2015. május 6., szerda

| Chapter Forty - Eight |

Hellóóó!!! Pontosan még 10 fejezet van hátra a történet végéig ... szóval ha azt vesszük a visszaszámlálás megkezdődött :D de 10 napig még élvezhetitek a történetet...utána pedig, majd megtudjátok, hogy mi lesz :P komizniiiiiiii




- Most már akkor végre, minden rendben köztetek? - Zayn óvatos hangon kérdezi meg a kérdését, amit szerintem már órák hossza óta szerett volna megkérdezni Louistól és Mirától. Mégis úgy gondolta, hogy most jött el a pillanat, hogy választ kapjon a kérdésére, vagyis akkor mikor én is mellettük vagyok. A fekete hajú srác aprón mosolyogva figyeli Mirát akinek a feje pontosan Louis mellkasán pihen miközben az a lány szőke hajával játszadozik és néha - néha egy puszit nyom vagy a feje búbjára, vagy pedig a homlokára, esetleg a nyakára. Mira természetesen olyankor mindig boldogan felkuncog és még jobban hozzá bújik a szerelméhez. Le sem szarják, hogy nyilvános helyen vannak. Sőt senkit nem érdekel, hogy majdnem megdugják egymást egy csomó ember között. Kit érdekel, hogy az emberek hemzsegnek az asztal körül? A lényeg az, hogy mindenki cukinak tartja őket és örülnek amiért újra minden rendben közöttük. Most komolyan, én vagyok az egyetlen ezen az átkozott helyen aki rosszul van tőlük? Legszívesebben lelökném Louist Miráról majd addig verném míg kórházba nem kerül, utána pedig jól megmondanám a magamét Mirának amiért egy kétszínű ribanc lett az évek alatt. Mert az lett, egy büdös lotyó aki manipulálni tudja az embereket. - Újra tombol a boldogság? - puhatolózik tovább Zayn, de ezúttal Mirától kap egy boldog kuncogást. Szóval tombol a boldogság kettőjük között.
Milyen jó már nekik, hogy pár perc alatt meg tudnak minden gondot beszélni. Ugyanis pár perc alatt rendezték el a vitájukat. Az egyik percben még Mira az én autómban ült, majd azt akarta, hogy karoljak bele és úgy menjünk végig a szőnyegen. A másik percben pedig Mira már a haverom nyakában lógott és azt magyarázta, hogy mennyire szereti, na meg azért érkezett velem a helyszínre, hogy Louisnak essen le, hogy mit hagy veszni hagyni. Louisnak pedig leesett, mivel amit meglátta a barátnőjét az oldalamon rögtön nekünk állított és bocsánatot kért amiért hülyén viselkedett, na meg azért is mert féltékeny volt rám.
Igen, Mirának csak azért kellettem, hogy tudja észhez téríteni a pasiját. Gondolta az én érzéseimnek úgyis mindegy. Nekem meg nem esett le, hogy csak ki akar használni. Pedig csak arra kellettem neki, hogy Louis megbocsájtson neki. Már rég nem tart a legjobb barátjának. Hazudhatja a szemembe, de nem gondolja komolyan. Az én érzéseim pedig mindegy a számára. Én már csak a számára a pasijának az egyik barátja vagyok, akiből hülyét tud csinálni. Lezárta a múltat és tovább lépett. Új élete van amibe nem akarja már, hogy én bele tartozzak. Bele kellene végre törődnöm. Miért ilyen baszott nehéz Őt elengednem? Miért akarom agyonverni Louist akár hányszor csak hozzá ér Mirához? Miért nem tud már érdekelni Cat mikor Mira jelen van? Miért fáj ennyire őket együtt látnom?
- Minden a legnagyobb rendben van közöttünk. Sőt úgy emlékszem, hogy nem is volt közöttünk vita még soha sem. - Louis egy nagy vigyort villant Zaynre, majd jobb kezét Mira combjára vezeti és a szája sarkába nyom egy puszit. Erre a jelenetre én úgy teszek mint aki bele akarna hányni a poharába. Szerencsére senkinek nem tűnik fel csak Mirának. Küld felém egy értetlen pillantást, de én rá sem hederítek. Nyugodtan elkezdem forgatni az ujjaim között a kezemben tartott pezsgős poharat.
Amióta elkezdődött az after party a show után én mást sem csinálok csak ülök a kényelmes fotelba a kör asztal körül miközben sorra rendelem az alkoholos italokat és csendben hallgatom a társaságomat ami Louisból, Mirából, Zaynből, Nikkiből, Niallből és Harryből áll. Igazat megvalva unom a fejem, ráadásul mikor ilyen partik vannak rendszeresen el szoktam vegyülni a tömegben és az alkoholt is messze el szoktam kerülni, de ma képtelen vagyok megállni, és szórakozni sincs kedvem. Még Jadet is megbántottam akit kicsit sem kedvesen utasítottam vissza mikor el akart vinni táncolni. Az est csúcspontja Cat, akit a bevonulás óta nem is láttam. Amilyen szerencsém volt meglátta, hogy Mirával érkeztem így gondolom most azt hiszi, hogy van valami köztünk. Semmi kedvem magyarázkódni.
- Ha leszámítjuk a kis féltékenykedési problémáidat a semmiért, akkor tényleg nem volt még soha vitánk. - Mira a tenyerét Louis arcához vezeti és megcirógatja azt. Hangja bájosan cseng, de mégis van benne valami félelmetes. Louis kényelmetlenül kezd el fészkelődni, majd feljebb ül, de persze próbál nyugodt maradni. Fáj neki beismerni, hogy mennyire féltékeny?
- Én úgy emlékszem Mira, hogy ezt már túltárgyaltuk - köszörüli meg a torkát Louis és egy jellegzetes pillantással áldja meg barátnőjét. Mira sejtelmesen elmosolyodik és hirtelen egy csapásra elhúzódik a fiútól.  - Bocsánatot kértem már Liamtől is! - és erre a megjegyzésére mindenki rám néz. Erősebben szorítom a poharat a kezembe és semmi reakcióval pillantok vissza a srácra, aki segítséget vár tőlem. Most mondjam azt, hogy bocsánatot kért Tőlem, hogy aztán mindenki azt mondja róla, hogy mennyire kedves, és hogy mindent megtesz a barátnőjéért? Nem is kért rendesen bocsánatot! Csak valamit motyogott az orra alatt, hogy egy bunkó volt amiért azt merte feltételezni, hogy rámásztam a csajára. - Igaz haver? - mosolyog rám bizakodva.
- Engem hagyjatok ki ebből. - rázom meg a fejem.
- Mondtam már, hogy sajnálom amiért megvádoltalak azzal, hogy rámászol Mirára titokban! - sziszegi a fogai közt Louis és kék szemeiből csak úgy árad a méreg. Hanyagul megrántom a vállam és nyugodtan ismét iszok egy gorty pezsgőt. Louist azonban idegesíti, hogy nem mondok semmit. - Mit akarsz még? Térden állva könyörögjek, hogy bocsájts meg? - vágja hozzám a gúnyos kérdéseket.
- Viselkedj normális barát módján - jegyzem meg közönbösen. Szemöldökei az egekbe szökkennek és szinte már hallom ahogy töpreng a megjegyzésemen. - A barátok nem vádolják meg egymást azzal, hogy ellopják egymás barátnőit. Megbíznak a másikban. És még csak nem is hazudnak a másiknak. És ami a legfontosabb, soha nem viselkednek egy kétszínű picsa módjára - az utolsó mondatomnál pontosan Mirára nézek. A szemeibe akarok nézni, de Ő csak lesüti és a cipőjét kezdi el bámulni. Magára ismert. Louis viszont csak hápogni tud mivel ilyesfajta besszédstílusban még soha nem beszéltem egyikőjükkel sem. És ha tudná, hogy igazából most nem is róla beszéltem hanem a barátnőjéről.
- De Liam, a picsa jelzőt a nőnemű egyedekre szokták mondani. - szólal meg Harry zavarodottan. Látjátok én mondtam, hogy senkinek nem esik le, hogy nem Louisról beszéltem. Harry viszont okos és gyorsan vág az esze. De mégsem túl okos, inkább naiv.
- Pofa be Styles! - mondom határozottan, parancsoló stílusban. Harold szemei megakadnak és megigazítja a gallérját, majd úgy fordul felém.
- Most mit bunkóskodsz? - kérdezi szemrehányóan. Agyamra meg már, hogy mindenki azzal jön, hogy milyen bunkó vagyok. Nem vagyok bunkó! Miért lennék az? Talán azért mert Louis és Mira szinte felvalják egymást a szájukkal? Vagy pedig azért mert Mira elárult a legjobb barátomért?
- Mert ehhez van kedvem. - vonom meg a vállam, de nem nézek rá hanem a kezemben tartott pezsgőspoharat nézegetem. Még az is érdekesebb mint ez a társaság.
- Tudod mit? Fulladj meg! - vágja hozzám a sértésnek szánt megjegyzését majd felugrik és többé nem látom. Haladás. Rövid időn belül mind rám unnak és végre magamra hagynak.
Vagyis én ebben reménykedtem egészen addig míg Cat fel nem tűnt. Barátnőm boldogan ült le szorosan mellém majd karolta átt a vállam, hogy tudja a fejemet közelebb húzni magához, majd végül egy csókot nyomott a számra. Képtelen voltam viszonyozni, mivel éreztem, hogy valaki árgus szemekkel figyel. És az a valaki Mira volt. Hirtelen már nem érdekelte az, hogy Louis a kezét cirógatja. Engem bámult Cattel. Mondjuk nem tudom, hogy mi volt rajtunk annyira érdekes. Cat a barátnőm, még szép, hogy egy csókkal köszönt.
- Annyira örülök, hogy itt vagy - duruzsolja Cat a fülembe és szinte már az ölembe veti magát. Fel sem tűnik neki, hogy mennyire távolságtartó vagyok.
- Én nem. - válaszolom fagyosan. Most hazudjak? Tényleg nem örülök neki, hogy itt vagyok. Ha tehetném lelépnék, de nem lehet. Hülye szabályok.
- Hogy- hogy megváltoztattad a döntésedet? Hisz azt mondtad, hogy nem akarsz eljönni. - Cat hangja érthetetlen és felelősségre akar engem vonni amiért hazudtam neki. De nem is hazudtam. Ha Mira nem jött volna el, akkor biztos, hogy nem jöttem volna ide magamtól.
- Mivel egy marha vagyok. - válaszolok a kérdésére. Cat pedig észhez tér. Elveszi a kezeit a vállamról, majd megfeszülve ül tovább mellettem. Azonban Mira úgy dönt, hogy inkább elmegy. Erre természetesen Louis is felugrik és a barátnője után indul.
Néma csend áll be közénk. Érzem, hogy Cat az arcomat kémleli, de nem tudja, hogy mit mondjon. Én azonban sejtem, hogy min jár az esze. Azon, hogy milyen pocsék barát vagyok. Csodálom, hogy még mindig mellettem van. A helyében már rég szakítottam volna saját magammal. Szerintem csak azért nem tette meg mivel nem akar ilyen könnyen elereszteni egy öt éves kapcsolatot. Kicsit sem érdekel, hogy már öt éve járunk.
A poharammal kezdek el játszani vagyis hol az egyik oldalára döntöm, majd a másik oldalára és nézem a benne lévő pezsgőt, de valahogy a pillantásom mindig a táncoló Mirára és Louisra terelődik. Nem tudom megállni, hogy ne nézzem őket. Louis boldog, de vajon Mira is? Ha tényleg boldog lenne akkor miért néz mindig rám, mikor a pasijával kellene fogalkoznia? És én miért nézem Mirát, és miért képzelem magam Louis helyébe?
- Elegem van - hallom meg Cat hangját. Nem nézek rá. Érzem, hogy feláll mellőlem, de nem megy el. - Haza megyek! - jelenti ki. Válaszadás képpen csak megvonom a vállam. Felmorog, de mielőtt elmenne még direkt nekem vágja a táskáját a fejemnek. Felszisszenek és dühösen nézek utána, de már csak a hátát látom.
- Sajnálom. - motyogom az orrom alatt magamnak. Tényleg sajnálom, hogy ennyire köcsög módjára viselkedem vele miközben Ő semmiről nem tehet. De ezt akkor kellett volna megmondanom neki mikor itt ült mellettem. Cat nem érdemli meg ezt a bánásmódot. Pláne nem Mira miatt.
- Szerintem holnap hozd magaddal Catet Párizsba. A csajok megőrülnek azért a városért...- értetlenül nézek Zaynre aki csak jóízűen vigyorog a tanácsán. Párizs? Holnap? Basszus elfelejtettem. Holnap lesz valamien sajtó konferenciánk Franciaországban, utána pedig egy rögtönzött koncert valamilyen fesztiválon. Egy rövid interjú, meg pár szám és máris jövünk haza. Semmi kedvem nincs hozzá. És az is biztos, hogy Cat sem fog eljönni velem. A mai viselkedésem után biztos, hogy nem...

|||

- Hol hagytad Catet? - állít nekem rögtön Niall mikor már a gépen ülünk. Én, Niall, Louis és Mira ugyan azzal a magángéppel indultunk útnak Párizsba, míg Zayn, Nikki, Harry egy másikkal utaznak. Gőzöm sincs, hogy miért pont én kerültem erre a gépre. Az biztos, hogy máris hányingerem van, mivel még csak fel sem szállunk, de máris azt kell néznem ahogy Mira és Louis enyelegnek. Vagyis a srác a barátnője vállán próbál elaludni. Hosszú útnak nézünk elébe.
- Próbája van amit nem tudott kihagyni. - válaszolom szűkszavúan és egyben hazudok is. Tegnap óta nem beszéltem Cattel, de még csak nem is láttam. Nem jött haza. A telefont sem vette fel mikor hívtam, szóval ebből azt a következtetést vontam le, hogy látni sem akar. Az idők végezetéig nem bújkálhat előlem. Pedig én tényleg bocsánatot akartam Tőle kérni, és azt is akartam, hogy jöjjön ma Ő is velünk. Estig szabadunk van és megbeszéltük a srácokkal, hog szétnézünk a városban addig. Élvezte volna. De ha nem hát nem. Én próbálkoztam. 
- Pedig nekem tegnap azt mondta, hogy még mindig nem lehet megerőltetnie a lábát. - gondolkodik el Niall miközben a telefonját nyomkodja. Már hazudni is rosszul tudok.
- Akkor pedig azért nem jött mert nembírja az egyesek pofáját. - és azzal jellegzetesen ránézek Mirára. Összeszűkíti a szemeit és hirtelen kikapcsolja a biztonsági övét, majd feláll. Louis ebből természetesen semmit nem vesz észre mivel mélyen alszik. 
- Vagy pedig azért nem jött mert elege van az undok pasijából, aki maga sem tudja, hogy mi a baja. - néz rám gúnyosan Mira, majd felhúzott orral megy el mellettem és meg sem áll a repülői mosdóig. Ezt ugye most nem mondta komolyan? Én nem tudom, hogy mi bajom? Mira készíti ki az idegeimet és még Ő van felháborodva? 
Gondolkodás nélkül követem a példáját. Kicsatolom az övem, de mikor felállok lassúbra fogom a tempót. Ha Louis észreveszi, hogy Mira után mentem a mosdóba ahol alig lehet elférni ketten, akkor megint hülyeségeket fog gondolni. Azonban nem tervezek sokáig együtt lenni odabent Mirával így Louisnak meg sem kell tudni mivel nagyon mélyen alszik. Ha csak Niall nem szól neki. Már pedig elég feltűnően méreget, hogy mit is akarok csinálni.
- Nem az van közöttünk amire Te gondolsz. - magyarázom a szőke hajú srácnak.
- Én nem gondoltam semmit. - válaszolja egyszerűen és egy ravasz mosoly kúszik az arcára.
- Azért akarok utána menni mert meg kell beszélnem vele valamit. 
- Nem tudom, hogy mi van közted és Mira között,  de ha van is valami engem nem zavar. Csak Louis meg ne tudja, mert már így is eléggé pipa Rád, és, hogy őszinte legyek nem akarom, hogy a bandának egy csaj miatt legyen vége. - szinte már sziszegve beszél, de egész végig a szemem közé néz. Egyik lábamról a másikra állok és az ajkamat harapdálom. Komolyan ennyire feltűnő lenne, hogy Mira miatt vagyok ilyen? 
- Niall, fogalmad sincs...
- De Liam eléggé sok mindent összeraktam már magamban. Mira csak veled volt rögtön jóban mikor Louis bemutatta. Feltűnően jóba. Ráadásul az egész csaj pontosan hasonlít arra a lányra akiről anno az X-Factor alatt beszéltél, és akinek történetesen Mira volt a neve. És ha van egy sejtésem még belé is voltál zúgva, sőt talán most is az vagy, és pont azért vagy ilyen ellenszenves Louisval. - egy gombóc nől a torkomba. Nem bírok ránézni Niallre. Részben talán minden igaz. Kivéve azt, hogy belé voltam zúgva. Vagy, hogy most belé vagyok zúgva. Mondjuk ha igaza lenne akkor érthető lenne, hogy miért vagyok mérges Louisra. De ez lehetetlen. Mira a legjobb barátom volt. 
- Te hülye vagy! - jelentem ki határozottan. Niall csak elmosolyodik majd fejére húzza a fejhallgatóját és máris megszűnik a számára létezni a világ. 
Megforgatom a szemeimet és Mira után indulok a mosdóba. Nincs rázárva így csak benyitok és meg is pillantom a lányt. A fal mellett áll kipirult arccal. Ha fogadhatnék arra, hogy sírt, tuti nyernék. Sokszor láttam már sírni, és akkor nézett mindig így ki az arca.
- Azt kérded, hogy nekem mi bajom van? - mutatok önmagamra.
- Hagyj békén! - szól rám kicsit sem kedvesen és megdörzsöli a szemeimet. Lehet haragszom rá, de akkor sem akarom, hogy sírjon. - Te szerinted én úgyis csak egy picsa vagyok, aki hazudozik mindenkinek. Hát képzeld el, hogy nem! Igenis szeretem Louist, úgy ahogy téged is. Igen fájdalmat akartam okozni neki azzal, hogy veled jelentem meg a szőnyegen, de csak azért, hogy érezze átt Ő is, hogy milyen az mikor megbánt valakit. Lehet úgy tűnik neked, hogy nem akarok a barátod lenni, de ez csak azért van mert tudom milyen Louis. Nem tudja, hogy mit csinál mikor féltékeny. Ezért ha veled lát elborul az agya. Képes lenne még a bandából is kiszállni csak azért, hogy engem maga mellett tudhasson - a szemeiből ismét potyogni kezdenek a könnyek, de mikor elindulok felé elnyom magától. - Ezért megfogadtam, hogy inkább távol maradok Tőled, és akkor mindenkinek jobb lesz. Nem kell hinned nekem Liam mert tényleg ocsmányul viselkedtem veled az utóbbi időben, úgy mint aki csak kihasznál. De csakis miattad tettem. Utálnám magam ha a One Directionnek miattam lenne vége. - ez az a pillanat mikor nem érdekel, hogy el akar magától taszítani. Erősebb vagyok nála így könnyedén a derekára teszem a kezeimet és húzom magamhoz annyira közel amennyire csak tudom, miközben apró puszikat nyomok a haja közé. Nem érdekel semmi ami történt. Hiszek neki és így már érthető is. Louis néha napján tényleg beszámíthatatlan.
- Sajnálom. - suttogom a fülébe a szavat amit Catnek kellett volna mondanom mivel hülyén viselkedtem vele. Most azonban mégis Mirát tartom a kezeim között, és azt akarom, hogy Ő bocsájtson meg nekem amiért köcsög módjára viselkedtem vele. Azt hiszem kezdhetek aggódni, még pedig az érzéseim miatt...

10 megjegyzés:

  1. Ohalala! Jó ez hülye kezdés, de a vége az...betalált! :') Az eleje a közepe az...WTF fej végig, majd a vége!!! Egyszerűen szuper és az, hogy 10 rész van belőle.... :c Amúgy Niallnek igen jó a szeme ;) Siess a kövivel és itt leszek és kommentelek!!!
    Puszi: Enci ❤❤❤❤
    U.i: remélem első 😂😂

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Megint egy jó rész! :) Niall igazán jó megfigyelő. A többieknek hogy-hogy nem dereng semmi? Liam mikor jön már rá, hogy szerelmes? Tudom, ezt tegnap is kérdeztem, de na! Most talán kezdi kapizsgálni a saját érzéseit?
    Cat kiléphetne már végleg Liam életéből, bár szerintem csak a pénz és a hírnév miatt van vele.
    Már csak 10 rész? Megint vége lesz egy jó történetnek! De reméljük utána indul a kövi!
    Puszi: Klau

    VálaszTörlés
  3. Miam <33 Annyira édesek :33 Kezdek Liam-nek szurkolni :D Siess <333

    VálaszTörlés
  4. Lehet már kezdesz unni de én akkor is azt vártam hogy csókolózzanak. Na de most komolyan, megakarja puszilni az arcát és „véletlenül” megcsókolja mert elfordította az arcát. Egyébként most is mint mindig hihetetlen lett a rész. De nem is húzom tovább az idődet na puszi holnapig. <3 <3 <3

    VálaszTörlés
  5. Tudom, hogy megint eltűntem és emiatt eléggé ég a pofám, de mentségemre szóljon, hogy 5 napig Rómában voltam és nem igazán volt netem, de mióta haza értem csak a blogodat olvastam és eszméletlen még mindig :D
    Sajnálom, hogy már csak 10 rész van vissza, és mikor az egyik rész elején megpillantottam csak annyit hogy 60-70 részes is lehetne a blog tök megörültem :D aztán láttam hogy írtad, hogy akkor ha elhúznád xD
    Na szóval én Liam párti vagyok még mindig :D
    Várom a kövit <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem kell mentegetőznöd :D nem lesz 60 rész sem xD jesszus, nekem már az 58 rész is durva :P

      Törlés