/ Második /

Mivel tegnap összejött 12 komi ezért még csak gondolkozdnom sem kellett azon, hogy fel-e tegyem a kövi részt. Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket és ehhez is írtok jó pár komit. Tudom gonosz vagyok, hogy csak akkor teszek fel részt ha össze jön a komi, de meg kell értenetek mivel nem sok blog van ahol naponta van friss. Sőt én eddig még egyel sem találkoztam. Szóval remélem nem haragszotok :D az új írás stílusomért pedig én kérek elnézést ugyanis most olvasok egy könyvet és abban van így írva és elég nehezen tudok vissza állni, de próbálkozok...

LIAM PAYNE

- Reggeli! - nyit be a szobámba anya közben pedig felhúzza a redőnyt majd pár pillanat múlva kiviharzik a szobából. Morogva húzom magamra a takarót közben pedig azzal nyugtatom magam, hogy már csak pár hónapot kell otthon kibírnom és végre kezdődik a próbák aztán pedig a turné. Ilyenkor hálát adok az égnek, hogy a banda ennyire fel lett kapva. De addig még hónapok vannak.
Hallom, hogy pittyeg a telefonom a párnám alatt ami azt jelenti, hogy SMS-m jött. Eszemben sincs, megnézni ugyanis tudom, hogy anya küldött egy üzenetet, hogy kihűl a reggeli. Mert Ruthnak kellett megtanítania őt levelet írni. Így még idegfeszítőbb.
Hatalmasat sóhajtok majd felülök és megdörzsölöm a szemem, hogy ébredjek fel majd fájó szívvel szálok ki a meleg ágyamból. Tudtommal azért kaptunk néhány nap szabadnapot, hogy kipihenjük magunkat. Hát én valahogy nem érzem magam kipihentnek.
Magamra húzok egy felsőt majd elindulok le a konyhába ahol anya sürög- forod, de mikor észre vesz egy mosolyt küld felém és azt asztalra bök ahol egy tál gabonapehely van. Mikor leülök meghátrálok ugyanis észre veszem, hogy megint kanalat tett a tányérom mellé. Rögtön felállok és elkedzek egy villa után kutatni majd mikor megtalálom nyugodtan kezdtem kivillázni a pelyheket mint mindig, majd mikor elfogynak szépen kiiszom a tejet.
- Lehet már említettem, de elmondom azért még egyszer, hogyha kanalat használnál sokkal gyorsabb lennél. - ül le velem szembe egy kávé társaságában, majd mikor szúrósan ránézek inkább nem folytassa tovább. - Egyébként ma vendégünk érkezik.
- Hazajön Ruth és Nicola? - csillanak fel a szemeim és rögtön jobb kedvem lesz. Legalább akkor végre anya már nem csak engem fog szekálni. Ugyanis ez az egész költözési mánia az ő ötletük volt. Fél éve apa meghalt tüdőrákban, anya pedig teljesen magányos lett Wolverhamtonban. A nővéreimnek pedig az-az ötletük támadt, hogy költöztessük fel Londonba és ide költözünk hozzá. Én persze rögtön bele mentem és rögtön vettem egy kisebb házat ami közel van az 1D villához. Eleinte még jó volt, de aztán mind a ketten elmentek vissza a főiskolára én pedig maradtam. Ráadásul a srácok is minden nap itt vannak és itt is alszanak. Olyanok vagyunk mint a heringek.
- Nem, hisz mondták, hogy a nyári szünetet Svédországban töltik. - néz rám egyszerűen én pedig durcásan lehajtom a fejem. Hát persze nyári szünet van ez totál kiment a fejemből.
- Akkor meg nem értelek. - emelem fel a fejem és kérdően ránézek.  Vajon már megint mint talált ki?
- Emlékszel Lindára aki Ausztráliában él és aki a főiskolás legjobb barátnőm volt? - kérdi én pedig bólintok egyet mondjuk nem nagyon emlékszek, de mindegy. - Azóta is tartom vele a kapcsolatot és most megkért, hogy a nyári szünetben vigyázzak a lányára. - újságolta boldogan. Várjunk csak nyáron itt lesz egy gyerek? És én is otthon leszek?
- Remek. De nekem ehhez mi közöm van? - mutatok önmagamra értetlenül. Rossz előérzetem van.
- Gondoltam vigyázhatnál rá, ugyanis én dolgozok mellette pedig még más gyerekekre is vigyázok. És Linda megkért, hogy nagyon figyeljek oda a lányára mert eléggé keményfejű és bármire képes. - nagyot nyeltem és kerestem a megfelelő szavakat.
- Te most azt akarod, hogy legyek a bébiszittere? - kérdeztem félősen anya pedig boldogan bólintott egyet majd felállt, hogy megölelhessen, de én elhúzódtam tőle. Ezt fel kell dolgoznom. - Kizárt dolog. Nem fogok vigyázni egy lökött kiscsajra akinek hiányzik egy kereke. Hahó anya én Liam vagyok a One Directionból. Stúdiókba, interjúkra meg fotózáskora járok nap mint nap. Ráadásul augusztusban megyek Amerikába.
- És mit szólsz ahhoz ha azt mondom, hogyha segítesz nekem a nyáron, szeptemberben vissza mehetsz a villába lakni? - kérdezi én pedig meghökkenek. Azt várom, hogy meggondolja magát, de nem azt csinálja. Ha ilyen könnyen elenged csak azért mert vigyázni fogok egy neveletlen gyerekre akkor vállalom. Újra lesz magánéletem.
- Megegyeztünk. - és komolyan kezet ráztunk pont akkor mikor nyitódott a bejárati ajtó és megjelent Harry, Zayn, Louis és Niall. Az egész ház megtelt kiabálással majd mind a négyen körém ültek.
- Mizu Mama Payne, csak nem süti szagot érzek? - szimatolt a levegőben Niall, anya pedig az orra alatt kuncogott egyet.
- Máris érzem a számban a süti ízét. - simogatta meg a hasát Louis  én meg a szememet forgattam. Anya felállt a székről, de nem a sütőhöz ment hanem a táskájához és elkezdte a kabátját fölvenni.
- Sajnálom fiúk, de nekem most mennem kell a reptérre ugyanis Linda gyerek most érkezik. - néz ránk szomorúan. Hatalmasat nyelek és bele sem gondolok abba, hogy egy óra múlva a nyakamon lesz egy gyerek akinek én leszek a bébiszittere. - És a sütikből nehogy egyetek, mert neki sütöttem. - teszi még hozzá majd bevágja maga után az ajtót.
- Milyen gyerekről beszélt? - fordul felém kérdően Harry.
- Az egyik barátnője Ausztráliából ide küldi a lányát a nyári szünetre. - válaszolom majd elindulok föl a szobámba a srácok pedig szó nélkül követnek.
Én elkezdek öltözködni Ők pedig kényelembe helyezik magukat az ágyamon.
- És te leszel e bébicsősze? - kerekedik el Zayn szeme majd hangos nevetésben tör ki mire én hozzá vágok egy párnát Ő pedig lefordul az ágyról.
- Ez nem vicces. Soha nem kellett még vigyáznom senkire. - csóválom meg a fejem és megsemmiskülten leülök a székemre.
- Legalább mostmár illeni fog rád a Daddy Direction. - nevet fel Lou én pedig villámló tekintettel ránézek pont akkor amikor meghallom, hogy egy autó áll meg a házunk előtt.
Gondolkodás nélkül az ablakhoz rohanok és a fiúk is követik a példámat majd azt várjuk, hogy kiszálljon az autóból az új jövevény. Először meglátom anyámat miközben két hatalmas bőröndöt vesz ki hátulról, majd ismét nyitódik az ajtó és megjelenik egy lány. De nem egy tizenhárom éves kiscsaj aki még babázik hanem egy dögös maca. Világosbarna haja van és magas, vékony alakja.
- Rá kell vigyáznod? - nyel egy nagyot Harry majd mind ahányan vannak sarkon fordulnak és elindulnak az ajtó felé, de én közbe szólok. Megígértem anyának, hogy vigyázok erre a gyerekre aki nem is gyerek hanem egy tini lány. Aki mellesleg eléggé nagy feltünést kelt.
- Csapat megáll! - kiálltom el magam azok pedig megállnak felém fordulnak és kezüket úgy tartják mind a katonák.
- Igenis Őrmester- válaszolják kórusban, magamban pedig jót mosolygok rajtuk. Nem hiába én vagyok a fogadott apjuk. Nem mernek ellenem szegülni.
- Jól hegyezzétek a fületeket mert csak egyszer mondom el. Senki nem érhet hozzá ehhez a lányhoz. Még csak a nyálatokat sem csorgathatjátok utána sőt még rá sem gondolhattok. - vettem komolyra a hangot.

Anya bízik bennem én pedig végre vissza akarok menni a villába. Nem azt mondom, hogy nem szeretem anyát, csak akkor is már húsz éves vagyok és kicsit sem menő, hogy vele lakok.
- Beszélhetni, beszélhetünk vele? - húzza fel a szemöldökét Zayn én pedig elgondolkodok. Őszintén megmondva nem tartom jó ötletnek . Lányok milliói vannak értünk megőrülve szóval fennálla a veszélye annak, hogy ennek az ausztrál csajnak is megtetszünk. Ami egyet jelent a szexel!
- Még meggondolom. - válaszolom, majd meghallom anyám hangját lentről miközben a nevemet kiabálja. Hirtelen remek ötletem támad. - Tudjátok mit? Az lesz a legjobb ha most bezárlak titeket ide. - mondom vidáman és kiveszem a szobám ajtajából a kulcsot. Mind a négyen rémülten néznek rám én pedig gonoszul vigyorgok.
- Meg ne próbáld Payne. - indul el felém Louis közben pedig a mutatóújávval bökdös felém. - Ha megcsinálod én esküszöm úgy kiheréllek úgy,hogy ennek a csajnak soha nem fogod tudni bedugni. - sziszegi a fogai közt mire én elhúzom a számat és akaratom ellenére is a farkam elő rakom a kezem. Na nem mintha félnék Louis fenyegetésétől.
- Először is ahhoz le kellene fognotok. Másodszor eszem ágában sincs megfektetni ezt a lányt mert én nem vagyok olyan percerz mint egyesek. Harmadszor pedig undorító vagy. - válaszolom és egy gyors mozdulattal becsukom előttük az ajtót majd bezárom őket a szobámba. Jobb helyen vannak ott bennt.
- Esküszöm ha kijutok innen az összes kanalat felszúrom a formás kis seggedbe. - hallom Harry üvöltözését én pedig hangosan nevetek rajtuk.
- Ez kicsit sem vicces Liam. Én éhen fogok halni. - nyöszörög Niall.
- Ha felmértem lenn a terepet kiengedlek bennetek. - nyugtatom meg őket közben pedig nevetek majd mielőtt elérném a lépcsőket hirtelen megtorpanok és még vissza szólok. - Ó és köszönjük, hogy a Payne szállodát választották. Reméljük meg vannak elégedve a szolgáltatásainkal.
- Csak jussak ki innen az összes Toy Storys figurádat lehúzom a klotyóban. - ordítja Zayn, de én figyelembe sem veszem hanem elindulok le a földszintre ahol anya épp a lánynak mutogassa a házát. Tényleg gyerek még hisz olyan fiatal arca van.
- Á és Ő a fiam Liam. - mutat rám anya a lány pedig tetőtől talpig végig mér majd olyan érdekes arckifejezés terül szét az arcán. Van benne valami félelmetes.
- Szia örülök, hogy megismerhetlek. - nyújtom a kezem, de Ő nem fogadja el hanem helyette felhúzza az orrát. Úgy látszik az ausztrálok nem ismerik a jómodort.
- A nyáron Ő fog majd szórakoztatni. Egyébként világsztár...BUMM. - anya kérdően néz rám és azon gondolkozik, hogy mi volt ez a hatalmas zaj. Van egy tippem. - Ez meg mi volt? - kérdezi, de nem kell sokat várnia a válaszra ugyanis a lépcsőn mint a versenylovak úgy száguldik le Harry, Zayn, Louis és Niall. - Róluk megfeledkeztem, Ők Liam barátai és szinte mindig itt vannak.
- Szia csini-baba tudod én imádom ahogyan az ausztráliaiak beszélnek. Annyira dögös akcentusuk van. - áll elé rögtön Harry én pedig fejbe vágom magam. Megéri ezeknek mondani valamit? Szarnak a fejemre.
- Úgy látom jól meglesztek, hát akkor ismerkedjetek össze. - csapja össze a kezét mosolyogva anya majd sarkon fordul és elmegy. Ezt nem hiszem el én nem vagyok felkészülve erre...