2014. szeptember 26., péntek

8. - A kölyök

Hellóóóóóóóóóóóóóó!!! és itt van a várva várt nagy találkozás ami szerintem durvább lett a kelleténél de sebaj ;) remélem elnyeri a tetszéseteket és rengetegen komiztooooooooook :)

~ Connie O'Neill ~

Szédülök. Rosszul vagyok. Asszem hányni fogok. Nem is, szerintem itt helyben elájulok és már hívhatják is a hullaszállítókat. Becsukom a szemeimet és pár másodpercig csukva tartom közben pedig abban reménykedem, hogy mikorra kinyitom a szemeimet a szemüveges, béna hajú srácnak nyoma vész.
Annyira lassan és óvatosan nyitom ki a szemeimet, hogy már számomra idegfeszítő. Először csak ay egyiket vagyok hajlandó annyira kinyitni, hogy éppen csak lássak valamit. Kikukucskálok a szemhéjamon keresztül pont abba az irányba ahol pár perce egy számomra ismeretlen kölyök az apjának szólította az én pasimat. A férfit aki maga az örök fiatalság, aki negyven évesen úgy néz ki mint alig harminc éves üzletember. Aki olyan mint egy modell. Egy ilyen férfinak lehetetlen, hogy gyereke van! Meg amúgy is akkor szerintem nekem elmondta volna. Hisz kereken egy hónapja járunk, és akihez ma költöztem hozzá szóval élettársak lettünk, ugyanis hosszú távra tervezi velem.
A tegnap esti vacsorám szó szerint megfordul a gyomromba mikor a tekintetem véletlenül találkozik a srácéval. És nem azért támad hányhatnékom mert nyomi formája van, hanem azért mert ahogy barna íriszeit az enyémekbe fúrja, olyan érzésem támad mintha Bradley nézne rám miközben én alatta vonaglok az ágyban egy kényszer szex közben. A srác tekintete teljes mértékben olyan mint Bradé. Vagyis mit is jelent ez pontosan? Lehet semmit. Attól még, hogy ugyan olyan a tekintete, lehet, hogy nem a fia. Igaz az én szemeim is pontosan olyanok mint az anyámé, de több hasonlóság nincs közöttünk.
Nem állom meg, hogy titkon ne mérjem végig a fiút. Tőlem pár centiméterrel lehet magasabb ami egész jó. Arca kisfiús, amiből azt a következtetést vonom le, hogy gimnazista és még nem nagykorú. Tekintete szűzies és ártatlan, szóval komoly kapcsolata még biztos, hogy nem volt. Sőt szerintem életében egy barátnője volt és eddig csak azzal is egyszer szexelt mivel hisz Istenben és azt vallja, hogy a szeretkezés házasság előtt bűn. Bradleynek soha nem volt ennyire naiv arca mikor rám nézett. Ez a kölyök pedig menten szétrobban a nadrágjában, pedig tényleg nem bámulom feltűnően. Egyszerűen csak a hasonlóságokat keresem közte és Brad között, - de szerencsére nem találok sokat. Eleve szemüveget visel, de szerencsére nem olyat amitől még nyomibb lenne az arca. Szemüveg nélkül sokkal helyesebb lenne szerintem. Szerény véleményem szerint csak elcsúfítja magát vele. Basszus nem hiszem el, hogy nem veszi észre magát. A kontaktlencséről még soha nem hallott?
És mi ez a haj? Jézus manapság a zselés haj a divat a fiúknál, nem pedig a lenyalt és zsíros. Elnézést az övé csak simán lenyalt. Mintha direkt a fejére fésülné a hajszálait, és végül oldalra fésüli, hogy úgy nézzen ki mint egy szemüveges professzor.
Na és a ruházata? Kockás ing? Begombolva a nyakáig, az ujjai szinte eltakarják az egész kézfejét. És a barna nadrág, meg fekete zokni? Ez a srác megérdemli a nyomik díját. Sőt szerintem még a nyomik között is a legnyomibb.
Semmi kép sem szólíthatta Bradet apának. Tuti, hogy csak én hallottam félre. Bradnek és ennek a Liam nevezetű kölyöknek az ég világon semmi közük nem lehet egymáshoz. Kizárt dolog, hogy egy olyan dögös férfinak mint Bradley, ilyen ocsmány kinézetű fia legyen mint ez a marslakó.
- Liam, neked nem iskolába kellene most lenned? Hisz délelőtt van! - vonja kérdőre Brad a zokniban totyogó srácot. Esküszöm ez most totál úgy hangzott mint az apám mikor azt kérdezte tőlem, hogy miért lógtam már megint el a munkaidőmet a virágüzletben. Én mindig elkezdtem magyarázkodni és hülyeségeket beszélni, hogy tudjam kihúzni magam a bajból, azonban ez a srác csak áll és pislogás nélkül nézi Bradleyt. Úgy néz ki mint aki magában átkokat szór a férfira. Lehet, hogy a fiú titkon sátánista, vagy valamilyen szekta tagja. Mi van akkor ha diliházból szabadult őrült?
- Látszik, hogy milyen minta apa vagy Te...Te apák szégyene! - oké ezt most tuti nem hallottam félre. Ez már a második, sőt harmadik eset, hogy apának szólítja Bradleyt. Akkor mit vonunk le ebből az egészből? Azt, hogy Bradleynek titkon mégis van gyereke. Még hozzá ez a marslakó. Szuper. Ezek szerint anya lettem. - Ha nem emlékeznél rá tegnap délután mondtam, hogy összeszedtem valamilyen vírust a suli doki pedig kiírt egész hétre. Nem is értem, hogy miért erőltetem magam hisz téged úgyis csak a luvnyáid érdekelnek. - vonja meg a vállát hanyagul a homlokára nyúló haját pedig még jobban oldalra fordítja. Ismerős helyzet kölyök. Az én apám sem foglalkozott velem soha. Nem figyelt rám, mivel az ostoba virágboltja fontosabb volt mint a saját lánya. Azonban a kis takonypóc most le luvnyázott.
- Tudod kit luvnyázz le kisfiam! - akarom derekamra tenni a kezem, de hirtelen tudatosul benne, hogy még mindig csak egy fehér ingben szteppelek amiből szinte mindenem kilátszik és a kis kölyök pedig a szemüvege alól hatalmas szemekkel bámulja a testem. Komolyan úgy néz mintha még soha nem látott volna női testet.  - Van egy cuki becses nevem ám.
- És szerinted úgy nézek én ki mint akit érdekel a neved? - forgatja meg a szemeit unottan. Ahhoz képest, hogy milyen kis elesettnek látszik elég nagy szája van. A stílusa olyan kis bunkócska.
- Igen, érdekel a neve ugyanis mostantól Connie velünk fog élni mivel Ő a barátnőm. - szól közbe Brad és a derekamnál fogva húz közelebb magához, de annyira, hogy végül egy puszit tudjon nyomni a hajam közé. Liam felöklendezik és nem tudja, hogy hova nézzen. Na nézzenek már oda. Le sem tudná tagadni, hogy mennyire nem kívánatos személy vagyok a számára. Vajon miért? Hisz semmit nem tud róla. Vagy lehet nem tetszik neki az, hogy az apjának barátnője van? Lehet mert így attól fél, hogy így még jobban háttérbe szorul. Pedig eszembe sincs elvenni tőle az apját. Nekem muszáj vele lennem, ez van.
- Szóval egy újabb heti csaj - motyogja az orra alatt a srác, de én az összes szavát értem amit az apjának intéz. Miféle heti csaj? Így Bradley most így is a bögyömbe van. Tőlem megerőszakolhat, de most akkor is felelősségre fogom vonni. Hisz eltitkolta előttem a saját tulajdon fiát! Erre pedig semmi mentség nincs. Kötelessége lett volna közölni velem az első randin, hogy van egy kamasz fia. Ami azt jelenti, hogy tényleg volt felesége. Úgy tudtam. Hirtelen azt veszem észre, hogy a fiú pontosan előttem áll és a kezemet szorongatja. Kezei jéghidegek és mikor tenyere a tenyerembe csúszik megremegek. Furcsa. Így közelről nem is olyan a tekintete mint Bradé. Két különálló személy. - Örvendek a találkozásnak anyuci - nyom egy puszit az arcomra, de ezt mikor megérzem a lehető legtávolabb húzódok tőle. Engem ne puszilgasson egy kölyök. - Liam James Payne vagyok, tizennyolc éves és ahogy elnézlek Te szinte velem egykorú lehetsz, de nem baj mert pár hét múlva úgyis le leszel cserélve mivel az apám szokás szerint meg fog unni. De nyugi az én vállamon nyugodtan kisírhatod magad mert már benne vagyok a praxban. Mondjuk ennyire fiatal anya jelöltem még soha nem volt, de majd hozzá szokom valahogy. - tudjátok, hogy hogyan tátog egy hal? Hát én jelen pillanatban pontosan ugyan úgy néztem ki. Csak tátogni tudtam Liam monológja után.
Tizennyolc éves ami azt jelenti, hogy négy évvel fiatalabb tőlem szóval akár még a barátnője is lehetnék. De ő mégis úgy próbál rám tekinteni mint a mostohaanyjára. Ez borzalmas. Én senki mostohaanyja nem akarok lenni. Pláne nem egy tizennyolc éves kölyöknek. Jesszus mit fognak rólam gondolni, vagy róla? Én menten elsüllyedek szégyenembe.
- Válogasd meg a szavaidat fiam! Connie és én már hetek óta együtt vagyunk és komolyan gondoljuk ezt az egészet. És attól még,hogy csak huszonkét éves nem beszélhetsz úgy vele mint a legjobb barátoddal. - torkolja le Brad, de Liam nem úgy néz ki mint aki nagyon felfogta volna a szavait.
- Huszonkettő? Azt reméltem, hogy legalább huszonöt elmúlt már. Apa ez már tőled is siralmas, pedig azt hittem, hogy ennél mélyebbre nem süllyedhetsz...- és akkor egy hatalmas csattanás Liam pedig megtántorodik és a vörös arcát fogja. Szemei csillognak a feltörekvő könnyektől amik ki akarnak folyni, de nem engedi. Ajkába harap és csak szorítja a tenyerét az arcához miközben apját bámulja. Brad keze még mindig a levegőben van és szuszog az idegtől. Én pedig csak állok közöttük és a fejem kapkodom. Most már beigazolódott a feltételezésem. Bradley Payne egy vadállat, én pedig ennek a szörnyetegnek vagyok a kurvája és nem tudok menekülni. Úgy látszik mindenkinek képes neki ugrani és még csak bocsánatot sem kér.
Pár percig senki nem szólal meg. Utána mégis én vagyok az aki megmozdulok. De nem Brad mellé állok, hanem egyenesen Liamhez sétálok és az arcát fogó kezét gyengéden elhúzom, hogy a vörös ütés nyomon tudjak végig simítani. A fiú megremeg az érintésemtől, majd csodálkozva néz rám. Mintha eddig még senki nem törődött volna vele. Amit ki is nézek belőle. Egy ilyen apa mellett én már rég megszöktem volna.
- Tekints rám úgy mint a legjobb lány barátnődre, akit az apád minden nap a játékszerének használ. - suttogom alig hallhatóan és tudom, hogy csakis Liam hallja. Bradley a fülét hegyezi, de mind hiába. Liam tudtára akarom adni, hogy számomra semmit nem jelent az apja. Csakis kényszerből vagyok vele. Visszaszívom amiket a fiúról gondoltam. Liam élete maga lehet a szenvedés. Nem csodálom, hogy ennyire nyomin néz ki. Lehet, hogy Brad rendszeresen bántalmazza.
- Connie ne suttogj előttem! - förmed rám Brad.
- Édesem én azt hittem, hogy azt szeretnéd, hogy legyek jóban a fiaddal akit egészen idáig eltitkoltál előlem. - mondom rezzenéstelen arccal. Bradley arca megfeszül és szinte már attól félek, hogy nekem is lekever egy pofont.
- Mondtam már, hogy válogasd meg velem szemben a szavaidat ha jót akarsz magadnak! - válaszolja nyersen és elkapja a karomat, hogy utána tudjon maga után húzni egészen a hálószobájáig. Az ágyra nyom és becsapja maga után az ajtót, majd a padlón heverő ruháimat hozzám vágja.
- Azt mondtad, hogy élvezed mikor ilyen lenge öltözetben vagyok. - emlékeztetem a saját szavaira amit nekem intézett mikor felvettem az ingét. A hajába túr és fölém áll. Megijedek.
- Csak nekem mutogathatod magam, nem pedig a fiamnak aki még kamasz és egy ilyen nő láttán mint te rögtön merevedés lepi el a farkát. Nem akarom azt, hogy rád verje ki! - túr bele a hajába. Ezt a köcsögöt. Mégis, hogy tud így beszélni a saját gyerekéről? Ez undorító.
- Már bocs, de Te egy faszfej vagy! - közlöm vele a tényt. A szemeit az enyémekbe fúrja, de állom a nézését. - Eltitkoltad előttem, hogy van egy fiad akiről messziről lerí, hogy mennyire vágyik a törődésedre, de Te szó szerint baszol a fejére. De persze nekem kussolnom kell mert én csak a kurvád vagyok aki csak a pénzedért van veled. - Még közelebb jön hozzám és felemeli a kezét hirtelen ami a nyakamon landol. A nyakamnál fogva húz egészen a falig majd lök neki és teljes erőből szorítani kezdi a nyelőcsövemet. A lábaim a padlótól a levegőben vannak és kapálózni próbálok.
- Fogd. Be. A. Pofád! - mondja keményen az összes szót külön, hogy jól érthető legyen. - Megmondtam, hogy kussolsz és csak akkor beszélhetsz vagy kérdezhetsz mikor én megengedem. A fiamhoz semmi közöd úgy ahogy az életemhez sem. Te csak az én saját ribancom vagy akinek fizetek. És neked az a dolgod, hogy azt csináld amit én mondok az én pénzemért. Szóval Kedvesem ha nem tetszik valami akkor közöld velem, vagy megöllek. - bólintok az arcomról pedig folynak le a könnycseppeim. Még nagyobbat bólintok, hogy megértettem és végre elengedi a nyakam, de nem enged el. A falnak szorít és letámadja az ajkaimat. Erőteljesen szívja az alsó ajkam én pedig hagyom. Hisz nincs más választásom. Soha a büdös életben nem fogok tudni elmenekülni a karjai közül...

13 megjegyzés:

  1. Wháá imádom <3 Liam élete kín szenvedés lehet :( Kezdem megkedvelni Connie-t :) Siess a kövivel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. először azt olvastam h imádom Liam kínszenvedését xD

      Törlés
  2. Azta, nagyon jó rész lett :) Az elejét visítva röhögtem végig, de a végén már majdnem elsírtam magam. :/ Szegény Liam :'( Connie-t én is kezdem megkedvelni és remélem egyszer sikerül megszabadulnia ettől a vadállattól :) Kíváncsi leszek hogy fog alakulni Connie és Liam kapcsolata :) Várom a kövit, nagyon <3

    VálaszTörlés
  3. OMG! Oo
    Hát ez tényleg elég durva volt!
    Komoly sajnálom Liamet és Conniet is.
    Úgy érzem hogy Liam és Connie nagyon jó barátok lesznek. :DD
    Nagyon tetszett és tényleg szuper rész lett, várom a kövi részt, remélem hamarosan hozod! :D <3
    Xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hmmm szóval érzed ???? :D hamarosan hozooooooooom

      Törlés
  4. Imádtam!Bocs,imádom!! Egyszerűen kurva jól írsz!Nagyo vátoma kövit!! Siess!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöööööööööööööööööööm :D

      Törlés
  5. mekkora egy állat.. -.- remélem jól megszívja a végén mert nekem már most elegem van ebből az emberből!!
    de a rész nagyon jó volt ::) siess a kövivel!

    VálaszTörlés
  6. Elegem van a faterból! Hogy merte megütni Liamet?:ooo Na majd megütöm én, mint a 220! *most keménynek érzi magát -elgurul- * Connie-t kezdem bírni :D Do -felpuffasztott pofi- túl jól írsz! Hamar kövit :* ♥

    Chu~Hime-sama♥

    VálaszTörlés