2015. április 7., kedd

| Chapter Twenty - Seven |

Heyyy!!! Ahogy ígértem nem kellett sokat várni a kövi részre :3 remélem örültök, hogy ilyen sűrűn hozom a részeket :D komizniiiiiiiiii :P a kövi legkésőbb pénteken érkezik ;) 




- Egyszerűen képtelen vagyok elaludni! - nyög fel fájdalmasan Mira és megint dob magán egyet, ami nála azt jelenti, hogy épp áttfordult valamelyik oldalára. Nálam jobban senki nem ismeri Mira Nelson alvási szokásait. Minden lefekvés előtt megiszik egy pohár teát, ugyanis ha ezt nem teszi meg akkor állítása szerint beszél álmában. Fogalmam sincs, hogy ez tényleg igaz e, ugyanis én még soha nem hallottam Őt beszélni álmában. Talán azért mert mióta ismerem mindig megitta a napi teáját lefekvés előtt. Azonban ma este hiába ivott meg egy liter teát, egyszerűen képtelen elaludni. Úgy ahogy én sem.
Hivatalosan is ma van az első napja, hogy szabadok vagyunk. Mira szülei kora reggel jöttek értünk, majd hoztak Manchesterbe. A lánynak igaza volt ugyanis az egész család úgy örült nekem mint a saját lányuknak. Mrs. Nelson egész nap az én kívánságaimat leste. Azt főzött amit én szerettem volna. Mr. Nelson pedig megengedte, hogy este én választjak csatornát a tévében. Ez azért számított nagy dolognak, ugyanis állítólag ezt még soha senkinek nem engedte meg. Jessie pedig minden apró mozdulatomat leste mikor túlságosan közel voltam Mirához. Mikor megérintettem véletlenül, vagy elmosolyodtam miközben beszélt, akkor Jessie gyanakodva keresete a tekintetemet. Később kiderült, hogy ezt azért csinálja mivel állítása szerint több van köztem és Mira között mint puszta barátság. Pedig mekkorát téved! Mira olyan a számomra mint a húgom akit mindentől meg kell védenem.
Egy szóval a  család befogadott, én pedig sokkal jobban éreztem magam a Nelsonok társaságában mint az igazi családoméban.
- Nem hittem volna, hogy egyszer ilyet fogok mondani, de hiányzik az elmegyógyintézet. - akaratom ellenére felnevetek és eszembe jut a kényelmes ágyam, meg az ablak amin miden éjjel bevilágított a Hold.
Tudtam, hogy nehéz lesz ha kimegyek onnan, de azt nem gondoltam volna, hogy majd pont az ágyam fog hiányozni. Annyira puha volt és kényelmes. Persze egy szavam sem lehet Miráék kanapéjára, amit csakis miattam húztak szét így most egy óriási területen aludhatok, miközben Mira pontosan velem szemben próbál épp elaludni. Hozzá kell még szoknom ehhez. Mellesleg arra is kíváncsi vagyok, hogy a szüleimnek mikor fogok végre hiányozni.
Mira ágya megnyikordul, majd egy kattanás és felkapcsolódik az éjjeli lámpája. Éjfél lehet már talán, de észre sem lehet rajta venni, hogy álmos lenne. Csak a haja kócos, de még az éjszaka ellenére is látni vélem, hogy hogyan ragyognak a szemei.
- Kíváncsi vagy, hogy mit szoktam csinálni éjjelente mikor nem tudtam aludni? - kérdi jókedvűen majd feláll és az ablakához lépked, hogy tudja felhúzni a redőnyt. Kora nyár van már így az ég tiszta.
A kérdése hallatán rögtön felugrom és mellé sétálok. Kíváncsi vagyok az életére. Hisz most már nem vagyunk bezárva így ha azt vesszük ez most egy teljesen másik világ.
- Naná! - válaszolom gondolkodás nélkül, és izgatottan várom a cselekedetét.
- Akkor gyere utánam. - int a fejével és karon ragad, hogy tudjon maga után húzni. Engedelmesen követem, ugyanis itt Ő ismeri a terepet. Én csak egy vendég vagyok.
Egy percre sem engedi el a karomat, miközben nesztelen léptekkel haladunk a folyosón végig. Az egész házban a csend és sötétség uralkodik, ami azt jelenti, hogy már rég nekünk is aludnunk kellene. Vajon mit csinálna Mr. és Mrs. Nelson ha megtudnák, hogy mi még nem alszunk? Kiakadnának? Az én szüleim biztosan. De úgy látszik Mira nem fél az ilyen helyzettől. Magabiztosan, csendben megy előre, majd a földszintre érve egyenesen a konyhába megy, majd a pultról felvesz egy zacskót és a zsebébe tömi, utána ismét folytatja az útját egészen a hátsó kert ajtajáig. Mikor kinyitja az ajtót az halkan megnyikordul, én összerezzenek, de Ő nem foglalkozik vele. Pár perc múlva pedig mind a ketten a sötét kertben állunk a csillagos ég alatt. Furcsa mezítláb a fűben állni, de pánikra semmi okom ugyanis kellemes érzés tölt el ahogyan álldogálok. Nem tudom, hogy minek jöttünk ki, de a csillagok fénye miatt tökéletesen látom, hogy Mira lefekszik a fűre, majd kihúzza a zsebéből a zacskót és majszolni kezdi annak tartalmát. - Ott akarsz állni az idők végezetéig, vagy csatlakozol hozzám? Persze ha nem akarsz én nem haragudok meg érte, mert így több gumicukrom marad nekem. - kuncog fel jókedvűen, de mikor meghallom a gumicukor szót rögtön levetem magam mellé. Mira mellett gumicukor függő lettem. Képes lennék csak azt enni örökké.
Először kényelmetlenül fekszem a fűben, de ezt mikor Mira észre veszi közelebb húzódik hozzám így a testünk összeér. A cukros zacskót felém nyújtja és pedig pár szemet veszek ki belőle, és az ég felé emelem a tekintetemet miközben jóízűen rágom az édességet. Tetszik ez a helyzet. Csak bámulni a csillagos eget csöndben. Imádom!
- Szóval ezt szoktad csinálni mikor nem tudsz aludni - kezdek el bólogatni. - Fura egy lány vagy, ugye tudod? - erre a frappáns kérdésemre kapok tőle egy csípést a combomba. Már megint megcsípte a combom! Persze engem nem zavar, hogy fura. Csak azért mondtam most ezt így rá, mivel a lány ismerőseim közül senki nem csinálná ezt. Kifeküdni a fűbe és gumicukrot enni.
- Inkább vagyok fura, mint kurva. - vonja meg a vállát egyhangúan. Tudom, hogy milyen véleménnyel van a korabéli lányokról. Igaza van abban, hogy szinte most az össze lány úgy viselkedik mint egy kurva. Az összes azért versenyzik, hogy melyikőjük veszíti el a szüzességét hamarabb. De Mira nem ilyen. Ő éli a maga kis világát és próbál új életet kezdeni Velem. Neki nincs más barátra szüksége. Elég annyi, hogy én mellette vagyok. - Amúgy én a helyedben befognám!
- Hé, én furcsán normális vagyok! - bököm meg a derekát, Ő pedig megrázkódik a feltörekvő nevetésétől. Ezt a megjegysét még Ő mondta rám és magára. És milyen igaza van. Tényleg különbözünk a többi gyerektől és nem is zavar. - Örülök neki, hogy így alakultak a dolgok. - pillantok ismét a csillagos égre. Igazából ez a mondat most csak úgy kicsúszott a számon. De tényleg igaz. Sokkal rosszabbul is elsülhetett volna ez az egész.
- Szerinted mostantól minden rendben lesz? - fordítja felém a fejét Mira és mélyen a szemembe néz. Látom rajta, hogy fél a választól. A választól amire még én sem tudom pontosan a választ. Fogalmam sincs, hogy mi lesz a jövőben. Az, hogy nem kell többé egy elmegyógyintézetben élnünk, nem azt jelenti, hogy nem kerülhetünk még egyszer oda vissza. - Nem akarok még egyszer vissza kerülni oda. - direkt nem mondja ki az elmegyógyintézet nevét. - Még egyszer nem bírnám elviselni ha idegbetegnek hinnének. - csak néz és néz, én pedig az arcát bámulom. Hogy tudott valaki egy ennyire aranyos lánynak, ekkora fájdalmakat okozni?
- Amíg engem látsz, addig ez még egyszer nem fog megtörténni! - kulcsolom össze az ujjainkat majd elkezdem a hüvelykujjammal simogatni a kézfejét. Lecsukja a szemét és gyorsan szedi a levegőt. - Amúgy is ha véletlenül mégis úgy alakulnának a dolgok, hogy vissza küldenek, akkor az is biztos, hogy én is veled mennék, mivel ha Te megőrülsz, akkor én meg bele őrülök abba, hogy Te megőrültél. - Mira aprón elmosolyodik és a vállamra helyezi az állát. Kedvesen bele puszilok a hajába, mire Ő egy hatalmasat ásít. Elmosolyodok. - Most viszont menjünk be, mert ide fagy a seggem. - bököm meg, de nem mozdul. Tényleg nem érzem már a hátsó felem.
- Nincs kedvem. - csóválja meg a fejét.
- Nem aludhatunk a szabad ég alatt. - emlékeztetem, hogy hol is vagyunk jelenleg. Felmorog és nagy nehezen felül. Addigra én már felállok és a két kezemmel húzom fel a fűből. Félálomba van már így most én vagyok az aki karon ragadom és húzom magam után. A szobájába érve bele nyomom az ágyába, ő pedig máris mélyen szuszog ami azt jelenti, hogy elaludt. Vigyorogva csóválom meg a fejem és takarom be a nyakáig. Majd egy apró puszit nyomok a homlokára és én is álomra hajtom a fejem.
Reggel egy hatalmas sikoltozásra kelek, aminek következtében lefordulok az ágyról. A szőnyegen ülve, gyorsan dobogó szívvel nyitom ki a szemem és látom meg Mirát a szoba közepén, miközben előtte két gitár áll. Mióta van Mirának gitárja? Vagy már tegnap is itt volt csak én nem vettem észre.
- Mi történt? - kérdezem és nagy nehezen feltápászkodom a szőnyegről. A seggem iszonyatosan sajog, de ez nem gátol meg abban, hogy Mira mellé sétáljak. A lány csak egyhelyben ugrál és eszébe sincs abba hagyni a sikoltozást. A hangjára még Jessie is felkelt ugyanis pár perc múlva már Ő is mellettem áll és a gitárokat bámulja. Így bele gondolva hiányzik a gitárom. Lehet, hogy a szüleim már meg is szabadultak tőle, mivel utálták.
- Megjavítottátok...- fordul Mira a nővére felé aki csak vigyorogva nézi a húgát.
- Gondoltuk egyszer még szükséged lesz rá. - válaszolja Jessie, Mira pedig boldogan ugrik a lány nyakába.
A szívem szorul össze a jeleneten. Annyira jó testvérek. Pont mint én és Benny voltunk. Rá sem gondolnak arra, hogy esetleg történhet velük valamilyen súlyos tragédia. Én sem gondoltam rá sohasem, hogy egyszer akár el is veszíthetem a bátyámat. Szomorúan hajtom le a fejem és legszívesebben kirohannék most innen, de nem teszem. Helyette leülök a kanapéra és a ruháimmal kezdek el szórakozni, hogy tudjam elterelni a figyelmemet Miráról és Jessieről.
- Liam, mi lenne ha elmennénk fagyizni, közben pedig végre kiválasztanánk a dalainkat a meghallgatásra? - áll elém Mira és az egyik gitárra bök. Tényleg, össze- vissza pár napunk maradt az X-Factor meghallgatására, de még mindig nem tudom, hogy mit is akarok énekelni. Viszont most már van gitárom, amivel gyakorolhatok.
Így aztán egy óra múlva már Manchester utcáin sétálgatunk miközben Mira a kedvenc cukrászdájáról beszél, hogy mennyire finom fagyikat készítenek ott. Nem tudok nagyon hozzá szólni semmihez, mivel életemben most vagyok először a városban. Az biztos, hogy jelenleg képes lennék egyedül elveszni. Az biztos, hogy sokkal jobban nyüzsög itt az élet mint Wolverhamptonba és ez furcsa. Úgy ahogy az is, hogy semmi ismerős személyt nem látok. Otthon elég volt csak kilépnem a házunk elé máris egy csomó ismerős állított nekünk. Viszont itt olyanok vagyunk Mirával mint két láthatatlan személy, akik épp utca zenélésre készülnek. Vagyis nekem ez jönne le ha meglátnék két gyereket az utcán gitárral. Mira állítása szerint a park a legjobb hely a dalválasztársa. Én ebbe be is egyeztem, de csak úgy ha magunkkal hozzuk a gitárokat is. Muszáj már megpengetnem pár húrt. Előtte azonban megállunk a híres fagyizó előtt.
Én leülök az egyik padra, miközben Mira kikéri a két fagyit. Alig telik el pár másodperc és Ő is csatlakozik majd a kezembe nyomja a hatalmas csokis fagyimat. Én megkóstolom Ő pedig árgus szemekkel figyeli a reakciómat.
- Finom. - ismerem be, mire Ő a levegőbe boxol. - Mit szólsz amúgy Justin Timberlake-hez? - kérdezem. Annyi előadó megfordult már a fejembe. Mira valami modernat akar, ő a 2010-es dalokon gondolkozik magának, én azonban a régebbi előadókra szavazom.
- Illene a stílusodhoz, meg a hangodhoz is. - bólogat. - Nálam azonban Beyoncé a nyerő. - és akkor elkezd mozogni ülő helyzet miközben össze - vissza énekel valamilyen érthetetlen nyelven. Erre én olyan röhögőgörcsöt kapok, hogy a kezemben tartott fagyit az orromnak nyomom.
És akkor hirtelen megint olyan érzés kap el, mint mikor Walsben voltam Vickyvel és fagyiztunk én pedig először csókolóztam.Pontosan ott is így kezdődött minden. Összefagyiztam magam, Vicky pedig le akarta rólam törölni a maszatot.
Most ugyan az van Mirával is. Mikor észre veszi, hogy tiszta fagyi vagyok, mosolyogva kúszik mellém és meg akar a fagyitól szabadulni. Bandzsítva nézem ahogy a keze közelíteni kezd felém. Akaratom ellenére is az ajkát kezdem el nézni. Nem akarom Őt megcsókolni! Nagyon nem. Még csak el sem tudnám képzelni, őt úgy. Mármint barátnőmként. Nem az esetem. Ő a legjobb barátom. Az ember pedig nem kezd ki a legjobb barátjával.
- Hagyd csak, majd én megcsinálom, mielőtt még véletlenül olyat tennél amit nem szabadna, legjobb barátom. - baszki, ez most totál érthetelen volt. Mira összeráncolt szemöldökkel nézi ahogy kiveszem a kezéből a zsebkendőjét majd törlöm meg az arcomat. Fogalma sincs, hogy miről is beszéltem az előbb, de nem is baj. Jobb ha felfogja azt, hogy Ő csak a legjobb barátom. Nem akarom azt, hogy véletlenül többet érezzen irántam puszta barátságnál.
Vissza ül a helyére és tovább eszi a fagyiját. Szerencsére semmi egetrengető dolgot nem veszek észre az arcán. Én mégis hülyén érzem magam. Ezért az ölembe veszem a gitárját és elkezdem pengetni a húrokat. Játszom ami az eszembe jut, de Neki tetszik. Mosolyogva hallgatja az előadásomat és még csak a pasiját sem szabadítja rám. Mira egy teljesen más lány, mint azok a lányok akikkel volt már valami dolgom. Ő csak Mira... a legjobb barátom.

14 megjegyzés:

  1. Elsőőőőő *--------------* xD
    Ezt most miért kelleeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeett?! Már totál elképzeltem, ahogy Mira lenyalja a fejéről a fagyit.. igen, lenyalja :D erre "legjobb barátom"... hah, kössz szépen :P A következő részben már az x faktor lesz, vagy lesz ott még valami közben? :3 bocsi, kiváncsi vagyok :D basszus mikor szoktam rá ennyire a szmájlikra?.... na mindegy. mer ikszdé :D
    Na és a (jó értelemben) durva fejlécből arra következtetek, hogy Lujzikámnak édes férjemnek nagy szerepe lesz ebben :3 ha így van, akkor nagyon nagyon szeretlek :3 <3 (enyim férjem nem adom!)
    Nem akarlak tovább zaklatni a hülyeségeimmel xd, szóval hajrá, kellemes írást, pihenést, sulizást meg mittudoménmit fogsz még csinálni xddddd :D
    Zuzaa x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. még nem lesz x-factor a kövi részben, de az utánavalóiban már igen ;) én bírom a szmááááájlikat xD
      igen lesz Lujzi, de még várni kell rá :P ő a második férjem :3
      nem zaklatsz :D

      Törlés
  2. Legjobb barát?! Ja persze. Kíváncsi vagyok tíz részt múlva is legjobb barátnak hívja-e:D Fú de megütöttem volna! A fagyi egy jel volt neki!:DD Erre legjobb barát. Felidegesített egy karakter, köszönöm szépen az élményt:'D Remek rész lett, és még jó hogy örülünk hogy hamar jönnek a részek.:) xoxoDestiny

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 10 rész múlva igen, még mindig legjobb barátok lesznek xD

      Törlés
  3. Ha Liam és Mira legjobb barátok akkor az egyikük úgyis szerelmes lesz a másikba :D Szerintem az Mira lesz :3 Vagy Liam xD Siess :3

    VálaszTörlés
  4. Uhhh, teljesen és totálisan el vagyok veszve, már nem bírom követni hogy mi van, vagyis hogy olyan hiperszuper vagy hogy ilyen gyorsan hozod a részeket hogy el is felejtem hogy írnom is kellene hozzájuk :D na mindegy a lényeg hogy szuper részt hoztál megint össze :-D
    és olyan aranyosak lennének együtt, komolyan már azt várom hogy mikor jönnek össze vagy mikor fog történni köztük valami :D
    Várom a folytatást :3 *-*
    Xoxo

    VálaszTörlés
  5. Jelen vagyok, én is!! Annyira jó lett a rész!! És most simán mondhatnám, hogy haragszom. Csak egy szájra puszi!!! Naa? Léci? A fejlécet pedig imádom!! Louis is bevirít már és ahww... Oké az hiszem többet nem írok egyből miután felkeltem :D Nagyon siess a kövivel!!!!!!!!!!!!!!
    Pusszii. Encsi!!! ♥♥♥

    VálaszTörlés
  6. Őszintén szólva én amúgy teljes sokkban vagyok:oo mivel ugye végig olvastam a sztorit újra - amit mondtam is - hogy teljesen tiszta legyen számomra minden, és wow <3 kb ennyit tudok össze visz mondani.
    Az bevallom, hogy sok benne a leírás és néha eléggé lusta voltam végig olvasni őket, de megtettem és akkor is és persze most is tudom, teljesen megérte :)
    Pfúú még azt akartam mondani fb-n is, hogy volt egy komment, ahol valaki dícsért és te mondtad, hogy fanfic-ből nem lehet senki sem híres. Na, ezt megcáfolom, mivel gondolom hallottál a szürke 50 árnyalatról. Az írója fanficként kezdte a sztorit és mára már ő lett az egyik leghíresebb írónő :D Ezzel csak azt akarom mondani, hogy még egy nap talán a te sztoridból is lehet film *--*
    A mostani rész is eszméletlenül fantasztikus lett, de nekem vannak kételyeim abban, hogy minden ilyen rendben lesz:/ Mivel mondtad, hogy még a sztori felénél sem vagyunk az jutott az eszembe, mi van ha valamelyikük vissza kerül olyan állapotba ami már javíthatatlan? Vagy esetleg mind a ketten vissza kerülnek?
    Jesszus xd már megint annyit szövegeltem,hogy kb 10 perce szedem össze a gondolataimat.. :D
    Siess a kövivel, eszméletlen vagy te lány! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jó én tudom h fanficből is lehet könyv mivel ott van az After is, de én nekem nincs akkor szerencsém, hogy valaki pont az én történetemet akarja kiadni egy könyvbe xD azért annyira jó nem vagyok :D film? szép kis álom :D
      túl sok kérdés, amikre most még nem tudok választ adni :s nem is szövegeltél annyit :P

      Törlés