét a nyakamba és érzem ahogy lassan szuszog. - Tudod, hogy soha nem használnálak ki. Egyszerűen csak már kezd az agyamra menni, hogy még mindig Louis-val laksz és alszol egy ágyban. - nem húzza el a fejét hanem a nyakamba beszél. Mosolyogva símogatom a hátát a másik szabad kezem pedig már az alsónadrágja szélével játszik. - Nem akarom, hogy megint itt hagyj! - motyogja fájdalmasan, és pont ezért, hogy ne gondoljak arra, hogy pár óra múlva megint Louis mellett kell feküdnöm, lassan húzódom el Liamtől majd két tenyeremet a mellkasára teszem és gyengéden nyomom le az ágyra. Jobb lábom az övéi között volt és egy hatalmas vigyor terült szét az arcomon mikor megcsókoltam. A csók nem volt hosszú, ugyanis mikor jobban beindult volna a helyzet már az állát leptem be apró puszikkal és így folytattam egészen a nyakáig. Nyelvemmel végig nyaltam az ádámcsutkáját majd a fülcimpáját harapdaltam. - Mira...- nyögött fel és a csípőjét megemelte.
- Hmm? - morogtam a fülébe kezeimmel pedig lassacskán fosztottam meg az alsónadrágjától. Elváltam tőle majd a lehető leglassúbb tempómba másztam le egészen az ágyékáig, majd felpillantottam rá a lehető legkéjelgősebb nézésemmel. Egyik kezemet a derekára csúsztattam másikkal pedig végig simítottam az ágaskodó férgiasságán, miközben egy percre sem szakítottam meg köztünk a szemkontaktust. Kényeztetni kezdtem. Először a kezemmel, majd a számmal Liam pedig megfeszült. Élvezet suhant átt az arcán, de minél jobban felgyorsítottam a tempón, Ő csak a plafon felé fordította a fejét és úgy próbálta kontrolálni magát. Nem sikerült neki. Erotikusan nyaltam végig a férfiasságán miközben erősen markoltam azt, a szájából pedig egy érzelgős nyögés szökött fel, ami nála annyit jelentett, hogy nem bírja tovább és elélvez. Úgy is lett. Alig telt el pár másodperc, a száját egy sóhaj kisíéretében hagyta el a nevem, én pedig a számban találtam magam a boldogságával, amit én okoztam neki. Lenyeltem, Liam pedig csak csodálkozva figyelt ragyogó homlokkal amin az izzadság jelei tükröződtek. Mindig lenyelem, Ő pedig nem bírja ezt megszokni. - Most megyek. - mászom le róla és hajolok le, hogy tudjam összeszedni a ruháimat. De addigra Liambe is visszatér az élet, mivel hátulról karolja átt a derekam.
- Felizgatsz, leszopsz, majd itthagysz? - suttogja a fülembe vigyorogva. - Nem akarsz esetleg megerőszakolni? - oldalra fordítom a fejem és így tökéletesen látom a boldog arcát.
- Majd holnap. - nyomok egy gyors puszit a szájára.
- Ez úgy jön le, mintha csak a szex miatt lennél velem. - biggyeszti le az ajkait.
- Ha csak az miatt lennék veled, akkor nem mondanám el mint percben, hogy mennyire szeretlek. - kacsintok rá és gyors mozdulatokkal magamra kapom a ruháimat. Liam még mindig az ágya szélén ül félmeztelenül és csalódottan néz rajtam végig mikor már fel vagyok öltözve. - Szeretlek. - hajolok le ismét hozzá és egy puszit nyomok a homlokára. Kezei a derekam köré fúródnak és a hasamba nyomja a fejét.
- Máris hiányzol. - hisztizik és elhúzza a fejét a hasamtól, hogy tudjon rám felnézni. Legszívesebben maradnék, de ha jól sejtem már hajnalodik. Louis pedig vár rám. Pedig Liam még a kiskutyaszemeit is beveti, hogy maradásra bírjon. Nem sikerül neki. Lehajolok, megcsókolom és kisétálok a házából. De boldog vagyok, mint mindig mikor Tőle jövök. Még a legrosszabb napjaimon is képes felvidítani.
Azonban a jókedvem rögtön tovaszáll mikor kinyitom Louis lakásának az ajtaját. Sötétség és csend. Levetkőzöm, és csak a felsőmet hagyom magamon majd úgy indulok meg a hálószoba felé. Louis mélyen alszik szétterülve miközben az egyik párnát szorítja magához. Hangtalanul fekszem le mellé, de éppenhogy csak betakarózom máris két kar ölel és húz magához. Esélyem sincs ellenkezni.
- Sokáig vártalak, mivel van egy jó hírem. - hangja álmos, de nem annyira, hogy ne tudjon egy csókot nyomni az arcomra.
- Bocsi, de elhúzódott az edzés. - kérek bocsánatot.
- Pár nap múlva lesz a Dollyknak és a One Directionnek egy közös livestream-je, ahol a rajongók kérdéseket tehetnek majd fel. Tök klassz, hogy együtt lehetünk. - újságolja boldogan és maga felé fordít. A sötét ellenére is csak úgy csillognak a kék szemei. Imádja ha a két banda együtt mutatkozik. Én is imádtam, de most már kényelmetlenül fogom érezni magam. - Miért van rajtad férfi parfüm? - szippant bele a nyakamba, én pedig elfehéredek és örülök neki, hogy sötét van. Még jobban az arcomba húzom a takarót és közben egy jó hazugságon töröm az eszem.
- Kölcsönbe kaptam. Az egyik csaj akivel edzettem parfümöt vett a pasijának, de kettőt és nem tudta eldönteni, hogy melyiket adja oda. Így rajtam tesztelte le, hogy melyik a jobb illat. - magyarázom hadarva és lecsukom a szemeimet. - Jó éjt Louis. - ásítok és remélem, hogy beéri ennyivel.
- Jó éjt Cicus. - mondja, majd kezeit a derekamra tekeri és magához húz, hogy végül a fejét tudja a vállamra tenni ahol elalszik. Ez most húzós pillanat volt. Úgy látszik szólnom kell Liamnek, hogy ne használjon ilyen erős parfümöket mert ha így folytatja időnap előtt lebukunk...

12 megjegyzés:

  1. Wooow😍 baszki ez aztan izgis resze volt éés ahhhw tuti Liam parfümje lehet a legjobb dolog a világon xD vagyis a második legjobb :PP
    Na mind1 fantasztikus volt, mint mindig :)
    Már annyira várom a következőt és az azutánit és az azutánit ❤

    VálaszTörlés
  2. Na ne!!! Ez a rész!!! Tudod mire leszek kiváncsi?? Mikor Louis megtudja és a szemszögére!! Szóval siess a következővel vagy ne :/ ajj annyira jó a történeted, hogy kíváncsi vagyok a végére, de mégis azt akarom, hogy tovább tartson :/ jó megint értelmetlen vagyok, de néha sikerül megértened :'D
    Puszi: Encii ❤❤❤❤❤

    VálaszTörlés
  3. Ó te jó ég. Ez valami eszméletlen rész volt megint. Jaj alig várom már hogy kiderüljön ez a kapcsolat, de leginkább arra hogy mit fog szólni hozzá Louis. Ez a komim most nem lett valami hosszú de azért majd igyekszem puszi szia <3 <3 <3

    VálaszTörlés
  4. Omg
    Szegény Louis:(((
    Kiváncsi leszek hogy mit fog szólni amikor megtudja.:'((((((((
    Majd jöhet hozzám vígasztalódni:'DDD
    Siess a kövivel!^^

    VálaszTörlés
  5. Omg
    Fantasztikus mint mindig <3
    Hatás varázs pillanatban vagyok bocsi ;)
    De ez a te hibád és a fantsztikus történeted-é
    Siess a kövi el <3 ;)

    VálaszTörlés
  6. OMG! :-D
    Hát ez egyre "durvább". Nem gondoltam volna hogy Mira megcsalja Louist, legalább szakított volna vele.
    De van egy olyan érzésem hogy le fognak bukni Liamék és nem lesz jó vége..
    A másik elméletem pedig az hogy Louisnak is van valakije és nem nagyon fog kiakadni, dee ez nem hiszem hogy annyira esélyes.. :-D
    Szuper volt mint mindig, várom a kövit :3 :-D
    Xoxo

    VálaszTörlés