2013. február 16., szombat

/ Kilenc /

Sziasztok. Hát eléggé megcsappantak mostanában a komik száma :/ Ilyenkor gondolkozok el azon, hogy miért? Nincs időtök a suli miatt amit megértek, vagy pedig azért mert nem tudok hozni naponta frisst, vagy esetleg meguntátok már az írásaimat. Érdekelne ugyanis ha így állunk akkor befejezem ezt az egészet. Egyébként a másik blogomon is van friss rész....
LIAM PAYNE

Így vissza gondolva nem is volt annyira rossz összebilincselve lenni Codyval. Jó a homlokom még mindig fáj az éjszakai incidens miatt, de a dedikálás kárpótolt mindent. Fel sem tudom fogni honnan jutott az-az eszébe, hogy Ő lett a One Direction új dobosa. Legalább mégha tudna dobolni, de őszintén megmondva nem úgy néz ki. De nem lényeg mivel a lány elhitte neki és még csak észre sem vették, hogy az asztal alatt a kezünk össze van bilincselve. Egyébként nem haragudtam rá csak hát muszáj tartanom magam a szerepemhez. Vagyis ahhoz, hogy még mindig én vagyok a banda főnöke, és most Ő is a bandához tartozik szóval azt kell neki csinálnia amit én mondok.
Csak az a baj, hogy Codyt ezt valahogy nem érdekli. Számára olyan vagyok mint a többi srác akivel hülyéskedni lehet. És ami a legnagyobb baj, hogy lassan énis engedek a kísértésnek. Régen biztos, hogy én lettem volna az első aki kimegy a játéküzletből mielőtt kezdődhetett volna buli. És most mit csináltam? Boldogan lövöldöztem Codyra és a többiekre majd csak akkor hagytam abba mikor eljött értünk Paul és jól megmosta a fejünket.
Amilyen szerencsénk volt persze másnap tele volt velünk az összes újság és az összes internetes oldal. De nem érdekel, én akkor is élveztem és nem bánom, hogy néha ellazulunk egy kicsit. Jobban mondva most kezdjük egy kicsit túlzásba vinni mivel Cody mondata állandóan a fülembe cseng  : Csak egyszer élünk, de akkor nagyon!
Van benne valami még akkor is ha nem akarom bevallani magamnak. Ez a lány az élet olyan oldalát mutatta meg nekem amire eddig én még csak rá sem mertem volna gondolni. Hülyén hangzik pont az én számból, de kezdem nagyon megkedvelni. És nem csak barátilag hanem sokkal komolyabban.

///

- Ahogy látom nagyon összehangolódtatok Codyliával. - kora reggel volt és még az egész ház aludt, de én mégsem tudtam mivel szomjas voltam és pont anyámba ütköztem. Mostanában eléggé ferde szemmel néz rám. Azt hiszem nem nagyon jön be neki Cody viselkedése. Ő inkább a csöndes, visszahúzódó lányokat szereti akik örömmel segítenek neki főzni meg vásárolni. Hát igen, Cody nem ilyen. Előbb gyújtsa fel a konyhát mint, hogy főzzön valamit.
- Könyörgöm mégegyszer ne hívd így mert lecsap egy serpenyővel. - mondtam keményen mivel ismerem már annyira Codyt, hogy képes akár mit csinálni ha meghallja azt, hogy valaki az egész nevén szóllítsa. - Egyébként nem értem mire célzol. - tértem vissza az eredeti témához.
- Észrevettem, hogy örömmel kísérgeted Őt akárhová és olyankor mind kettőtöknek fülig ér a szája. - mondta rosszállóan, mire az én torkomon megakadt a narancslé. Itt valamit Ő nagyon félre értelmez. Jó azt bevallom, hogy számomra Cody nem közömbös, de szerintem fordítva ez nem így van. Számára én még mindig csak a bébiszittere vagyok akit az őrületbe akar kergetni.
- Álljon meg a menet! Véletlenül nem Te kértél meg arra pontosan egy hónapja, hogy vigyázzak rá? - kérdeztem felháborodva és újra lejátszódott előttem az a beszélgetés mikor bejelentette, hogy ide jön egy gyerek akire vigyáznom kéne. Szinte könyörgött, hogy segítsek rajta és cserébe szeptemberbe vissza mehetek a villába. Akkor még csak az miatt csináltam ezt az egészet, de őszintén megmondva most már élvezem és örülök, hogy hagytam magam lefizetni.
- Igen, de akkor még nem tudtam, hogy milyen. - válaszolta szúrósan és elkezdte hevesen kevergetni a kávéját.
- Na és milyen? - húztam fel az egyik szemöldökömet majd a szék támlájának dőltem és összekulcsoltam a kezeimet a mellem alatt. Erre most kíváncsi vagyok.
- Ravasz, és élvezettel nézi ha valakiből boldondot tud csinálni ráadásul még pimasz is...Liam vigyázz vele. Cseppet sem tetszik nekem. Ki tudja milyen sötét titkai vannak még. - rázta ki a hideg én pedig magamban jót mosolyogtam. Na igen Ő nem tud róla semmit, de én igen. Eszméletlen azért, hogy a saját anyám milyen kétszinű tud lenni. A legjobb barátnőjének a gyerekéről beszél. Én soha nem lennék képes ilyet mondani a srácok gyerekérőr-már ha egyszer lesz nekik.
- Te nem ismered és csak azt mondod amint Linda mondott a telefonba a lányáról. De én már nagyon is ismerem és elég sok mindent tudok róla. - mondtam kicsit sem kedvesen majd úgy döntöttem, hogy ennek a beszélgetésnek most van vége. Nem érdekel, hogy mit gondol anya. Én megbízok Codyban és tudom, hogy tud normális is lenni és kedves is, csak időre van még szüksége ahhoz, hogy rendesen kibontakozzon.

///

- Minek kell nekem is veletek jönnöm? - kérdezte bunkón Cody mikor a stúdió előtt voltunk. Ugyanis holnap után indulunk Amerikába ahol egy hatalmas koncertet fogunk csinálni és most arra kell próbálnunk. A nyár elején még alig vártam, hogy indulhassunk az államokba, de most már nincs nagy kedvem. Egyébként mondtam már, hogy Codyt is magammal akarom vinni. Hisz egy hétre mégsem hagyhatom magára anyámmal. Már csak a srácokkal kell megbeszélnem, de szerintem Ők úgyis örömmel mennek bele. - Semmi kedvem nincs itt ülni és nézni ahogyan a színpadon ugráltok össze-vissza.
- Tudod azt éneklésnek nevezik. - csóválta meg a fejét rosszállóan Harry. - Egyébként rengeteg ember cserélne veled helyet csak azért, hogy egyszer végig nézhessen egy One Direction próbát.
- Leszarom! - mondta unottan Cody. Mindig ilyen amikor valamit nem akar és őszintén megmondva ilyenkor nagyon félelmetes tud lenni és jobban oda kell rá figyelni.
- Srácok beszélnünk kell. - jött felénk Paul majd benyomott egy szobába így Cody maga maradt a folyosón. Egyesével követtük majd érdeklődve felé fordultunk. - Holnapután repültök New Yorkba szóval ez az utolsó próbátok ugyanis holnap szabadnapotok van. Szóval ma hozzátok ki magatokból a legjobbat. - csapta össze a kezét én pedig úgy döntettem, hogy most jött el az ideje , hogy megbeszéljem velük a dolgokat.
- Ízé én...én arra gondoltam, hogy mi lenne akkor ha Cody is velünk jönne. - túrtam bele a hajamba és reménykedve barátaimra néztem akik sejtelmesen vigyorogtak, Paul pedig az állát vakargatta. - Esküszöm nem lesz vele semmi baj, majd én vigyázok rá.
- Ha a mai próba alatt nem fog semmi bajt csinálni jöhet. - mondta végül komoran Paul én meg csak nyeltem egy nagyot.
- Miféle bajt? - kérdezte összehúzott szemöldökkel Louis. A számból vette ki a szót. Codynál nem lehet tudni mi az igen nagy baj.
- Hallottam róla, hogy élvezzettel szökik el, vagy kezd el lövöldözni játékpiszolyokkal...
- A szökések azok miattam voltak mert nem figyeltem rá eléggé...- szóltam közbe.
- A játékboltos lövöldözésbe pedig mi is benne voltunk. - vette át a szót Zayn.
- Majd meglássuk, hogy hogyan fog viselkedni ma. - zárta le a témát Paul majd kitessékelt minket a színpadra. Hatalmas kő esett le a szívemről mikor megláttam, hogy Cody az egyik ajtónál áll és még morcosabb mint eddig volt. Úgy döntöttem, hogy majd négyszemközt újságolom el neki a jó hírt. Viszont jobb ha most megkérem arra, hogy maradjon a fenekén és ne csináljon semmit.
- Öhm Cody ülj le ide a színpad elé és ne nyúlj semmihez, sőt tudod mit csak simán ülj és nézz minket. - nyomtam le az egyik székre pontosan a színpad elé, hogy a szemünk előtt legyen állandóan.
- De engem nem érdekel. - sziszegte a fogai között mérgesen és próbált ellökni maga elől, de én nem hagytam magam. - El akarok innen menni. Megígértétek, hogy elmegyünk moziba. Vagy tőlem akár hova elvihettek csak itt ne kelljen maradnom.
- Hidd el élvezni fogod, csak várd ki a végét. - szólt le a színpadról Niall. Azt kétlem, hisz csak rá kell nézni és még az ember élet kedve is elmegy.
- Csak maradj veszteg és minden rendben lesz. - kacsintottam egyet Codyra majd küldtem felé egy barátságos mosolyt és én is felmentem a színpadra majd elfoglaltam a helyem. Néhány másodperc múlva pedig felcsendült a Na Na Na dallama. Elkezdtem énekelni és szokás szerint becsuktam a szemem ugyanis ilyenkor tisztára át tudom adni magam a zenének. Imádok énekelni ez az életem és el sem tudnám kézelni ha nem énekelhetnék.
Sorra következtek a dalok és láttam, hogy Cody minél többet fészkelődik a helyén. Még a hülyének is feltűnne, hogy valamiben töri a buksiját ami rám nézve nem jó. Veszteg kell maradnia mert akkor Paul nem engedi el velünk.
Épp a One Thinget énekeltük mikor hirtelen felpattant és elkezdett rohanni a kijárat felé. Remek megint meg akar szökni. Még szerencse, hogy kijárat elég messze volt.
- Utána!- kiáltotta el magát Louis, de én addigra már jóval előttük voltam és simán el tudtam kapni a karját és újra vissza fordítottam a színpad felé.
- Eressz el! - próbálta kihúzni kezét a szorításomból, de én nem hagytam magam. - El akarok innen menni. Egy órája már ezt hallgatom és nem bírom. Kicsit sem élvezetes.
- Már pedig maradsz. - sziszegtem a fogaim között és újra lenyomtam a székre. Küldött felém egy gyilkos pillantást, de nem nagyon tudott zavarni. Már pedig akkor is jön velünk Amerikába még ha nem is tud róla. - Akár mit fogsz csinálni úgysem jársz már túl az agyamon. Ahhoz már túl jól ismerlek!
- Te csak azt hiszed. - öltötte ki rám a nyelvét majd durcásan összekulcsolta kezeit a melle alatt. Vigyorogva vállat vontam és újra vissza mentem a színpadra.
Mondanom se kell, hogy ezek után percenként próbált elszökni előlünk, de szerencsére valamelyikőnk mindig elkapta és vissza ültette Őt a helyére.
- Én ebbe fogok bele rokkanni. - mondta végül Harry mikor kis híján elmenekült előlünk Cody.
- Végem van. - Niall a színpadon terült szét úgy mint egy pacsira közben pedig hatalmasokat sóhajtott. -Éhes vagyok!
- Nem érzem a lábaimat. Öreg vagyok én már a bébiszitterkedésre. - mondta megsemmiskülten Louis. Lopva Codyra néztem aki nem úgy nézett ki mint aki el van fáradva.
- Már csak a Live While We're Young van. Talán addig kibírja. - szólalt meg biztatóan Zayn. Na ezt kétlem.
Újra elfoglaltuk a helyünket a színpadon és kifulladva kezdtünk el énekelni. Még csak a refrénnél sem jártunk amikor Codynak hűlt helye lett. Ijedten pilogtam körbe mikor a vészkijáratnál megpillantottam és már az ajtót nyitotta ki. Gondolkodás nélkül dobtam el a kezemből a mikrofont és kezdtem el rohanni felé, közben pedig imádkoztam nehogy bele ütközzön Paulba. Rohantam mint egy őrült és megláttam ahogy a bejárati ajtónál van már. Szerencsére nem pillantott hátra ezért feltűnés nélkül a karja után kaptam és fordítottam felém és küldtem felé egy ravasz vigyort.
- Nem viszel engem oda vissza...- kezdett el hisztizni én pedig egy hirtelen ötlettől vezérelve számat a szájára tapasztottam. Igazából nem csóknak szántam hanem csak azért csináltam, hogy fogja be a száját. De azért jó volt. - Utálom a mentol szagát. - mondta undorodva mikor elhúzódtam tőle és láttam, hogy teljesen meg van lepődve, de nem tudott érdekelni.
- Valahogy nem tud érdekelni. - vontam vállat egyszerűen majd mielőtt bármit szólhatott volna a vállamra kaptam és úgy vittem vissza a srácokhoz. Cody egész végig a hátamat ütögette és sikítozott.
- Nagy vagy Liam. - ütögette meg Niall a hátamat mikor letettem a székre és mind az öten Cody fölé tornyosultunk.
- Ez emberrablás. - emelte fel a hangját Cody és gyilkos pillantásokkal illetett.
- Őszintén megmondva amilyen erőseket ütöttél a hátamra meggondolnám, hogy mégegyszer elraboljalak ráadásul még idegesítő is vagy. - mondtam és nyújtózkodtam egyet ugyanis tényleg fájt a hátam, de megérte.
- Ti pedig érthetetlenek vagytok legfőbb Te Liam...mit nem tudsz azon felfogni, hogy nem akarok itt lenni? - nézett rám felháborodva én pedig csak kifújtam a levegőt. Az ember jót akar neki erre fő még Ő van megsértődve. Most komolya érdemes neki jót csinálni?
- Te igen beteg. Liam csak azért akarja, hogy fékezd magad, hogy jöhess el velünk holnapután Amerikába. - vágta rá mérgesen Louis, Cody szája pedig tátva maradt. Én azért egy kicsit kedvesebben fogalmaztam volna.
- Tessék? - kerekedett el Cody szeme. - Én is mehetek veletek Amerikába?
- Paul bele ment de csak úgy ha ma nem csinálsz bajt. - vette át a szót tovább Zayn, Cody pedig zavartan lesütötte a szemét.
- Akkor megint elszúrtam. - húzta el a száját és látszott rajta, hogy tényleg sajnálja, de erre a kijelentésére Harry büszkén kihúzta magát.
- Nem egészen ugyanis még mindig tart a próba és itt van ez is. - és azzal a háta mögül elő vette egy kötelet majd Louisnak és Niallnek egyszerre csillant fel a szeme.
- Na ne, nem kötözhetitek meg. - csóváltam hevesen a fejem, de egyszerűen csak leintettek majd a másik pillanatban össze kötötték Cody lábait és kezeit is majd végül Zayn beragasztotta a száját. Szegény lány még csak mozdulni sem tudott pedig az egész arca tiszta vörös volt az erőlködésben.
Végül aztán az utolsó dalt nyugodtan el tudtuk énekelni és Cody is veszteg maradt. Igaz meg volt kötözve, de legalább Paul szó nélkül bele ment, hogy jöhessen velünk Amerikába...

13 megjegyzés:

  1. úúúúúristen!!!!!!!!!! megcsókolta( nm volt igazi csók de nm baj..) nagyon tetszett ez a rész és bocsi hogy nm írtam ezelőtt komit de ahogy mondtad a suli miatt...nagyon sokat kell tanulnom és ezért mindig csak elolvasom..:/ de megpróbálok máskor írni..:) és nehogy befejezd!!!! ez a kedvenc blogom! <3 Xxx Vicky

    VálaszTörlés
  2. Szia! :)
    Nagyon jó rész lett! :DD Imádtam.:)) Sokat nevettem is rajta főként amiatt, hogy állandóan Cody után kellett futkozniuk, meg az is tetszett mikor megkötözték szegény csajt.:)) Kíváncsian várom már a folytatást! :) Siess vele kérlek! :) Puszi: Jenny.<3

    VálaszTörlés
  3. Nehogy abba hagyd !
    Ez a rész szuper volt.
    Remélem hamar összejönnek Liammel!
    Amúgy az iskola miatt nem tudok írni.
    Szerintem más is.
    De jobb volt azért amikor naponta hoztad a részeket!
    De tényleg ne hagyd abba!
    Xoxo: Heni

    VálaszTörlés
  4. Szia :D
    Szerintem mi szenvedünk időhiányban, szóval ne agódj, hidd el imádjok amit írsz, legalábbis én biztosan :D
    Bevallom hétköznap nincs időm olvasni, ezért mindig hétvégén olvasom egybe a lemaradásom, így nem tudom minden részt véleményezni, de még egy alkalommal se fordult velem elő, hogy bármelyik rész is ne nyerte volna el a tetszésem!
    Nem naponta hozol részt? Hát a többség hetente hoz, szóval egy szavunk sem lehet!
    Nekem nagyon tetszik, remélem folytatod!
    Jenni

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jo resz lett!:D Ahogy Liam szajon puszilta csak azert h fogja be... hat ez nagyon tetszett!*-* Imadom a sztorid es folytasd mert nincs semmi baj semivel:DD Neharagudj h nem irtam az elozoknel de most egy konyvet olvastam ;).. De mostantol megint ittvagyok es igerem kommentelek:DD

    VálaszTörlés
  6. szuper volt, nagyon élveztem olvasni. bocsi hogy nem írtam, sok dolgom volt :S

    VálaszTörlés
  7. Jajj, nehogy abba hagyd! Imádom a blogodat, főleg mivel nagyon kevéd a Liames és eszméletlenül jó ötleteid vannak és nagyon jól írsz! Szóval csak így tovább. :)

    VálaszTörlés
  8. Ne hogy abba hagyd a történetet!!! Imádom a blogod és azt nem nagyon élném túl ha csak úgy befejeznéd! Siess a kövi résszel! Most pedig megyek és elolvasom az új részt a másik blogodon! <3 :D

    VálaszTörlés
  9. Gyorsan kövit.:dd Imádom, ahogy írsz és ne hagyd abba.Kedvenc blog.:D

    VálaszTörlés
  10. Nagyon jó :DD Kövit hamar:333

    VálaszTörlés
  11. ez nagy:d foleg a vege:D kivancsi vok a kovire s sztem azert nem irnak komikat mert azt gondoljak h majd mas uis ir s akk meg lesz a 13 v 18 v akarhany v nincs idejuk v ntom mast nem baon tudok irni sztem sokat fejlodtel az eleje ota egyre jobban irsz:))

    VálaszTörlés
  12. Csodás volt:D Várom előszeretettel a következő részt:3 :D

    VálaszTörlés
  13. wow*--* perfect..:)<3

    VálaszTörlés