2015. április 25., szombat

| Chapter Thirty - Seven |

Hii!!! Igazából gőzöm sincs, hogy mit írhatnék már ide xD úgyhogy csak megköszönöm a komikaaat :P




- Nekem most el kell utaznom pár napra New Yorkba, szóval addig jó lenne ha Niall vagy Liam közelében maradnál - Lottie másnapos fejjel néz rám, az arca holtsápadt és szerintem fogalma sincs, hogy miről beszéltem pár másodpercel ezelőtt. Mit is vártam. Felbosszant, hogy az arca totál unott, és csak még mérgesebb leszek miután ásít egy hatalmasat. Oké, én felfogom, hogy alig bír állva maradni, de nekem nincs időm egész nap itt ácsorogni vele miközben Őt még csak nem is érdekli a kis monológom. Pedig muszáj a tudtára adnom, hogy én ma elutazom és napokig nem leszek Londonban, míg Ő itt marad egyedül. Na, igen itt a pici bökkenő. Akár mennyire is haragszom rá amiért felelőtlen, képtelen vagyok csak úgy magára hagyni. Így elterveztem, hogy rábízom valamelyik barátomra. Mivel Zayn velem jön New Yorkban, Ő kilőve. Harry szintén nem jó mivel Los Angelesben tartózkodik és szerintem hetekig még csak Anglia közelében sem jön. Szóval maradt Niall és Liam. Az utóbbiról semmit nem tudok, szóval gondolom a barátnőjével tartózkodik valahol, és mivel nem vagyok hajlandó megzavarni őket, így Liam kilőve. Maradt Niall. Eléggé szemét vagyok, ugyanis még az éjjelre is rásóztam a részeg húgomat, neki pedig egy szava sem lehet. Szó sincs kihasználásról. Egyszerűen csak tudom, hogy Niallben megbízhatom, így nyugodtan hagyom itt vele Lottiet. Talán a biztonság kedvéért még Liammel is megpróbálkozom. Vagyis felhívom és megkérem, hogy jöjjen átt Niallhez és szórakoztassák ketten a lázadó húgomat. Hoppá, a legfontosabb dologról még elfeledkeztem tisztázni Lottieval. Még pedig azt, hogy tizennyolc éves koráig nincs alkohol! És ezzel tényleg nem viccelek. Kiskorú és két évig az is marad. A végén még engem börtönöznek be miatta, amiért engedtem Őt alkoholt fogyasztani.  - Amíg nem vagyok itt, addig sehova nem mehetsz! És ezt nagyon komolyan vedd Lottie. Ha megtudom, hogy megint felnőttekkel mentél el bulizni, ráadásul még alkoholt is fogyasztottál, és engem fognak felhívni, hogy szedjem össze a részeg seggedet, én esküszöm, hogy a hajadnál fogva foglak haza ráncigálni! - a hatás kedvéért a szőke hajára mutatok.
Nem csak Lottie rémül meg a magabiztonságom miatt, hanem én saját magam is. Tény és való, hogy megváltoztam. És sokak szerint nem a jó irányba. Mikor bekerültem az X-Factorba, akkor még minden annyira könnyű volt. Senkinek nem kellett megfeleni. Csak énekelgettünk és jól szórakoztunk. De aztán már nem csak Angliában voltunk híresek, hanem az egész világban fokozatosan váltunk ismerté. Európa, Amerika, Japán végül az egész világ tudta, hogy ki az az öt fiú, akik fiatal koruk ellenére lenyűgözték a világot. És jöttek az elvárások. Minden lépésünket a média követte a megánéletünk pedig fokozatosan tűnt el.
A világ nem tudja, hogy  milyen érzés elveszíteni a legjobb barátunkat. Én tudom.  A média és a rajongók elvették tőlem Harryt az ostoba gondolkodásuk miatt. Köztudott tény, hogy én és Harry már javában az X-Factorban nagyon közeli viszonyba kerültünk. Mi ketten sokkal jobban voltunk egymással mint a többiekkel. Nem csak barátok, hanem lelkitársak lettünk. Talán ez miatt néha különösen viselkedtünk mikor együtt voltunk. Pillantások, érintések, majd megalakult Larry Stylinson. Ó és nem mint barátok imádtak minket, hanem úgy mintha szerelmesek lennénk. A világ szerint melegek vagyunk. Akár mikor együtt mutatkoztunk megkaptuk azt, hogy buzik vagyunk. Harry jól viselte ezt a kritikák, egyszerűen nem foglalkozott az ilyen hülyeségekkel. Én azonban nem tudtam ebbe bele törődni. Féltem attól, hogy minél jobban el fognak durvulni a dolgok. Így kerültem Harryt, majd odáig fajult a dolog, hogy még csak egymás mellé sem mertünk állni. Elveszítettem a legjobb barátom, ami számomra nagyon fájó dolog volt. Úgy döntöttem, hogy engedek magamból média majmot csinálni. A magánéletemnek már ígyis annyi, szóval mindig azt csinálom amit mondanak. Ha arra kérnek, hogy ne nézzek Harryre, akkor nem nézek. Számomra fontos mások véleménye úgy ahogy a rajongóim is. Nekik köszönhetek mindent.
Néha napján azonban nekem is elegem van. Szeretnék újra Harryvel hülyülni. Szeretnék felelőtlen lenni, hülyeségeket csinálni mint kezdetben. De nem tehetem. Meg kell felelnem a médiának.
Azonban mostanában a lázadó korszakomat élem. Én sem tudok mindig tökéletesen viselkedni. Kell egy is szabadság, ami nálam a focizás jelenti. Az éneklés mellett a foci a másik hobbim. Ott legalább nem kell megjátszanom magam, és senki nem terjeszt rólam hülye pletykákat.
- Mégis minek kell New Yorkba menned? Hisz szabadságon vagytok! - Lottie gyanakodva méreget. Nem érzem kötelességemnek, hogy válaszoljak a kérdésére. Igen, a banda szabadságon van így nyugodtan megtehetem, hogy elmenjek Amerikába. Mégis miért ne tehetném meg? Az amerikaiak még örülnek is mikor ott vagyok. Szegények így is bele vannak betegedve, hogy mi egy brit- ír fiúbanda vagyunk és nem amerikai így nem nekik jár a siker.
- Igen, majd pont veled fogom megbeszélni a dolgaimat. - horkantok fel gúnyosan. Nagyon rossz hatással volt rá egy az egész segéd munka izé. Azt hiszi, hogy mostmár Ő is nagymenőnek számít. Pedig téved. Egyszerűen csak velünk tart mikor turnézunk miközben Lou mellett van. Ez még nem akkora feladat. Azonban ha így fogja folytatni akkor előbb vagy utóbbi haza küldöm Doncasterbe és kezdhet el töprengeni az életén, amiben a One Direction már nem fog bele tartozni mint munka.
- Vigyél magaddal! - hangja parancsolóan cseng, szinte már követelőző a stílusa. A szemöldökeim az egekbe szökkennek és megint elönt a méreg. Velem senki nem beszélhet ilyen hangnemben, pláne nem a húgom.
- Állíts magadon Lottie! Tudtommal én vagyok az, akinek a mostani életedet köszönheted. - emlékeztetem. Lou először velem beszélte meg, hogy meg e engedem azt, hogy Lottie segítsen neki. Igazából először Lou sem akart bele menni, de mivel Lottie állandóan a nyakán lógott és hisztizett nem volt más választása. Lehet már Ő is megbánta. Lottie még gyerek!
- Te nélküled is megkaptam volna ezt a melót. - forgatja meg a szemeit unottan. Hangos nevetés tör fel belőlem. Remélem nem gondolta komolyan ezt az állítását. Ahogy elnézem az arcát, mégis komolyan gondolta. Úgy látszik ideje észhez térítenem a húgomat.
- Rohadtul nagy álomvilágban élsz kislány! Én tettem híressé a Tomlinson nevet, Te pedig csak élvezed az utat amit én előtted kijártam. Ugyan már Te még mindig csak egy senki vagy, és az is maradsz ugyanis ennek a híres melódnak nincs jövője. Ha én úgy gondolom, akkor már holnap ki vagy téve a csapatból. - a szavak csak úgy dőlnek belőlem, és kicsit sem zavar, hogy mennyivel bántom meg. Arca elfehéredik, de nem mer szólni. Több tiszteletet akarok. Nem beszélhet úgy velem mint egy szeméttel. - Most pedig választhatsz, hogy kinél passzoljalak le. Liam vagy Niall? - a gépem hamarosan indul, de én még sehol nem vagyok a dilis tesóm miatt.
- Nem vagyok egy tárgy Louis! - jegyzi meg sértődötten.
- Jelenleg én felelek érted, szóval ha nem akarod, hogy anya megtudja, hogy tegnap mennyit ittál, akkor jobb ha azt csinálod amit én most mondok - köszörülöm meg a torkom, és tényleg kezdem már elveszíteni a tűrőképességem. Még azt is megengedem neki, hogy Ő döntse el, hogy kinek akar az agyára menni. - Persza ha inkább anyát választod, nekem jó. Már így is rég láttam kiborulva. - vonom meg a vállam. Lottie heves fejcsóválásba kezd. Gondolom lejátszódott előtte mindaz amit anya csinálna vele ha most haza vinném és elmondanám neki az éjszaka történéseit.
- Te nekem nem parancsolgathatsz! - apróra összeszűkíti a szemeit és próbál félelmetesnek tűnni. Nem hat meg.
- Liam vagy Niall? - ismétlem meg még egyszer a kérdésemet.
- A húgod vagyok, nem beszélhetsz ilyen hangnemben velem! - húzza fel az orrát.
- Ki engedné meg a húgánakazt azt ,hogy maga döntse el , hogy kinél akar lakni míg az óvó bátyja nincs otthon? Mert szerintem senki! Szóval ne hisztizz itt nekem, inkább szeress amiért annyira aranyos vagyok veled! - most rajtam a sor, hogy besértődjek, azonban Lottiet nem tudom meghatni. Ő tényleg berágott rám. De nem érdekel. Pár nap múlva már semmi baja nem lesz.
- Agyamra megy, hogy állandóan tiéd az utolsó szó! Muszáj mindig így lennie?
- Igen! - bólintok büszkén.
- Annyira utállak. - mondja határozottan.
- Hidd el én sokkal jobban. - veregetem meg a feje búbját, de Lottie mikor ezt megérzi egy határozott mozdulattal rácsap a kezemre, mire én felszisszenek és fájdalmasan húzom vissza. Fájt, ugyanis a nagy műkörmeivel megsértette a bőrömet.
- Louis, én nem akarok belerondítani a tervedbe, de én holnap tényleg Ausztráliába repülök, szóval velem nem maradhat. - húzza el a száját Niall, akiről teljesen meg is feledkeztem. Pedig az Ő lakásában vagyunk. Szóval Niall kilőve. Leszarom még akkor is maradt Liam. Viszont neki esélye sem lesz nemet mondani.
- Oké, akkor Liamhez megy. - vonom meg a vállam és kicsi sem kedvesen kapom el Lottie kezét, majd kezdem el húzni ki Niall lakásából. Utoljára még vissza köszönök a szőke barátomnak, majd sietős léptekkel indulok meg a kocsim felé.
- Most hová megyünk? - kérdezi idegesen Lottie. Először nem válaszolok, ugyanis gyorsan beülök a volán mögé és máris beindítom a motort. Megvárom míg bemászok az anyósülésre, majd mikor megtörténik elindulok.
- A repülőtérre, ugyanis Zayn már vár rám. - válaszolok a kérdésére.
- Akkor mégis magaddal viszel New Yorkba? - csillannak fel a lány szemei. Naiv kislány. Említettem én egy szóval is, hogy magammal viszem? Nem! Eszembe sem jutna Őt magammal vinni. Akkor oda lenne az egész szabadságom, amit egyedül akarok kiélvezni. Nem pedig egy hisztis tizehat évessel.
- Nem! Magammal viszlek a reptérre, ahol majd Liam felvesz - magyarázom egyszerűen. Lottie felnyög és az ablakba kezdi el verni a fejét. Nem szólok rá, hogy ne csinálja. Ha ő élvezi, hogy az ablakba verheti a fejét, hát tessék. - Apropó, még fel kell hívnom Őt, hogy ne hagyjon órák hosszat fagyoskodni a parkolóban. - kacsintok rá pimaszul a lenge öltözetben lévő lányra. Tudom, hogy Liam amit felhívtam máris indulni fog. Soha nem engedné meg azt, hogy valaki miatta betegedjen meg. Inkább kapna el Ő minden vírust, mint hogy valaki más miatta.
Nagy nehezen sikerül csak előhúznom a telefonomat a nadrágom zsebéből, majd mikor már a készülők a kezemben van, a leggyorsabb módon tárcsázom Liam számát miközben egyszerre az utat is figyelem. Pár csengés és máris meghallom a barátom hangját a vonal tútoldalán.
- Louis? Mi a fene történt, hogy hajnalban hívsz? - a hangja szokatlan halkan cseng, amiből azt a köveztetést tudom levonni, hogy vagy most kelt fel, vagy pedig Cat mellette még békésen alszik. Amint nem is csodálkozom ugyanis az óra fél hat körül járhat. Szegény Niall sem tudott aludni miattam.
- Rádbízhatom Lottiet pár napra? - kérdezem meg gondolkodás nélkül. Nem foglalkozom a mellettem ülő lány felől érkező hangoktól. Kicsit sem érdekel, hogy Lottie mit szeretne most. - Nincs kire bíznom, magára pedig nem hagyom, ugyanis eléggé kihúzta a gyufát.
- Hallottam, hogy Zaynel mentek New Yorkba - mondja, de alig hallom a szavait. Mégis olyan a hangja mint aki épp azt akarná megkérdezni, hogy nem e jöhet velünk. De ha Liam jön akkor Cat is jön. Azt pedig sem én, sem pedig Zayn nem akarjuk. Liam hiába a legjobb barátunk, ha a barátnőjét nem nagyon kedveljük.
- Bocs haver, de Te nem jöhetsz velünk ugyanis...- nem akarom Őt megbántani, de akkor sem jöhet most és kész. Hallom ahogy Lottie eltátogja a 'paraszt' jelzőt. Tudom, hogy nekem címezte, ugyanis ki mertem kosarazni az egyik barátomat ráadásul még csak nem is kedvesen.
- Eszemben sem volt! - válaszolja. - Hova kell Lottiért mennem? - szóval vigyáz a húgomra.
- A reptérre. - mondom. - Mi már mindjárt ott vagyunk, ugyanis Zayn máris rám vár. - magyarázom, mire Liam elmond egy okét, és azzal megszakad a vonal.
Lottie nem beszél velem az út hátralévé részén, és én sem vagyok hajlandó vele beszélni. Így eléggé álmosító a rövid út. Mégis izgatott leszek mikor megállok a parkolóban, ami a legközelebb van a felszálló pályához. Nekünk muszáj külön úton érkeznünk a többi embertől, ugyanis eleve magángéppel utazunk. Azt sem tudom már megmondani pontosan, hogy mikor utaztam utoljára személyes járattal. Talán három éve. Mióta híresek lettünk magángéppel megyünk mindenhova.
Éppenhogy csak kiszállok az autóból máris Liam kocsija tűnik fel. Fogalmam sincs, hogy hogyan ért ide ilyen hamar, de nem is érdekel. Mikor kiszáll lepacsizik velem és elkezdi gyanakodva méregetni Lottiet.
- Eléggé meglepett a hívásod - mondja. - Mióta kell Lottienak bébicsősz? - kérdezi kíváncsian. Lottie hangosan elkezd fújtatni mint egy macska és inkább messzebb áll. Szerintem számára mindig is szükség volt bébicsőszre.
- Mióta azt hiszi, hogy felnőtt. - adok választ a kérdésére. - Nem kell nagy ügyet csinálni belőle. Csak pár nap az egész. - bizonygatom a dolgokat. Liam megvonja a vállát, majd zsebre teszi a kezeit. Nincs nagyon feldoba. Sőt eléggé nyűzott arca van, ha már itt tartunk. Mint aki napok óta nem aludt. Pedig most még csak turné sincs. Lehet összeveszett Cattel. Mondjuk ezt kétlem. Liam nem az a veszekedő fajta.
- Eléggé rázos menet lesz, ugyanis Cat meghúzta a labát ami miatt nem táncolhat, szóval most minden baja van ez miatt. - magyarázza miközben elhúzza a száját. Így már érthető, hogy miért néz ki ennyire szarul. Kész megváltás lehet most a számára, hogy el tudott szabadulni a lökött barátnőjétől.
- Ő amúgy is mindig hisztis. - motyogja az orra alatt Lottie, ám Liam tisztán hallja ami miatt el is szomorodik. Annyit próbálkozik, hogy Catet mindenki szeresse, de valamiért nem sikerül neki. Ismét mérges leszek a húgomra amiért nem képes a száját tartani. Egy ügyes mozdulattal meglendítem a kezem majd vágom fejbe. Persze rögtön vissza akar ütni, de nagyon csúnyán ránézek, hogy ne Liam előtt rendezzen jelenetet. Nem szokásom a testvéreimmel valamelyik haverom előtt verekedni. Az már más lapra tartozik mikor egyedül vagyunk.
- Biztos hamar meggyógyul a lába és akkor megint minden rendben lesz. - biztatom Liamet és megveregetem a vállát. Egy csaj miatt így kiborulni. És ha nem tud táncolni, akkor mi van?
- Remélem - sóhajt fel Liam, majd nagy nehezen összeszedi magát. - Egyébként valami külön kérés? Mikor kell ágyba mennie? Hányszor kell fogat mosnia? - nem állom meg, hogy ne nevessek fel. De miután Liam nem nevet velem rájövök, hogy nagyon is komolyan gondolta a kérdéseit. Nem hiába ragasztották rá a Daddy Direction nevet.
- Nem kell ennyire bele élned magad Liam. - nevetek fel jóízűen, de aztán mégis valami az eszembe jut. - Csak tartsd magad távol a Funky Buddhától, ugyanis Lottie nem mehet alkohol közelébe. - Liam elszégyenli magát. A Funky Buddha Liam második otthona. Hetente képes többször is elmenni oda. Fogalmam sincs, hogy mit eszik annyira azon a helyen. Ő tudja.
- Meglesz. - bólint vigyorogva Liam. És ez a végszó. Elköszönök tűlük, majd a csomagjaimmal együtt indulok meg a terminálok felé ahol már Zayn vár rám, hogy tudjunk elindulni New Yorkba...

14 megjegyzés:

  1. Picsába! Már bocsi de hittem Niallben és Lottieban...amúgy meg, a rész nagyon tetszett. Főleg ahogy beleképzelted magad a srácok helyzetébe...lenyűgöző.. És mi a véleményem Liam csajáról(akit még nem is ismerek), hogy igen beképzelt lehet...Na de na! Érzem hogy a következő rész fog még nagyon tetszeni szóval szintén itt leszek és frissítgetni fogom az oldalt, majd olvasás után kommentelek egy jó hosszút, de addig is puszii
    Bye:Enikő ;) ❤❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a kövi szerintem nem fog tetszeni xD vagy lehet igen, nem tudom :P

      Törlés
  2. Szia. :)
    Istenem epekedve könyörgök valamikor egy dupla részért. Imádom. :D És már nem bírom a főszereplő nélkül. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nincs dupla rész :\ melyik főszereplő nélkül? hisz Louis is az ;)

      Törlés
    2. Mirára gondoltam. :) De már a kövi részben benne van. ^^

      Törlés
  3. Ahw *-* Louis bátyó bekeményített :D Szívesen lennék a kishúga :3 Siess❤

    VálaszTörlés
  4. Szia :)
    Hűhaaa..... Fantasztikus rész lett! Annyira boldog vagyok, hogy nem csak nekem unszimpatikus Liam barátnője..:D Rég volt már az ő szemszögéből rész, kíváncsi lennék rá, gondol-e néha Mirára :) Egyébként teljesen egyetértek az előttem szólóval, igazán lehetne egyszer dupla rész, mivel anyu szerint lassan már kezd aggasztóvá válni, hogy 1-2 óránként nézem meg az oldalt új rész után epekedve.. :D
    Remélem holnap reggel már egy új rész fog várni, mire felkelek..:$
    Addig is pusziii
    ~fruu.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. uh, hát Liam szemszögére még egy picit várni kell, ugyanis a mostani fejezetek inkább Louis- Mira párosról fog szólni :P
      wáá, az anyukád is tudja, hogy mit olvasol? oh god xD
      mikor kelsz? mert én csak délbe :P

      Törlés
  5. Hellóbelóóóó again :33
    Esetleg nem akarnal valamikor kiadni mondjuk egy konyvet?mert szerintem mindemki kedvenc magyar ironoje lennel...:* ♥♥♥
    Amugy mar megnezted hogy melyik blogodat mondtam az elozo bejegyzesednel?
    mert ugye azt a torit nem fejezted be...sajnos
    amugy nekem nagyon tetszik hogy naponta vannak reszek...sztem minden blogger bevezhetne ezt a dolgot xd
    amugy a blogger kifejezessel kapcs. Csak aut akartam mondani h sztem te vagy a bloggerkiralyno remelem erted h mit akarok irni....xd
    amugy liam bebit elkepzeltem almos fejjel es ott olvadtam a kepernyo elott...olyan cuki es szexi lehet elobe..kar h en soha nem fogom ot latni eloben.te nagyon szerences vagy h lathatod oket es hogy a szuleid voltak olyan kedvesek h megvettek a jegyet...:) :(
    Imadlak puszillak: Regii :*♡♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem akarlak elszomorítani de nekem szerintem soha nem lesz könyvem xD esetleg akkor ha valaki bevennne egy kiadóhoz saját önszántából :D de ha rajtam múlik akkor ebből könyv nem lesz,,hisz csak fanfickeket írok :P
      igen megnéztem a blogot (mondjuk akkor is sejtettem h miről beszélsz) de úgy vagyok vele, hogy ahhoz a törimhez jelenleg ihletem nincs, ugyanis eléggé elvették tőle a kedvem, miszerint azt vágták a fejemhez, hogy kívánom a kedvencem halálát :\
      nem jössz bécsbe? :c mondjuk én már másodszor fogom látni őket xD és nem a szüleim vették a jegyet ;)

      Törlés
  6. Szia ismét. Ezentúl megpróbálok minden részhez komizni. Teljes mértékben egyetértek az előttem szólóval és várom a könyvedet. Még annyit hogy a te egyik történetedet név szerint: „Teach me”-t olvastam elősször és azóta már blogbolond lettem. És úgy egy éve keztem el én is írni hála neked. Örülnék neki ha benéznél oda igaz nem alegjobb és egy ideje nincs is időm írni a tanulás miatt de nagyon örülnék neki ha a kedvenc írónőm benézne oda(mármint te) és értékelné. Szerintem csak ennyit akartam és nagyon várom a kövit. Puszi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. benéztem és asszem a 21. fejezetedhez írtam komit is (vagyis annál a fejezetednél keresd amit utoljára közzé tettél mit részt :D )
      blogbolond...ez jó xD örülök neki ha írásra bírtalak :P

      Törlés